Völgylabirintus

A Chelly-kanyon a Négy Szögletben – Amerikai Egyesült Államok

Elhelyezkedés

Földrajzi leírás

Az Amerikai Egyesült Államokban a Four Corners, azaz Négy Szögletnek nevezett helyen, ahol négy állam, Arizona, Colorado, Utah és Új-Mexikó találkozik, nagyon sok turista megfordul. Van egy pont, ahol egyszerre „állhatnak” mind a négy állam területén. A kirándulók erről a helyről fantasztikus geológiai helyeket látogathatnak meg. Az egyik ilyen a Chelly-kanyon (ejtsd: séj). A kanyon különleges neve a navaho Tséyiʼ (a szikla belsejében) szó elferdített változata.

Aki ide elutazik, az kanyonok labirintusában találja magát! A kanyonokat a folyók hozták létre a Defiance-fennsík vörös homokkövébe történő bevágódásuk során. A kanyon falai szinte teljesen függőlegesek, és igen magasak, elérhetik egyes helyeken a 300 métert is. A sziklafalon lévő elszíneződéseket a falon lefolyó vizekből kiváló ásványi anyagok hozták létre. 

A kanyont azonban nemcsak a folyók vize formálta, formálja a mai napig. Ezen a területen télen a hőmérő higanyszála nulla fok alá is csökkenhet, így a fagyaprózódás is részt kér a felszínalakító munkából. A kanyon faláról leváló kőzetdarabok a kanyon alján landolnak, de hamar tovább aprózódnak. A nyári hónapokban meg az inszolációs aprózódás veszi „kezelésbe” a kanyon kőzeteit. A kőzetek homokká porladnak szét, amit a szél tovább szállít. A kanyonok alján folyók csörgedeznek, vagy az esős évszakban bővebb vizükkel és hordalékukkal vágódnak be a kanyon aljába. 

A kanyonban több nép is megtalálta otthonát. A hely védelmet, ivóvízforrást, építőanyagot, termékeny talaj miatt élelemforrást jelentett számukra. Az „első” népcsoport az anaszázi indiánok voltak, akik a kanyon oldalában lévő hatalmas barlangnyílásokban alakították ki a lakhelyüket, lapos tetejű házaikat, hogy felhasználják annak természetes védelmét. Körülbelül Kr. u. 100. és 1300. között éltek ezen a vidéken, amikor – valószínűleg a talajok kimerülése miatt – elvándorlásra kényszerültek korábbi lakóhelyükről. Az anaszázik kiváló földművesek és kézművesek voltak, kosárfonó indiánoknak is nevezik őket. 

A területet később a navahó indiánok foglalták el. A terület ma is hivatalos navahó rezervátum. A kanyon-túrákhoz navahó vezetőt kell fogadni. Az indiánok napjainkban is lakják a völgytalpat, békésen gazdálkodnak, kis farmokat hoztak létre, állatokat tenyésztenek, kis kerteket alakítanak ki barack- és almafákkal.

Azonban ez nem volt mindig így. A spanyol gyarmatosítók próbálták elkergetni innen a navahókat, 1805-ben az egyik barlangban 115 férfit, nőt, gyereket öltek meg. Majd jöttek az indiánokkal a földekért ádáz harcot vívó telepesek. Az amerikai kormány lovashadsereget küldött a navahók ellen, akik addig éheztették őket, amíg meg nem adták magukat, majd a foglyokat egy 320 km-es „meneteléssel” Új-Mexikóba vitték. Szerencsére az amerikai kormány pár év múltán engedélyezte a navahóknak, hogy visszatérjenek ősi földjükre. 

A kanyonban áll egy 244 méter magas homokkőtorony. A navahók Pók-sziklának is nevezik. A mitológiájuk szerint a sziklaoszlop lapos tetején él a szent Pókasszony, aki megtanította az első embereket ebben a „zord” környezetben a túlélésre: a szövésre és a növények ültetésére. Jelkép számukra a Pókasszony személye, mivel a pókok önállóan szőnek hálót, és cselekvésre buzdítja őket, és állandó védelmező és segítő szerepet tulajdonítanak neki. A mai napig Pókasszonnyal ijesztgetik a gyerekeket, ha nem viselkednek a nebulók, akkor az kiveti rájuk a hálóját, és a szikla tetején megeszi őket. Melyik gyerek ne hinné el, amikor a sziklaoszlop tetején lévő fehér színekből a csontokra asszociálnak?

Feladat

Párosítsd az adott állításokat és képeket a folyó megfelelő szakaszjellegével! Lehet, hogy több szakaszjellegre is vonatkozhat egy-egy állítás.

1. Bevágódó szakaszjelleg
2. Oldalazó szakaszjelleg
3. Feltöltő szakaszjelleg

1. Kanyarok átvágásával, vagy természetes úton létrejött átvágódással alakulnak ki holtágak.
2. A folyó „V” keresztmetszetű völgyet alakít ki.
3. A folyó egyidőben építő és pusztító munkát is végez.
4. A folyó munkavégző képessége a sodorvonalában a legnagyobb.
5. A folyó munkavégzőképessége kisebb, mint ami a hordalékának elszállításához szükséges.
6. A folyó delta torkolatának közelében lévő szakaszjellege.
7. Ilyen a Duna Visegrád és Esztergom közötti szakasza.
8. Hajózásra egyes esetekben csak állandó kotrás mellett alkalmas.
9. A folyó munkavégző képessége nagyobb, mint ami a hordalékának elszállításához szükséges.
10. Ilyen szakaszjellegű az Amazonasz a forrásvidékén.
11. A folyó völgyét ilyen szakaszjellegnél kanyonnak is nevezhetjük.
12. Az ilyen szakaszjellegű folyón az év egyes szakaszaiban kevés víz is lehet.
13. Zátonyok nehezítik a hajózást.
14. A folyót morotva tavak kísérhetik.
15. Ilyen a Duna szakaszjellege Budapestnél.
16. Szigetek alakulhatnak ki a folyóban.
17. Áramtermelésre ez a szakaszjelleg a legalkalmasabb.
18. Öntözni lehet az ilyen szakaszjellegű folyókból.
19. A folyó lebegtetett hordalékot is szállít.
20. A folyó meanderezik a völgyében.

A feladat leírása (letöltés)

A feladat megoldása (link)