A „Kaleidoszkóp” rovat olyan ismeretterjesztő cikkeket, útleírásokat, földrajzi-földtudományi érdekességeket közöl, amelyek kapcsolódnak az általános iskolai és a középiskolai kerettanterv tartalmi és módszertani elemeihez. A szerkesztőség elve szerint a rovat írásai a földrajztanárok munkájához kívánnak közvetlen vagy közvetett segítséget nyújtani. A cikkeknek lehet motiváló és problémafelvető szerepük, de felhasználhatók a tanárok által elkészített feladatokban az anyanyelvi, a természettudományos, a digitális, a hatékony és önálló tanulás kulcskompetenciák fejlesztéséhez.
A Vatnajökull Nemzeti Park működése méretéből és gyors átalakulásából adódóan sajátos, és az idelátogatóktól is nagy alkalmazkodást igényel. Az időjárás és a természet viszontagságait leküzdve azonban szemléletformáló és örökre szóló élménnyekkel térhetnek haza, ami jól megvilágítja a robbanásszerűen növekvő izlandi turizmus okát.
Az írás a tengerektől elzárt közép-ázsiai ország változatos tájait mutatja be, amit az övekbe rendeződött növényzet is jól mutat. Láthatjuk, hogyan vált sivataggá az egykori Aral-tó medencéje.
„A világ vége”, „a Föld legtávolabbi vidéke”, „az Antarktisz kapuja”… Az írás ízelítőt ad a Tűzföld a gleccserek által felszabdalt Andok természetföldrajzi értékeiből, érdekességeiből.
Arunachal Pradesh az India és Kína közötti geopolitikai feszültségek egyik forrása. A szövetségi állam zárt terület, megközelítése monszunerdői, az indiai katonai jelenlét és a hegyi törzsek védelme miatt is nehézkes. Az írás a földrajzi és geopolitikai tér felvázolása mellett a természetföldrajzi és kulturális különlegességekre is ráirányítja a figyelmet.
Az írás bepillantást enged a nyugat-afrikai Szenegál változatos természeti adottságaiba a tengerpartoktól a szavannán át a sivatagig.
Az elmúlt pár évben túravezetőként gyalogtúrákra és csúcsmászásokra vállalkozó túrázókat is sokszor vittem az indiai Himalájába Ladakhba, vagy akár Nepálba és Bhutánba. Minden alkalommal ott lebegett előttem és a velem utazó társaság előtt Kőrösi Csoma Sándor példája. Az írásban azt mutatom be, hogy mi varázsolja el a látogatót, amikor Ladakhba látogat.
Thaiföld ÉK-i részén élnek a mlabrik, akik egykoron a szubtrópusi erdőket járták, ott építették levelekből a kunyhóikat, onnan szerezték az élelmüket. 400 fős törzsük nagy része ma is nomád vándorló életmódot folytat, de kénytelenek letelepedni.
Bár Alaszka legnagyobb része rejtve maradt előttünk, mégis néhány hét elegendő ahhoz, hogy olyan benyomásokat szerezzünk különleges táji értékeiről, sajátos élővilágáról, az itt élő emberekről, amelyektől örökre a „Végső határvidék” rabjaivá váltunk.
Hogy juthatunk el Itália harmadik legnagyobb tavától a lecsapoláson át a világűrrel folytatott kommunikációig miközben ki sem tesszük a lábunkat a Fucino-medencéből? Ezt mutatja be az érdekes írás.
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!
Újra elérhető a honlap!
Jó olvasgatást kívánunk!