Az elmúlt évtizedek soha nem látott gyors változást hoztak a világban. Ha lépést akarunk tartani az átalakuló világgal, követni kell a változásokat, alkalmazkodni kell a módosult igényekhez. Tudomásul kell venni, hogy az iskola ma már csupán az egyik helyszíne az információ- és ismeretszerzésnek, és minél szélesebb körben kell az oktatásba bevonni a mindennapok történéseit és azok szaktudományos hátterét, kommunikációs formáit és technikáit. A „Módszertani műhely” rovat három alrovata az új megközelítés megismerését és elterjedését kívánja segíteni.
Magyarország földrajzának tanításakor nagy súly helyeződik a régiókra, a társadalomföldrajzi folyamatokat ezeken keresztül mutatjuk be. A tanulmány arra keresi a választ, hogy a szűk időkeretben a sok szempontból súlyukat vesztett ún. tervezési-statisztikai régiókat milyen megközelítésben és módszerekkel tanítják és dolgozzák fel a tanórákon.
Honlapunk 2023 évi megsemmisülése után sikerült rekonstruálni a Taníts érdekesen érdekeset! rovat valamennyi írását, amelyek ismét elérhetők. A teljes tartalomjegyzék itt található.
Az írás a környezetébe szinte idilli módon illeszkedő norvégiai vízerőmű-komplexumot mutatja be.
Kit nem ejtett még gondolkodóba a Nazca-vonalak rejtélye? Az írás a helyszínen turistaként készült fotókon mutatja be a látványt az Andok kopár fennsíkján.
A cikk bemutatja az MTA-SZTE Földrajz Szakmódszertani Kutatócsoport tevékenységét, amelynek küldetése a földrajztanítás módszertani megújítása tudományos kutatásokkal megalapozott fejlesztésekkel.
A tanulmány a 2023/24-es tanévtől választható fenntarthatóság projektérettségi pedagógusi tapasztalatait vizsgálja. Bemutatja, hogy a projektérettségi nem csupán egy értékelési eszköz, hanem általa olyan ismeretek birtokosai lesznek a vizsgázók, amelyre a későbbiekben nagy szükségük lesz az egyetemi évek alatt vagy a munka világában.
A földrajztanításnak különösen komplex problémával kell szembenéznie évtizedek óta, amelynek egyik fontos eleme a szakmódszertani kultúra változatlansága a szűkülő időkeretek mellett. A tanulmány ennek okait tárja fel földrajztanárok körében végzett nagymintás interjús kutatás alapján.
Az írás a namíbiai Ethosa Nemzeti Park szavannájának állatait mutatja be, amelyek az időszakosan kiszáradó fehér, sós lapályon élnek, különösen az itatóhelyek környékén.
A gyémánt gazdagságot hozott a Namib-sivatag bányásztelepülésén, ami a veszte is lett. A bánya kimerülése után szellemvárossá vált, a homok vette birtokba.