
Taníts érdekesen érdekeset!
Honlapunk 2023 évi megsemmisülése után sikerült rekonstruálni a Taníts érdekesen érdekeset! rovat valamennyi írását, amelyek ismét elérhetők. A teljes tartalomjegyzék itt található.
Honlapunk 2023 évi megsemmisülése után sikerült rekonstruálni a Taníts érdekesen érdekeset! rovat valamennyi írását, amelyek ismét elérhetők. A teljes tartalomjegyzék itt található.
Földünk különös jelenségei az iszapvulkánok, amelyek a legnagyobb sűrűségben Azerbajdzsán területén fordulnak elő. A mintegy 300 vulkán iszap, gáz és víz keverékét ontja a felszínre.
A Teide kitörését már Kolumbusz Kristóf is leírta, amikor 1492-ben augusztus 21–24. között La Gomera szigeténél kötött ki a hajójával. Az utolsó kitörés a kalderában egy kisebb salakkúp oldalában zajlott, 15 millió m3 bazaltláva ömlött a felszínre. A vulkán azóta csak kisebb szeizmikus aktivitást mutat
A tanulmány az 1. rész folytatásaként az összetett periglaciális formák, illetve a lejtős tömegmozgások típusainak kialakulási körülményeit mutatja be a hagyományos szakirodalmi szemlélet nyomán a környezeti következményeikkel együtt.
A tanulmány a tibeti Gongga Shan területén végzett terepbejárások eredményeit összegzi, ami főleg a magashegység glaciális jelenségeit vizsgálta a Hailuoguo-gleccser környékén. A gleccserolvadáshoz kapcsolódó kisformák megfigyelésére és a jéghasadékok, morénák vizsgálatára is lehetőség nyílt. A nagyméretű formák morfometriai vizsgálatát műholdfelvételekre és domborzatmodellre alapozva végezték.
Az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékén 2007-ben alapították a Virtuális Glóbuszok Múzeumát a magyar szerzőkhöz (is) köthető föld- és éggömbök nagyítható, kisebbíthető, forgatható 3D-s modelljeinek közzététele céljából.A feldolgozás a földgömbök térképi anyagának nagy felbontású szkennelésével nyert, vagy digitális képek georeferálásával történt.
Vágyakozás a tavasz és a nyár után A mérsékelt övezetben élő emberek élete és lelkivilága hagyományosan összekapcsolódik a természet évszakos változásaival. A természet tavaszi újraébredésével
Ciprus a Földközi-tenger egyik legérdekesebb szigete. A szerző az elmúlt években többször eljutott a szigetre, így alkalma nyílt a felfedezésére. Ez lehetőséget ad arra, hogy a történelmi múltból adódó és máig ható társadalmi-politikai problémák ismertetése után bemutassa a sziget kevésbé ismert északi részének természeti különlegességeit és kulturális értékeit.
A húsvét évente változó időpontokban van, mert a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtöltét követő vasárnapon köszönt be, ami az idén április 20-án lesz. A kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, ekkor ünnepeljük Jézus feltámadását.
Csaknem egy évtizede áprilisban kerül sor a Fenntarthatósági témahétre Föld napjához kapcsolódóan az oktatási intézményekben. Az írás a témahéthez kapcsolódó, diákok körében végzett kutatás eredményeit mutatja be.
Osztálykirándulásokhoz vagy családi programokhoz ajánljuk a zalai Azáleás-völgy megtekintését különösen a tavaszi virágözön idején.
Milyen világban élünk 10, 20, 50 év múlva? – Ahhoz, hogy bolygónk élhető maradjon a környezetért felelős magatartásra, döntésekre és mind szélesebb összefogásra van szükség. Ennek megértésében segít az idén 10. alkalommal megrendezésre kerülő Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahét.
Töltse a 2025. évi Múzeumok éjszakáját az érdi Magyar Földrajzi Múzeumban!
Honlapunk 2023 évi megsemmisülése után sikerült rekonstruálni a Taníts érdekesen érdekeset! rovat valamennyi írását, amelyek ismét elérhetők. A teljes tartalomjegyzék itt található.
A XII. Magyar Földrajzi Konferencia 2025-ben Szegeden kerül megrendezésre, melynek fő célja a földrajztudomány legújabb eredményeinek bemutatása. A szervezők a tudományos fórumon a geográfusok mellett a rokontudományok kutatóinak részvételére is számítanak.
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!