Fokföldi barangolás

Szerző: Mari László
ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK FFI Természetföldrajzi Tanszék
laszlo.mari@ttk.elte.hu
A Dél-afrikai Köztársaság legismertebb és legkülönlegesebb része Fokföld délnyugati vidéke, ahol jól megférnek egymás mellett a sűrűn lakott városi területek, a gondosan művelt mezőgazdasági parcellák és a természetvédelmi területek.

Dél-afrikai Köztársaság több mint 1,2 millió km2-es területén változatos tájakat ismerhet meg az odalátogató utazó. Az ország talán legismertebb és legkülönlegesebb tájegysége Afrika délnyugati peremén terül el az Atlanti-óceán partvidékén. Ez Fokföld délnyugati vidéke, amely Western Cape tartományhoz tartozik. Itt jól megférnek egymás mellett a sűrűn lakott városi területek, a gondosan művelt mezőgazdasági parcellák és a természetvédelmi területek.

A Cape-félsziget, a False-öböl, Fokváros és tágabb környezetének térképvázlata (forrás: OpenTopomap)

Ősi alapokon

A terület kőzettani alapját a Cape Basin óidei rétegsorai alkotják, amelyek Afrika déli szegélyén halmozódtak fel. Napjainkban a Cape Supergroup üledékes kőzeteiként ismerjük ezt a rétegsort, amelyek anyaga a korai ordovicium időszak és a karbon időszak között rakódott le (Rust, I. 1973). A több kilométer vastag rétegsor felgyűrődése több fázisban történt. A karbon időszak végén kezdődött a geoszinklinális anyagának deformálódása, a gyűrődés fő időszaka a permben volt és a folyamat a triász közepén fejeződött be (de Villiers, J. 1944). A Cap gyűrődési öv – amelynek a Fokváros fölé emelkedő Tábla-hegy is része – a korai középidei hegységképződés egyik szép példája a déli félgömbön.

Napjainkban a területen három fő formáció kőzetei figyelhetők meg. A Mamesbury csoport mintegy 540 millió éves rétegeit sötétszürke iszapkő- és világosabb színű homokkőrétegek építik fel, ezek alkotják pl. a Signal Hillt és a Devil’s Peak lejtőinek alsó részét. A másik jelentős formáció a Cap gránit 540 millió éves összlete, amely a Tábla-hegy és több más hegy alapzatát alkotja. A harmadik a Tábla-hegy csoport, amelyet különböző homokkő-, konglomerátum- és tillitrétegek alkotnak.

Fok-hegység kelet–nyugati irányban húzódó vonulatai közé medencék ékelődnek, a tengerparton keskeny parti síkságok kísérik. Óriási redőkbe gyűrődött óidei üledékekből átalakult változatos keménységű kőzetei (homokkő, agyagpala, kvarcit stb.) a déli tengerparttal párhuzamos, erősen lepusztult hegyláncokat képeznek (Gábris Gy. 2002). Fokváros felett a Tábla-öböl partvidékén emelkedik a lapos tetejű, meredek falú Tábla-hegy (pontosabb fordításban Asztal-hegy). Formáját a vízszintesen települő óidei homokkőrétegeknek és a lejtőit pusztító heves eróziónak köszönheti. Legmagasabb pontjára (Devil`s Peak 1087 m, korábban Windberg) drótkötélpálya visz fel.

A Tábla-hegy és előterében Fokváros házai a Signal Hillről

Nagyváros a kontinens déli peremén

Fokföld esős telű, forró nyarú mediterrán típusú klímája jó lehetőséget kínál az emberi letelepedésre és gazdálkodásra. Az évi csapadék mennyisége 600-800 mm körül van. Sokévi átlagban egyetlen hónap havi csapadéka sem süllyed 20 mm alá. A domborzat is számottevő éghajlati különbségeket okoz. A tenger felé tekintő lejtők több csapadékot (800-1000 mm) kapnak, és a hegyekben ritkán havazik is. A medencék, folyóvölgyek azonban az esőárnyékban szárazságtól szenvednek, és észak felé egyre szárazabbak, melegebbek. A télen általában tartós, szitáló esők ellenére csekély a talajerózió (Gábris Gy. 2002).

Első európaiként a portugál Bartolomeu Dias 1488-ban kerülte meg a mai Jóreménység-fokát, amit ő Viharos-foknak nevezett el szélsőséges éghajlatára utalva. II. János portugál király utasítására azonban a térképeken Jóreménység fokának nevezték át (Balázs D. 1979), hogy ezzel is biztassák az újabb hajós vállalkozásokat India elérésére. Sokáig nem telepedtek le az európaiak a partvidéken. A Holland Kelet-indiai Társaság utasítására Jan van Riebeeck 1652-ben létesített erődített támaszpontot a mai Fokváros helyén azzal a céllal, hogy a társaság hajói vizet, élelmiszert, főként zöldségeket, gyümölcsöket és friss húst tudjanak felvenni további utazásukhoz. 

