Baku, Azerbajdzsán
Elhelyezkedés
Földrajzi leírás
Ahogy Azerbajdzsán fővárosához közeledünk, semmi kétséget nem hagy, hogy miből nőtt ki oly hatalmas és impozáns várossá Baku. Gombamódra elszaporodott olajat felszínre hozó himbakutakkal találkozunk, amelyek gépiesen bólogatnak, és továbbítják a kőolajat a területet kígyóként behálózó csővezetékekbe. Bakuban épült meg 1877-ben a Föld első kőolajvezetéke. Az 1900-as évek elejétől innen egészen a Fekete-tengerig szállították a kőolajat. Baku mondhatja el magáról, hogy a tengerpartján, vagyis a tengerben is létrehoztak fúrótornyokat, először a világon. A 19. században híres családok, mint a Nobel-család, Rothschildok alakították a város történelmét, városképét pedig a kőolajbányászat fejlesztésével.
A város a század második felére már Európa városaira kezdett hasonlítani. Olajvállalatok székházai, paloták és a városba költöző munkások szállásai épültek. Azóta is sorra épülnek a drága, formabontó épületek, felhőkarcolók az elkápráztatás reményében. Ilyen például a Zaha Hadid iraki-brit építésznő által tervezett Heydar Alijev (egykori államfő volt) Kulturális Központ vagy Szőnyegmúzeum épülete, egy parkban kialakított Mini Velence, ahol még gondolázni is lehet, de a Sydney Operaházra emlékeztető épületre is rábukkanhatunk sétánk során. Ezeknek az épületeknek a sokszor speciális anyagokból és szerkezeti elemekből való felépítését az olaj-boom bevételei tették és teszik ma is lehetővé.
Amíg a középületek látványos és formabontó tervezésűek, addig a város lakóházai igen egységes képet mutatnak. A homokszín uralkodik, a régi emeletes házakat felújítják, új arculatot kapnak a régi, még a Szovjetunió idején épült épületek homlokzatai.
A kőolajbevételekből fejlődő város legfőbb szimbóluma nem is lehetne más, mint a város magaslatán épült Láng Tornyok, amelyek éjjeli kivilágítása is elkápráztatja a turistákat. Az ország címerében is látható a lángoló tűzcsóva, a zászlóban lévő piros szín pedig a modernitást szimbolizálja. Az épületekben luxus hotelek, irodák, drága apartmanok vannak.
Baku a Kaszpi-tenger (azaz tó) Apseron-félszigetének partján fekszik. Kiváló elhelyezkedése miatt korán bekapcsolódott a kereskedelmi utak forgalmába, amelyek a Kaukázuson is áthaladnak. A Cári Oroszországgal vonatösszeköttetése is kiépült a 20. század elején.
A város neve a perzsa bad-kube szóból ered, ami szeles várost jelent. A helyiek szívesen sétálnak a nyári forróságban kellemesen szeles tóparton megépült 4 km-es promenádon. A város tervezői igyekeznek élhetővé tenni a várost, sok parkot létesítenek, és az utcákban szinte minden fára vigyáznak még a parkolóhelyeket is feláldozva. E jó koncepció ellenére az autóforgalom hihetetlenül megnövekedett, zsúfoltak a többsávos utak, hatalmas dugókra kell számítani a belvárosban. Igaz, Bakuban ma már főként luxus terepjárókat, igen márkás autókat lehet látni a vidéken még döntően használt régi lerobbant és jobban környezetszennyező Ladák, Moszkvicsok helyett.
Zárványként öleli körbe a modern városrész a fallal is körülvett óvárost. Sajnos az egykor védelmet szolgáló falak egy részét lebontották, és anyagukat beépítették a növekvő népesség miatt gombamódra szaporodó lakóházakba.
A 22 hektáron lévő óváros reggel igen kihalt, napközben is csak a turisták kószálnak a macskaköves, sikátoros utcákon. Kinyitnak a szuvenírboltok, vendéglők előtt pincérek próbálják behívni a nézelődőket. Nagyon szépen rendben tartják a kicsiny helyet, és felújítják lakóházait főként hoteleknek. Egy kis menedék a nyüzsgő modern városban. A legtöbb épület nagy része a 15. században épült. Akkoriban kereskedők özönlötték el a tereket, utcákat, a boltokban kézművesek árulták portékájukat, ahogy ma is teszik a helyiek ugyanazokban a kis boltokban. Gyönyörű szőnyegek, antik áruk várják a vevőket.
A régi mecsetek a helyiek vallásáról árulkodnak, a Dzsuma mecset fontosságát mutatja, hogy az egykori sah rendeleteit is a minaretjéből hirdették ki. A belváros legmagasabb részén található a Sirvánsahok palotája (UNESCO Világörökségi cím 2000-ben). Múzeum, gyönyörű faragásokkal, a középkori hangulatot árasztó és az uralkodók életét bemutató helyiségekkel, mauzóleummal, fürdőmaradvánnyal.
A leglátogatottabb emlék a Leánytorony (vagy Szűz torony, Giz galaszi) talán azért is, mert sok legenda fűződik hozzá. Ez egy 5-6. századi alapokra a 12. században emelt őrtorony, amely megfigyelő pontként és világító toronyként szolgált a Kaszpi-tenger irányában, de itt őrizhették a zoroaszterek a szent tüzet, ide menekülhetett az a leány is, akit máshoz akartak feleségül adni. Innen vethette bele magát a tengerbe egy lány, akit egy uralkodó ostromolt reménytelen szerelmével, és ezt azért tehette, mert az épület a 19. századig még a Kaszpi-tenger partján állt, azóta az előtte lévő öbölrész feltöltődött, és a torony néhány száz méterre került a parttól. Innen gyönyörű panoráma nyílik a városra, amely a régi időket és a hihetetlen fejlődést is szimbolizálja.
Feladat
Baku a Kaszpi-tenger partján fekszik. Válaszolj a Kaszpi-tengerre vonatkozó kérdésekre!
- Hányszor nagyobb Magyarországnál a Kaszpi-tenger területe?
- Miért helytelen földrajzi szempontból az elnevezése?
- Miért nevezik ezt a tavat tengernek?
- Hogyan keletkezett a tó?
- Mely paraméterével „leg” a vízrajzban?
- Mi jellemző arra a területre, ahonnan a tóba ömlő folyók a vizüket összegyűjtik?
- Mi a neve a tavat tápláló leghosszabb folyónak?
- Melyik égtáj felől és milyen típusú torkolattal ömlik a tápláló folyó a tóba?
- Melyik hegység övezi nyugatról a tavat?
- Mely folyamatok veszélyeztethetik a Kaszpi-tenger élővilágát?
A feladat leírása (letöltés)
A feladat megoldása (link)
