Az elmúlt évtized soha nem látott gyors változást hozott a világban. Ha lépést akarunk tartani a világgal, követni kell a változásokat, alkalmazkodni kell a módosult igényekhez. Tudomásul kell venni, hogy az iskola ma már csupán az egyik helyszíne az információ- és ismeretszerzésnek. A tanár feladata már nem az ismeretek tömegének átadása, sokkal inkább az információhalmazban való eligazodás készségének fejlesztése, a tanulás képességének kialakítása. Az új szerep új, változatos módszereket igényel, változtatni kell az évtizedek alatt meggyökeresedett tanítási gyakorlaton. Meg kell találni azokat a munkaformákat, módszereket és iskolán kívüli lehetőségeket, amelyekkel a legjobb eredmény érhető el a földrajztanításban. A „Módszertani műhely” rovat célja, hogy bemutasson olyan módszertani elemzéseket, jó gyakorlatokat (kiemelten az kollaboratív és az online földrajztanítás-tanulásra), amelyek segítséget nyújthatnak pályakezdő és gyakorló földrajztanároknak a korszerű módszerek megismeréséhez és alkalmazásához.
A cikk bemutatja az MTA-SZTE Földrajz Szakmódszertani Kutatócsoport tevékenységét, amelynek küldetése a földrajztanítás módszertani megújítása tudományos kutatásokkal megalapozott fejlesztésekkel. Céljuk a térképolvasási kompetencia tudatos és mérhető fejlesztése, a kompetenciaalapú szemlélet minél szervesebb integrálása a tanárképzés és a köznevelési gyakorlat mindennapjaiba.
A tanulmány a 2023/24-es tanévtől választható fenntarthatóság projektérettségi pedagógusi tapasztalatait vizsgálja. Bemutatja, hogy a projektérettségi nem csupán egy értékelési eszköz, hanem általa olyan ismeretek birtokosai lesznek a vizsgázók, amelyre a későbbiekben nagy szükségük lesz az egyetemi évek alatt vagy a munka világában.
A földrajztanításnak különösen komplex problémával kell szembenéznie évtizedek óta, amelynek egyik fontos eleme a szakmódszertani kultúra változatlansága a szűkülő időkeretek mellett. A tanulmány ennek okait tárja fel földrajztanárok körében végzett nagymintás interjús kutatás alapján.
A bemutatott kutatás megerősítette, hogy a földrajzi atlasz a téri készségek fejlesztésének egyik legfontosabb eszköze. A legtöbb részterület esetén a rendszeres atlaszhasználók érték el a legjobb eredményeket. Az atlaszhasználathoz kötött órai tananyagfeldolgozásnak és készségfejlesztésnek jóval nagyobb szerepet kellene kapnia.
Az 1995-ben napvilágot látott NAT-tól azt reméltük, alapjaiban reformálja meg a magyar közoktatást és közelíti az európai rendszerekhez. Azonban ez nem következett be. A földrajz szintetizáló, szemlélet- és gondolkodásfejlesztő szerepét kevéssé ismerte fel a társadalom, amiért a tantárgy méltánytalan helyzetbe került. E folyamatot kíséri végigi a tanulmány objektív és szubjektív nézőpontokból.
A bemutatott GeoDisney feladat kultikus Disney-mesék helyszíneit kapcsolja a földrajzi övezetesség egyes elemeihez, amivel ötletet ad az övezetesség témakörének élményszerű összefoglalásához.
Három egymásra épülő feladatot mutat be az írás, amelyek révén az 5. évfolyamos tanulók aktív, élményszerű, ugyanakkor egyszerűen kivitelezhető tevékenységek során fedezhetik fel a levegő felmelegedésének és a hőáramlási folyamatoknak a törvényszerűségeit.
A stratégiai gondolkodás fejlesztése jó lehetőséget ad a tanulók kreatív és kritikai gondolkodásának fejlesztésére. Ebben a cikkben a tanulók stratégiai gondolkodását fejlesztő feladatokat mutatunk be, amelyek a kerettanterv valamennyi témaköréhez kapcsolódnak, és fokozatosan nehezednek a középiskolai szinten.
A stratégiai gondolkodás fejlesztése remek lehetőséget ad arra, hogy fejlesszük a tanulók kreatív és kritikai gondolkodását. Ebben a cikkben a tanulók stratégiai gondolkodását fejlesztő feladatokat mutatunk be, amelyek a kerettanterv valamennyi témaköréhez kapcsolódnak, és fokozatosan nehezednek általános iskolai szinten.