Az elmúlt évtized soha nem látott gyors változást hozott a világban. Ha lépést akarunk tartani a világgal, követni kell a változásokat, alkalmazkodni kell a módosult igényekhez. Tudomásul kell venni, hogy az iskola ma már csupán az egyik helyszíne az információ- és ismeretszerzésnek. A tanár feladata már nem az ismeretek tömegének átadása, sokkal inkább az információhalmazban való eligazodás készségének fejlesztése, a tanulás képességének kialakítása. Az új szerep új, változatos módszereket igényel, változtatni kell az évtizedek alatt meggyökeresedett tanítási gyakorlaton. Meg kell találni azokat a munkaformákat, módszereket és iskolán kívüli lehetőségeket, amelyekkel a legjobb eredmény érhető el a földrajztanításban. A „Módszertani műhely” rovat célja, hogy bemutasson olyan módszertani elemzéseket, jó gyakorlatokat (kiemelten az kollaboratív és az online földrajztanítás-tanulásra), amelyek segítséget nyújthatnak pályakezdő és gyakorló földrajztanároknak a korszerű módszerek megismeréséhez és alkalmazásához.
A gondolkodás fejlesztése minden földrajzóra elengedhetetlen feladata, hiszen ezen tantárgy a természettudományok és társadalomtudományok közötti kapcsolatot próbálja elérni. Az alább bemutatott kutatás a stratégiai gondolkodás tanórai megjelenését vizsgálja földrajzot tanuló diákok és tanító tanárok körében.
A földrajz az a tantárgy, amelyik természettudományos és társadalomtudományos komplexitása, illetve integrált jellege folytán alapvetően alkalmas a stratégiai gondolkodási készség fejlesztésére. Az írás bemutat egy-egy fejlesztési tervet konkrét feladatokkal az általános és a középiskolások számára, amelynek kidolgozásához a szerző által végzett online kérdőíves felmérés eredményei adtak kiindulópontot.
Hazánkban a mesterséges intelligencia használata a köznevelésben gyerekcipőben jár, ami nem jelenti azt, hogy a tanulók egy része ne használná napi rendszerességgel tanulása során. A cikk az MI történeti áttekintése mellett javaslatokat ad a jelenlegi oktatási körülmények közötti használatára a tanításban egy földrajztanár próbálkozásai alapján.
Vegyes módszerű értékelési eszközök Szerkesztői megjegyzés: a fejlesztő értékelés lényegéről és szerepéről a földrajztanításban a Tanulmányok rovatban (link) adtunk áttekintést. Rovatunkban az előző írásokban a
Az értékelőtáblázatok tanári és társértékelésre egyaránt alkalmazhatók. Bár elkészítésük időigényes, de a belefektetett idő megtérül, hiszen rendkívül részletes visszajelzést nyújthatnak a tanulók munkájáról és fejlődési irányairól, és sokféle produktum értékelésére alkalmasak.
Az ellenőrzőlisták olyan önértékelésre alkalmas eszközök, amelyek elsődleges funkciója, hogy a tanulók önmaguk tudják ellenőrizni a munkájukat, így támogatva az önálló munkavégzést és önmaguk tevékenységének és teljesítményének az ellenőrzését.
Az elmúlt években Indiában sikerült az oktatás ügyét jelentős mértékben előremozdítani, ami hozzájárult a világ legnépesebb országának látványos eredményeket mutató gazdasági sikertörténetéhez. A 2020-ban elfogadott új Nemzeti Oktatási Politika felpezsdítette az oktatásügyi közéletet, de a cselekvésképtelen állapotba süllyedt indiai földrajzoktatás helyzete nem javult.
A földtudományok oktatásában élményszerű, gyakorlatorientált lehetőségeket kell teremteni, amelynek révén a földrajztanításban közvetített ismeretek a közgondolkodás részévé válhatnak. Ez alapját jelenti a földtudomány iránti érdeklődés felkeltésének, amivel a jövő szakembereinek utánpótlása biztosítható. Az írás ennek egy jó gyakorlatát mutatja be.
Míg a magyar nyelvű földrajzoktatásban tanulók számára egymással párhuzamosan több különböző tankönyv és egyéb kiadvány is rendelkezésre áll, a földrajzot idegen nyelven tanulóknak csak töredéke jut hozzá a tantárgyi tartalmak elsajátítását segítő idegen nyelvű taneszközökhöz.