Az 1652-ben alapított erőd kapuja

Ezután holland bevándorlók, majd 1685-től Franciaországból az üldözések elől elmenekülő francia hugenották (reformátusok) érkeztek a területre. A hollandok és franciák utódai nevezték később magukat búroknak vagy afrikánereknek. Az angolok 1795-ben szállták meg Fokföldet, amit 1806-ra vettek végleg birtokba.

A 17. században a hajósok ellátására alapított zöldséges kert helyén ma arborétum és park van.

Napjainkra Fokvárosa Dél-afrikai Köztársaság második legnagyobb városa lett, a törvényhozás fővárosa, a parlament székhelye. Itt van az ország legnagyobb kikötője. A város agglomerációjában több mint 4,7 millió ember él. A sokféle kultúra keveredésétől színes város lakóinak 35,7%-a beszél afrikaansul, 29,8%-a xhosa nyelven és 28,4%-a angolul (Census 2022). Fokváros idegenforgalma Dél-Afrikában kiemelkedő, amit jó infrastruktúrája mellett kedvező éghajlatának és kiemelkedő természeti adottságainak köszönhet.

Fokváros legszínesebb és legrégebbi városnegyede a Bo Kaap, amely maláj negyedként volt ismert és a szegregáció egyik példája volt.

A Tábla-hegy Nemzeti Park

Tábla-hegy Nemzeti Park észak–déli irányban 70 km hosszan húzódik a Tábla-hegytől és a Signal Hilltől a Cap-félsziget déli végét jelentő Cape Pointig. A Tábla-hegy mintegy 1000 m-rel emelkedik Fokváros fölé. Tetejét egy 3 km hosszú fennsík alkotja, amelynek sziklás felszíne változatos növény- és állatvilágnak ad otthont. A hegy teteje gyakran burkolódzik felhőkbe, amelyek akkor képződnek, amikor a délkeleti szél a hegy lejtőin felfelé fújja a hidegebb levegőt, és a harmatpont hőmérsékletét elérve megindul a felhőképződés.

A Tábla-hegy fennsíkján sziklák között vezetnek a jól jelzett turistautak.
Az egyik ösvénynek nevet adó fokföldi szirtiborz (Procavia capensis)

A hegyre meredeken kapaszkodó turistautakon vagy – 5 perces utazással – kötélpályán lehet feljutni. A felvonó érdekessége, hogy egyszerre 65 utas fér be a kabinba, amely lassan, 360 fokban körbe is fordul, amíg felér az 1067 m magasan lévő felső állomásra. Innen gyönyörű kilátás nyílik Fokvárosra és a Tábla-öbölre.

A felvonó kabinja úton a Tábla-hegy tetejére
Kilátás Fokvárosra és a Tábla-öbölre

Az északi Mouille ponttól a déli Cape Pointig 52 km hosszan elnyúló Cape-félsziget az afrikai kontinens délnyugati végén kinyúló hegyvidéki terület az Atlanti-óceán és a False-öböl között. A félsziget déli végén található Cape Point és a Jóreménység foka. A pleisztocén tengerszint-ingadozások idején gyakran volt sziget, utoljára körülbelül 1,5 millió évvel ezelőtt (Compton, J. S. 2004). Nem sokkal ezután a szárazföldhöz kapcsolódott, ez az összekötő homokos terület a Cape Flats.

Kilátás Cape Point felől a Jóreménység foka felé
A Jóreménység foka
A Hout Bay látképe a Sentinel heggyel

A nemzeti parkhoz a szárazföldi területeken kívül jelentős tengeri védett területek is kapcsolódnak. Egyik ilyen a Hout Bay-ből hajóval elérhető Duiker-sziget vagy más néven Fóka-sziget. Az apró, mindössze 77×95 m-es, 0,4 ha területű sziget a dél-afrikai medvefókák (Arctocephalus pusillus) telepéről és tengeri madarairól, pl. a kormoránok és sirályok különböző fajairól nevezetes.

Dél-afrikai medvefókák a Duiker-szigeten

A félsziget keleti oldalán Simon’s Town városa sokáig csak a haditengerészeti bázisáról volt nevezetes. Több mint 200 éve a Brit Királyi Haditengerészet építette itt az első haditengerészeti bázist és korunkban is itt van a dél-afrikai haditengerészet legnagyobb bázisa. Napjainkra azonban már sokkal békésebb látnivaló kelti fel az ide utazók érdeklődését.

