A rovatban olyan írások jelennek meg, amelyek a földrajztanítást a földrajzi szemléletű utazás élményét is nyújtva közelítik meg. A világ különböző részein lévő helyszíneket mutatnak be röviden a földrajztanár szemével: hogyan lehet azt megismertetni a tanulókkal szakszerűen, bemutatva a földrajz sokszínűségét a geológiai adottságoktól, a kultúrán, a megélhetésen át az élményekig. A szöveges információkat sok letölthető fotó egészíti ki, és minden íráshoz egy rejtvény vagy feladatsor is kapcsolódik, amely közvetlenül is felhasználható a tanítási-tanulási folyamatban.
Az írás bemutatja a Szaharában jellemző berber erődített falvak felépítését Algériában, és bepillantást enged lakosság gazdasági tevékenységébe, valamint az építészeti eljárásaikba és a nők viseletébe is.
Az Andok hegyvidékén a földművelés csak mesterségesen kialakított teraszokon végezhető. Sokan úgy vélik, hogy a teraszos művelés az inkák találmánya, pedig már előttük is ismert volt. A teraszrendszerrel ismerkedhet meg az írásban.
Már 7000 éve ismerik és eszik a burgonyát Peruban, mintegy 3000 fajtáját ismerik. Ebből több százat használnak ma is különféle célokra: sütésre, főzésre, chips készítésre.
Az andokbeli Altiplano sovány legelőin púp nélküli tevefélék (lámák, alpakák, vikunyák) legelésznek szabadon, vagy tenyésztik őket elsősorban a szőrükért. Az írás ebbe a környezetbe enged bepillantást, amely által elképzelhető az itt élő emberek élete is.
Az írás bemutatja az Andok láncai közé zárt völgyben megbújó kis település megélhetésének alapját, a sóbányászatot, amelyet a sós forrásból kiváló ásványkincs bepárlódása teremt meg.
Kit nem ejtett még gondolkodóba a Nazca-vonalak rejtélye? Az írás a helyszínen turistaként készült fotókon mutatja be a látványt az Andok kopár fennsíkján.
Honlapunk 2023 évi megsemmisülése után sikerült rekonstruálni a Taníts érdekesen érdekeset! rovat valamennyi írását, amelyek ismét elérhetők. A teljes tartalomjegyzék itt található.
Az írás a namíbiai Ethosa Nemzeti Park szavannájának állatait mutatja be, amelyek az időszakosan kiszáradó fehér, sós lapályon élnek, különösen az itatóhelyek környékén.
A gyémánt gazdagságot hozott a Namib-sivatag bányásztelepülésén, ami a veszte is lett. A bánya kimerülése után szellemvárossá vált, a homok vette birtokba.