A cikkben szereplő fotók részei lehetnek annak a képzeletjátéknak, amikor a természet alkotta alakzatokba „belelátunk” azoktól független, ámde ismert formákat, valós vagy kitalált személyeket, más élőlényeket. Közben persze jó, ha elgondolkodunk azon, hogy azok miként jöhettek létre.
Az írás bemutatja az Albizottság mintegy 30 éves történetét, amelynek során a földrajztudomány és a földrajzi tartalmakat oktató tantárgyak iránt elkötelezett kutatók, felsőoktatásban dolgozó oktatók (kiemelten a szakmódszertan oktatói), valamint a köznevelésben dolgozó pedagógusok közös erőfeszítései valósultak meg. A cél minden esetben a tudomány és a földrajzi tartalmú tantárgyak értékeinek megőrzése és a köznevelési pozícióinak javítása volt.
Már 7000 éve ismerik és eszik a burgonyát Peruban, mintegy 3000 fajtáját ismerik. Ebből több százat használnak ma is különféle célokra: sütésre, főzésre, chips készítésre.
A tanulmány hazánkban szokatlan szemszögből a hely-pedagógia lehetőségeit vizsgálja a magyar és az angol földrajz tantervek összehasonlító elemzésén keresztül. Szóbányászattal és szófelhőkészítéssel arra keresi a választ, hogy a tantervek milyen mértékben támogatják a tanulók helyi identitásának fejlődését és a táj mélyebb értelmezését.
A térképhasználati készségek fontosak a mindennapi életben, ezért fejlesztésük elengedhetetlen az iskolában. A hatékony fejlesztéshez meg kell értenünk a tanulók térképi információfeldolgozását. A tanulmány egy pilotkutatás eredményeit mutatja be, amelyben tanulók térképhasználati készségek alkalmazását igénylő feladatsort oldottak meg, miközben szemmozgáskövető eszközzel regisztrálták a „gondolkodásukat”.
Magyarország földrajzának tanításakor nagy súly helyeződik a régiókra, a társadalomföldrajzi folyamatokat ezeken keresztül mutatjuk be. A tanulmány arra keresi a választ, hogy a szűk időkeretben a sok szempontból súlyukat vesztett ún. tervezési-statisztikai régiókat milyen megközelítésben és módszerekkel tanítják és dolgozzák fel a tanórákon.
A szerző érdekes beszámolót ad a kalandos szumátrai látogatásai során szerzett tapasztalatairól. Bejárta Berastagi környékét, a Sibayak és a Sinabung vulkánok lábánál fekvő Karo-felföldet és a Fehér-kráter hőforrásait. Eljutott továbbá a karo batakok földjére és ismerkedett az orangutánokkal is.
A Mekong-delta Délkelet-Ázsia rizses kosara, Vietnám mezőgazdaságának és akvakultúrájának kiemelkedő területe. A nemzeti élelmezésbiztonság szíve és egyben a globális élelmiszer-ellátási lánc létfontosságú láncszeme is. Az életmód ma is szinte minden elemében a vízhez kötődik.
Gubbio olasz kisváros világhírnevet egy középkori legenda és egy tudományos, dinoszaurusz-kihalási rejtélynek a meteorbecsapódással kapcsolatba hozott megfejtése nyomán szerzett. Az írás Assisi Szent Ferenc és híres geológusok nyomába ered.
Göőz Lajos professor emeritus a földrajztudománnyal a híres sárospataki Református Kollégiumban eltöltött évei során jegyezte el magát. Első tanári diplomáját az 1950-es évek elején a
A földrajztanári társadalom és a tájkutatás szakemberei számára egyaránt jól ismert Kormány Gyula professzor emeritus neve, és sokunkat személyes ismeretség is fűz az aktív, szerény
Folyóiratunk új rovattal bővül a 10. évfolyamtól. A földrajz szakmódszertanhoz kötődő személyiségeket mutatunk be interjúk keretében.
Az írás bemutatja az európai GEFO-hálózat kezdeményezést, amely érzékelhetővé teszi, hogy a földtudományok tanítása egyszerre lehet tudományosan megalapozott, élményszerű és az iskolai gyakorlatban is könnyen megvalósítható, olykor néhány egyszerű eszköz, egy jól megválasztott kérdés és a közös gondolkodás is elegendő ahhoz, hogy a tanulókhoz közelebb kerüljenek bolygónk összetett folyamatai.
Az őszi fenntarthatósági projekthét az oktatás szerepét állítja a középpontba. Ismerje meg!
Az írás folytatása az évekkel ezelőtt megkezdett, iskolai földrajzversenyeket bemutató cikkeinknek. Ezúttal az évente Debrecenben rendezett Less Nándor Földrajzversenyt mutatjuk be történeti változásaiban.
A földrajztanári munka segítése céljából összegyűjtöttük azokat a (tankönyveket kiegészítő) szakmódszertani kiadványokat, amelyeket a szakmódszertani kurzusok során használnak az egyetemi tanárképzésben.
A tanári munkát megkönnyítendő összegyűjtöttük azokat a szakmódszertani könyveket és jegyzeteket, amelyeket a földrajz és a természettudomány szakmódszertani kurzusok tanításához-tanulásához használnak a képző intézmények.
A rovat célja, hogy segítse a köznevelésben dolgozó és leendő földrajztanárokat a munkájukra vonatkozó jogszabályokban való eligazodásban.
Meghívó a Magyar Földrajzi Múzeum októberi programjaira
Meghívó nyílt pedagógiai napra a Fővárosi Állat- és Növénykertbe
Meghívó a Magyarhoni Földtani Társulat őszi hétvégi programjaira