A várostól néhány kilométerre délre terül el a hatalmas gránitsziklákról elnevezett Boulders Beach. A gyönyörű gránittömbök önmagukban is érdekes látnivalók, de az öböl más szempontból került fel a látnivalók térképére. Az afrikai szamárpingvinek először 1983-ban bukkantak fel ezen a partszakaszon, majd csodával határos módon kevesebb mint húsz év elteltével már legalább háromezer madár volt megfigyelhető a parton. Az 1910-es években még becslések szerint 1,5 millió szamárpingvin élt Afrikában, majd egy évszázad alatt élőhelyük pusztítása, a túlhalászás, a tengerek olaj- és egyéb szennyezései, a felelőtlen turisztikai fejlesztések, háziállatok támadásai miatt nagyjából húszezerre csökkent a létszámuk. Simon’s Townban főleg tavasszal gyűlnek össze, áprilisban akár ezer pingvinpár is érkezhet tojást rakni.

A Boulder Beach gránitsziklái között bújnak meg a szamárpingvinek fészkelő helyei.
Fészkelő szamárpingvin és fiókája

A dél-afrikai borok hazája

A terület mediterrán éghajlata kiváló feltételeket biztosít a szőlőtermesztésnek és a borkészítésnek. Az első szőlőtőkéket Jan van Riebeeck ültette el 1655 és 1659 között. 1679-ben Simon van der Stel kormányzó szaktudásával létrejött az első szőlőültetvény a Tábla-hegy mögött elterülő Constantia területén, amely a Groot Constantia nevet kapta. 1680–1690 között a holland telepesek után a Franschoek hegy lábánál a francia hugenották telepedtek le, így a fokföldi bortermelés nekik köszönhetően kiteljesedve felvirágzott, mivel magukkal hozták a francia borok készítésének tudományát. A borvidék legismertebb központja az ország második legrégebbi városa, Stellenbosch. Dél-Afrika történelmében, kultúrájában, mezőgazdasági és kereskedelmi életében a bortermelés meghatározó szerepet játszik. Napjainkban a világ bortermelő országainak élmezőnyébe tartozik, a 7. (2018) és a 9. (2021) hely között változik (Internet 1).

A JC le Roux borászat egyik szőlőültetvénye
Dél-Afrikában több magyar borász is ott hagyta névjegyét, így a JC le Roux borászat egyik neves termékcsaládja, a Pongrácz pezsgő, amit gróf Pongrácz Dezsőről (1923–1984) neveztek el.

Tanításhoz ajánljuk

Kérdések

  1. Mely történelmi előzmények magyarázzák, hogy Fokváros napjainkban multikulturális város? 
  2. Nézz utána, hogy milyen problémák adódtak és adódnak abból, hogy eltérő hátterű és kultúrájú népcsoportok keveredtek az ország területén!
  3. Milyen éghajlat és annak mely elemei tették lehetővé, hogy szőlő- és citrusültetvényeket hozzanak létre a letelepedett európaiak a területen?

Források:

A fotókat a szerző készítette.

Irodalom

  • Balázs Dénes (1979): A Zambézitől délre. – Gondolat Kiadó, 416 p.
  • Compton, John S. (2004): The rocks and mountains of Cape Town. – Double Storey, Cape Town. 112 p.
  • Cowling, Richard M. – MacDonald, Ian A.W. – Simmons, Mark T. (1996): The Cape Peninsula, South Africa: physiographical, biological and historical background to an extraordinary hot-spot of biodiversity. – Biodiversity Conservation 5. pp. 527–550. DOI: https://doi.org/10.1007/BF00137608
  • de Villiers, John (1944): A review of the Cape orogeny. – Annals University of Stellenbosch 22. A. 1–14. pp. 183–208.
  • Gábris Gyula (2002): Afrika természetföldrajza. – In: Probáld Ferenc (szerk.): Afrika és a Közel-Kelet földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 395 p.
  • Linol, Bastien – de Wit, Maarten J. (szerk., 2016): Origin and evolution of the Cape Mountains and Karoo Basin. – Springer-Nature, 193 p. DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-319-40859-0
  • Rust, Izak C. (1973): The evolution of Paleozoic Cape Basin, southern margin of Africa. – In: Nairn, Alan R. M. – Stehli, Francis G. (szerk.): The ocean basins and margins 1. The South Plenum Press, New York. pp. 247–269.

Kiemelt írások

Kaleidoszkóp

A modern rabszolgaság

A Global Slavery Index alapján 2016-ban közel 45,8 millió ember élt modern rabszolgaságban a világban. Magyarország a 167 vizsgált ország listáján a 41. helyen áll.

Kaleidoszkóp

Tombol az Irma hurrikán

Csökkent a Floridában pusztító Irma hurrikán erőssége, de a vihar változatlanul életveszélyes. Mit tudunk róla?