A rovatban olyan írások jelennek meg, amelyek a földrajztanítást a földrajzi szemléletű utazás élményét is nyújtva közelítik meg. A világ különböző részein lévő helyszíneket mutatnak be röviden a földrajztanár szemével: hogyan lehet azt megismertetni a tanulókkal szakszerűen, bemutatva a földrajz sokszínűségét a geológiai adottságoktól, a kultúrán, a megélhetésen át az élményekig. A szöveges információkat sok letölthető fotó egészíti ki, és minden íráshoz egy rejtvény vagy feladatsor is kapcsolódik, amely közvetlenül is felhasználható a tanítási-tanulási folyamatban.
Honlapunk 2023 évi megsemmisülése után sikerült rekonstruálni a Taníts érdekesen érdekeset! rovat valamennyi írását, amelyek ismét elérhetők. A teljes tartalomjegyzék itt található.
Kit nem ejtett még gondolkodóba a Nazca-vonalak rejtélye? Az írás a helyszínen turistaként készült fotókon mutatja be a látványt az Andok kopár fennsíkján.
Az írás a namíbiai Ethosa Nemzeti Park szavannájának állatait mutatja be, amelyek az időszakosan kiszáradó fehér, sós lapályon élnek, különösen az itatóhelyek környékén.
A gyémánt gazdagságot hozott a Namib-sivatag bányásztelepülésén, ami a veszte is lett. A bánya kimerülése után szellemvárossá vált, a homok vette birtokba.
A Namíbia déli részén játékosan szerteszét heverő hatalmas sziklatömbök felszín alatti magzatizmus során keletkeztek, és a felettük egykor elhelyezkedő üledékes kőzetek lepusztulása után kerültek a felszínre.
Az írás a Namíbiában legrégebben élő törzsek egyikének, a damaráknak az életét és életterét mutatja be az élő múzeumban megtapasztalhatók alapján. Életükben keverednek a hagyományos és a modern világ tárgyai, eszközei, viseletei.
Az írás életképeket villant fel a Kalahári-sivatagban élő szanok (közismertebb nevükön busmanok) hagyományos vadászó-gyűjtögető életmódjából.
Egy félnomád életmódot folytató namíbiai törzs falujába látogatunk el, hogy megnézzük, hogyan élnek a himbák a 21. században megőrizve a természeti adottságokhoz igazodó hagyományaikat.
Az írás a namíbiai szavannák jellegzetes fáit, a mopane- és a tegezfát mutatja be elsősorban abból a szempontból, hogy hogyan alkalmazkodtak a sivár élőhely adottságaihoz és hogyan hasznosítja azokat az ember.