Uro úszó szigetek

Nádszigetek a Titicaca-tónál – Peru

Elhelyezkedés

Földrajzi leírás

Peru és Bolívia határán, az Andok magasföldjén, az Altiplano területén fekszik a csodálatos Titicaca-tó. A fennsíkot a jégkorban (pleisztocén) egy hatalmas tórendszer foglalta el, amelyet az Andok hegyláncaiból lefutó folyók, a gleccserek olvadékvizei és a lehulló csapadék tápláltak. A Titicaca-tó tulajdonképpen e nagy tórendszernek az egyik maradványtava. A vizének nagy részét az éghajlatváltozás következtében kialakuló megnövekedett párolgás miatt veszítette el.

Ma a tavat 25 folyó táplálja, de vizének vízszintje jelentősen függ a csapadék mennyiségétől. Mélysége 20-280 méter között változik, a Balatonnál 13-szor nagyobb tó a maga 8372 km²-es területével egyben Dél-Amerika legnagyobb tava. A víz sótartalma 1gramm/liter, ami száraz évszakban enyhén sós, nedvesebb időszakban édesebb vizet jelent. Így még alkalmas emberi és állati fogyasztásra is. A víz nem különösebben csábít senkit fürdőzésre, lévén hogy egész évben 12 °C körüli a hőmérséklete.

A tó nevében a titi előtag pumát, a caca (kiejtés: haha) pedig szürkét jelent kecsua nyelven. Azért nevezték el így, mert a tó vízfelülete felülnézetben egy nyúlra vadászó pumára emlékeztette az egykori névadókat.

Az inka mitológia szerint a Föld teremtésének a helyszíne éppen ez a tó és szigetei. A szent tó környékén volt az istenek lakhelye, vagyis itt teremtette meg Viracocha isten az első emberpárt, Manco Capacot, a Nap fiát, és a feleségét, Mama Occlót, aki a Holdat képviselte. Őtőlük származik az inkák népe, és ők alapították meg az inka fővárost, Cuscót. Egy másik legenda szerint a Hold nem ragyogott az égen. Emberek éltek a környéken, amikor megjelent a Hold, de egy vihar miatt a földre zuhant, ahol mély gödröt hagyott maga után. A gödör vízzel telt meg és azóta az égbolton a felcsillanó tükörképét láthatjuk.

A tóban élő totorából (Schoenoplectus californicus subsp. tatora, nádnak mondják, de botanikailag egy sásféle növény) készülnek az úszó szigetek.

Az úszó szigetek az uro népcsoport otthonai. Az urók több száz éve laknak ezen a területen. Eredetileg a tó környéki földeket művelték, ám amikor az inkák megjelentek, akkor a rabszolgaság és az adózás elől a tó területére húzódtak, ahol nádszigeteket kezdtek építeni maguknak lakóhelyül. Valójában ezek a szigetek nem úsznak, mivel ki vannak horgonyozva a tó aljához.

Jelenleg 170 kisebb-nagyobb úszó sziget van, amelyek közül csak néhány látogatható a turisták számára. A hajóval megközelíthető szigeteken a helyiek fogadják a látogatókat. Esős évszakban kezdik a totora kitermelését úgy, hogy 50×50 cm-es talajkockákat vágnak ki gyökerestül, majd ezeket a tömböket egymáshoz kapcsolják. Erre az alapra learatott totora nád kerül kb. egy méter vastagságban.

Egy sziget készítése eltarthat 1-2 évig is. Ha kész a sziget, akkor szintén totorából házakat készítenek, amelyek alapját fél méterrel a sziget szintje fölé emelik, hogy a nedvesség ne szivárogjon be a lakóhelyiségbe. Ha a víz mégis feljön, a házakat az emberek odébb teszik, további totorát tesznek alá, majd visszahelyezik a korábbi helyére.

Azonban az egész sziget lassan süllyed, vízzel itatódik át, ezért újabb és újabb nádköteget tesznek rá. Három havonta meg kell ismételni ezt a folyamatot. Körülbelül 40 évig alkalmas egy sziget élettérként, utána rendszerint elsüllyed, mert nem bír el nagyobb vastagságot öt méteres ráépítésnél.

A szigeten konyhát is építettek, bár a főzés a gyúlékony növény miatt nagy óvatosságot kíván. Lapos kövön alakítják ki a tűzhelyet.

Emelnek őrtornyot is nádból, ami a gyerekek szemmel tartására szolgál.

A mosdó egy elkerített rész a ház körüli parton. A vizet a tóból vették a mosakodáshoz. Egykor az illemhely egy a nádasból kivágott rész volt, ma már modern mellékhelyiséget építenek.

Az urók eredetileg növényeket termesztettek, majd halászatra tértek át. Emellett ettek szárított madarakat, tojást, totora-nád gyökeret és szárat. (A totora szárának fehér részét étkezésre is használják, a tó banánjának is nevezik.)

A totora nád alkalmasnak bizonyult sokféle betegség gyógyításában is. A tavon végig futó hideg szél, a nedvesség sok uro indiánnál okoz reumát, egyéb ízületi bántalmakat, amelyeket – mint ahogyan a fejfájást és a lázat is – gyógyítják a totora szárával. Teának, másnaposság ellen is kiváló. Magas a jódtartalma is.

Sajnos mára a tó körül élő sok ajmara halász miatt egyre kevesebb a hal… A halászok hagyományosan a halat a környező népek piacán más termékekere cserélték. Ma az urók a halászaton kívül főleg a turizmusból élnek. Totorából készült, állatokat formázó hajókon érdeklődőket szállítanak szigetről szigetre, ahol a turisták megvehetik hagyományos kézműves termékeiket is.

A gyerekeik a tó partján lévő Punóban lévő iskolákban tanulnak. A tanulmányok befejezése után sokan nem szeretnének visszatérni és szüleik hagyományos életmódját folytatni. Talán a turisták jelenléte késztetheti az urókat a nehéz életük folytatására.

Feladat

Párosítsd a tavakat a hozzájuk tartozó jellemzőkkel!

Tavak

1. Bajkál-tó
2. Kaszpi-tenger
3. Felső-tó
4. Titicaca-tó
5. Holt-tenger
6. Tana-tó
7. Jellyfish/Palau Lake
8. Nagy-Sós-tó
9. Ijen-tó
10. Crater-Lake

Jellemzők

1. A legnagyobb felületű tó
2. Innen ered a Kék-Nílus
3. A legmélyebb tó
4. Erősen savas kémhatású a tó vize
5. A legnagyobb édesvíz térfogattal rendelkező tó
6. A legnagyobb tengerszint feletti magasságban lévő hajózható tó
7. A legnagyobb sótartalmú vizű tó, amelyben az emberek lebegni tudnak
8. Ebben a tóban található kizárólag egy édesvízi medúzafaj
9. A tó vízszintje annyira lecsökkent, hogy egy vasúti töltés két eltérő színű részre osztotta
10. A legnagyobb területű édesvízi tó, amelynek legmélyebb pontja a tengerszint alatt van
11. A tó egy hatalmas kaldérában alakult ki

A feladat leírása (letöltés)

A feladat megoldása (link)