Az írás áttekintést ad a Google Earth oktatási célú használatáról készült tanulmányokból, majd azt vizsgája, hogy a tantervi követelmények és a technikai lehetőségek alapján ezekből mi valósítható meg a magyar köznevelésben a szakmódszertani ajánlások és a 21. századi kompetenciák fejlesztési elvei figyelembe vételével.
Mitől sikeresek a magyar diákok a nemzetközi földrajzi megmérettetéseken? A tanulmány bemutatja a középiskolai tehetséggondozás egy sajátos szegmensét, a Nemzetközi Földrajzi Olimpiára történő versenyfelkészítés rendszerét egy alapítványi intézményben.
A tanulmány célja, hogy a borostyán példáján keresztül felhívja a figyelmet az összefüggések meglátásának fontosságára és szükségszerűségére, és a tananyagokban rejlő tartalmi kapcsolatok létére, amit a táblázatok, a fizika, kémia, biológia, földrajz, történelem és irodalom tantárgyak idevágó témáinak ismertetése, valamint az irányított megfigyelések szemléltetnek.
A budai Vár hazánk egyik leglátogatottabb idegenforgalmi helyszíne és az UNESCO Világörökség része. A kiemelkedés egy márgából álló tanúhegy, amelynek felszínét a pleisztocénben édesvízi mészkő takaró fedte be és védte meg a lepusztulástól. A mészkőben és alatta kialakult természetes üregeket, barlangokat később az emberek kutakon keresztül elérték és átalakították, a természetes járatokat kibővítve, átalakítva pincék, óvóhelyek épültek ki.
A tanulmány bemutatja a Dekkán déli részén végzett geomorfológiai terepi vizsgálatokat, amelyek az éghajlati felszínfejlődés folyamatait és az általuk létrehozott formákat tárják az olvasó elé. Rámutat a geodiverzitásban rejlő lehetőségekre főként a geoturizmus terén.
Az írás bemutatja az enyhe értelmi fogyatékos és a többségi tanulóknak készült kerettantervek összehasonlítására irányult kutatást. Bemutatja a tartalmak hasonlóságait, de eltérő mélységét, és rámutat arra, hogy a többségi gyermekek képzése során a tudományos alapismeretek vannak túlsúlyban, az enyhe értelmi fogyatékosoknál a tapasztalati úton szerzett ismeretek gyakorlati felhasználása.
A Vatnajökull Nemzeti Park működése méretéből és gyors átalakulásából adódóan sajátos, és az idelátogatóktól is nagy alkalmazkodást igényel. Az időjárás és a természet viszontagságait leküzdve azonban szemléletformáló és örökre szóló élménnyekkel térhetnek haza, ami jól megvilágítja a robbanásszerűen növekvő izlandi turizmus okát.
Az írás a tengerektől elzárt közép-ázsiai ország változatos tájait mutatja be, amit az övekbe rendeződött növényzet is jól mutat. Láthatjuk, hogyan vált sivataggá az egykori Aral-tó medencéje.
„A világ vége”, „a Föld legtávolabbi vidéke”, „az Antarktisz kapuja”… Az írás ízelítőt ad a Tűzföld a gleccserek által felszabdalt Andok természetföldrajzi értékeiből, érdekességeiből.
Sokszor felmerül a kérdés: kell-e egyáltalán a fenntarthatóságot tanítani az iskolákban? Kell-e egy újabb tantárgy az amúgy is túlterhelt tanulóknak (és pedagógusoknak)? A válasz egyértelműen igen!
A szűkebb és tágabb környezetünkben szaporodó jelek arra figyelmeztetnek, hogy nincs sok időnk, ha élhető helyként szeretnénk megőrizni bolygónkat. Ezért egyre fontosabbá válnak azok az ismeretek és kompetenciák, amelyek segítik a helyes, a környezet jövője szempontjából is elfogadható döntések meghozatalát, amiben segíthetnek az írásban bemutatott programok, lehetőségek.
Az írás bemutatja a természetiskolát, mint a korábbi erdei iskola létesítmények és az azokhoz kapcsolódó programszolgáltatások lényegét. Élő példáját adja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnál folyó környezeti nevelései gyakorlatnak.
Megjelent a földrajz szakmódszertani folyóirat 2024. évi 2. száma (21. szám).
A Nemzeti Köznevelési Portálon december óta elérhetők a magyarországi nagytájakat bemutató oktatódalos videóklipek.
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!
Újra elérhető a honlap!
Jó olvasgatást kívánunk!
