Taníts érdekesen érdekeset!
A nagyúr
Az írás az afrikai Namib-sivatag különleges felépítésű szárazságtűrő növényét, az évszázmilliók óta csaknem változatlan velvícsiát mutatja be szép fotókkal eredeti környezetében.
2025.11.10.
A Módszertani műhely rovat részeként a „Taníts érdekesen érdekeset!” rovatban olyan írások jelennek meg, amelyek a földrajztanítást a földrajzi szemléletű utazás élményét is nyújtva közelítik meg. A világ különböző részein lévő helyszíneket mutatnak be a földrajztanár szemével: mit és hogyan lehet azt megismertetni a tanulókkal szakszerűen, bemutatva a földrajz sokszínűségét a geológiai adottságoktól, a kultúrán, a megélhetésen át az élményekig. A szöveges információkat sok – letölthető – fotó egészíti ki, és minden íráshoz egy rejtvény is kapcsolódik, amely közvetlenül is felhasználható a tanítási-tanulási folyamatban.
Az írás az afrikai Namib-sivatag különleges felépítésű szárazságtűrő növényét, az évszázmilliók óta csaknem változatlan velvícsiát mutatja be szép fotókkal eredeti környezetében.
Az írás az argonfa csonthéjas termésének feldolgozását mutatja be képekben, hogy olajat sajtoljanak belőle, vagy a pörkölt magokat fogyasztják.
Több mint 1300 éve dacol a természeti erőkkel Kína legnagyobb kőszobra, egyben a világ legnagyobb Buddha-szobra, amit vörös homokkőbe faragtak annak állítva emléket, hogy sikerült megregulázni a kereskedést nehezítő folyókat.
Mindenki mosolyogva néz a WWF címerállatára, a pandára, amint bambuszrügyeket rágcsál vagy kölykeivel játszadozik. Az írás a szubtrópusi bambuszerdők királyának, a pandának az életmódját mutatja be.
Honlapunk 2023 évi megsemmisülése után sikerült rekonstruálni a Taníts érdekesen érdekeset! rovat valamennyi írását, amelyek ismét elérhetők. A teljes tartalomjegyzék itt található.
Az írás a Zimbabwe és Zambia között húzódó Zambézi folyó nagyszerű vízesését mutatja be, amely irányonként és évszakonként eltérő arcát mutatja.
Az írás bemutatja a Buddha fogának maradványát őrző ereklye Srí Lanka-i tiszteletét, és a köré épült Szent Fogereklye templomát, valamint a köré szerveződött szertartást.
Földünk különös jelenségei az iszapvulkánok, amelyek a legnagyobb sűrűségben Azerbajdzsán területén fordulnak elő. A mintegy 300 vulkán iszap, gáz és víz keverékét ontja a felszínre.
A Teide kitörését már Kolumbusz Kristóf is leírta, amikor 1492-ben augusztus 21–24. között La Gomera szigeténél kötött ki a hajójával. Az utolsó kitörés a kalderában egy kisebb salakkúp oldalában zajlott, 15 millió m3 bazaltláva ömlött a felszínre. A vulkán azóta csak kisebb szeizmikus aktivitást mutat