Azerbajdzsán fővárosát mutatja be az írás. Baku leginkább olajvárosként ismert, noha ennél sokkal érdekesebb. Az ipari öv és a modern épületekből álló városgyűrű izgalmas iszlám óvárost zár közre.
A hírek olvasása saját helyzetünk átértékelésére késztet, és közben látjuk, mások milyen nehézségekkel néznek szembe. Az empátia, a tolerancia és a sokféleség tisztelete egyre fontosabbá válnak. Ezért kulcsfontosságú, hogy az oktatásban hangsúlya legyen az érzékenyítésnek. A bemutatott projekt célja a tanulók cselekvőképességének és cselekvési hajlandóságának fejlesztése, aminek koncepcióját és földrajzi tananyagait tárja elénk ez az írás.
Okostankönyvekhez okostérkép kell! Az írás bemutatja az újfejlesztésű interaktív földrajzi atlaszt, amely hatalmas adatmennyiséggel és látványos szemléltetéssel kiegészíti az új papíralapú középiskolai földrajzi atlasz és az okostankönyvek információbázisát.
A tanulók Európáról, az Európai Unióról alkotott tudásának és látásmódjának formálásában az iskolai tananyagok tartalmi jelentősége és megközelítése kulcsfontosságú. A tanulmány célja, hogy napjaink általános iskolai földrajz- és történelemtankönyveinek elemzésével megvizsgálja, azok révén milyen mértékű és mélységű ismeretanyaghoz férhetnek hozzá a diákok az EU-ról Magyarországon.
A fejlett világ és hazánk egyik legnagyobb demográfiai problémáját mutatok be. A média, a politika és a földrajzkönyvek foglalkoznak vele, de többségük csak az alacsony termékenységgel. Itt a világ természetes szaporodásának regionális és történelmi vonatkozásait mutatjuk be megláttatva más demográfiai mutatókkal való összefüggését, feltárva az okait, és árnyaljuk a kapcsolódó sztereotípiákat.
Mi valójában a zivatar? Mi váltja ki ezt a jelenséget? Mi az oka annak, hogy elsősorban nyáron fordul elő? Hogyan osztályozzuk a zivatarokat? Ezekre a kérdésekre adja meg a választ ez az írás.
A wieliczkai sóbánya teljes járathossza akkora, mint Budapest és Krakkó távolsága, de turistaként csak 3 km-es utat járhatunk be 64–135 m mélységben. Sétálhatunk a gyűrt sótartalmú üledékekben. és megfigyelhetjük a sótektonika által kialakított képződményeket.
A Vatnajökull Nemzeti Park működése méretéből és gyors átalakulásából adódóan sajátos, és az idelátogatóktól is nagy alkalmazkodást igényel. Azonban a természet viszontagságait leküzdve szemléletformáló élményekkel térhetnek haza, ami jól érzékelteti a robbanásszerűen növekvő turizmus okát.
Az írás a tengerektől elzárt közép-ázsiai ország változatos tájait mutatja be, amit az övekbe rendeződött növényzet is jól mutat. Láthatjuk, hogyan vált sivataggá az egykori Aral-tó medencéje.
2024 márciusában a Bükk-vidék Geopark csatlakozott az UNESCO Globális Geopark Hálózathoz, hazánkban harmadikként. Magába foglalja a gyűrt, redős, takarós kifejlődésű Upponyi-hegységet és a Bükköt, amelynek legnevezetesebb látnivalóit mutatja be az írás.
Sokszor felmerül a kérdés: kell-e egyáltalán a fenntarthatóságot tanítani az iskolákban? Kell-e egy újabb tantárgy az amúgy is túlterhelt tanulóknak (és pedagógusoknak)? A válasz egyértelműen igen!
A környezetünkben szaporodó jelek figyelmeztetnek, nincs sok időnk bolygónk élhető helyként való megőrizésére. Ezért egyre fontosabbá válnak azok az ismeretek és kompetenciák, amelyek segítik a környezet jövője szempontjából is elfogadható döntések meghozatalát, amiben segíthetnek a bemutatott programok, lehetőségek.
Megjelent a földrajz szakmódszertani folyóirat 2024. évi 3. száma (22. szám).
Megjelent az MFT vándorkiállításával kapcsolatos újabb hírlevél.
Megjelent az új középiskolai földrajzi atlasz, amely a 2020-as Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek földrajzi tartalmi, fejlesztési és szakmódszertani követelményeihez igazodik.
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!