A kecsua Öreg-csúcs

Machu Picchu – Peru

Elhelyezkedés

Földrajzi leírás

Az inka birodalomban az uralkodók a teraszrendszerek kiépítésén túl kisebb-nagyobb városokat is felépíttettek. Elhelyezték bennük a palotájukat, a vallási épületeket, templomokat, tereket létesítettek, ahol a nagy és látványos ünnepeket tartották. Ám amikor a spanyol konkvisztádorok megjelentek, majd elfoglalták ezeket a városokat, hatalmas rombolás vette kezdetét: az inka paloták romjaira építették rá a saját lakóépületeiket, palotáikat, de főleg keresztény templomaikat. A városok arculata teljesen megváltozott, csak a nagy kövekből kirakott inka falak emlékeztetnek az eredeti lakóikra.

Machu Picchu azonban kivételnek számít. Nem jártak arra a spanyol gyarmatosítók (valószínűleg nem tudtak róla), csak a természet vette hatalmába, miután az 1500-as évek elején elnéptelenedett. Ennek okát azóta is találgatják. Lehet, hogy elvesztette jelentőségét, a lakók elköltöztek a spanyol hódítóktól való félelmükben, esetleg az európaiak által behurcolt járvány tizedelte meg a lakosságot, vagy Pachacuti inka uralkodó halálával nem volt forrás a további fenntartására. 

A város sokáig őrizte csipkerózsika álmát, mígnem 1911. július 24-én Hiram Bingham, a Yale Egyetem professzora meg nem pillantotta a növényzettel erősen benőtt inka romokat. Egy indián földműves hívta fel a figyelmét a romvárosra. A város az Urubamba folyó völgyében, az Andok sziklás hegyoldalába épült 2450 méter tszf. magasságban. Nem csoda, hogy a spanyol katonák sem „vették észre”. Bingham Vilcabambát, az inkák utolsó városát kereste, sokáig azt is hitte, hogy meg is találta. Majd elkezdődött a város feltárása, egymás után szabadították meg az épületeket a növényzettől, sorra kerültek napvilágra a nemesek kövekből precízen összeillesztett palotái, a kiszolgálók, teraszon dolgozók kevésbé mérnökien összerakott házai, kutak, a különböző funkciót betöltő vallási épületek (pl. Kondor-templom, a Nap temploma). 

A kisebb-nagyobb, precízen megmunkált kőtömbökből épült házakat rézlemezekkel vagy ichu fűvel fedték. A nagy köveket úgy összecsiszolták és illesztették (habarcs nélkül), hogy egy papírlap sem fér közéjük. Tették ezt azért, hogy a hegyen gyakori viharos szél ne fújjon be, illetve a mérges kígyók ne tudjanak bejutni a falakon.

Szinte egyik inkák által épített városból sem hiányozhatott az Intihuatana rituális kőépítmény, amelyet a település legmagasabb pontján helyeztek el, és egy kis oszlop volt a tetején, amelyhez „a Napot kikötötték”. Napforduló idején a kis oszlopnak nincs árnyéka, a delelő Napra mutat. Az egyetlen sziklából kialakított napóra fontos célokat szolgált: meg tudták vele határozni a nap-éj egyenlőség és a napfordulók időpontját, naptárként szolgált a mezőgazdasági munkák (például a vetés és az aratás) megkezdéséhez és a vallási jövendölésekhez. 

De vajon miért építették a főutaktól, az inka ösvényektől távoli helyre a várost? Alapítását az 1420-as évekre teszik. Pachakuti Yupanki inka uralkodó parancsára kezdhették meg az irdatlanul nehéz építkezést. A kövek egy részét az Urubamba folyótól kellett gyalog felcipelni éppúgy, mint a termőföldet a teraszokra. Igavonó állatuk erre a célra nem volt. Sok százan dolgozhattak, az ún. mit’a, vagyis az uralkodónak (birodalomnak) végzett közmunka keretében. A munkálatok során főként kukoricát ettek, amire a szegények lakta házaknál feltárt mozsarak sokasága is jól mutat. A sírokban talált csontvázak igen alultáplált emberekről tanúskodnak. A munkások egész napos dolgoztatásának elviseléséhez kokalevelet rágcsáltathattak velük. A koka alkaloidja elnyomja az éhséget és a szomjúságot, tompítja a fáradságot, és segít a magashegyi betegség elkerülésében is.

A város építésének pontos célját még találgatják a kutatók. Lehet, hogy az uralkodó és családja üdülőhelyének szánták, amit a gyönyörű kilátás, a csendes környezet tehet valószínűvé. Ez lehetett az uralkodó és a nemesség nyári rezidenciája, talán Cuscóból költözhettek ki ide pihenni. Valószínű, hogy vallási célokat is szolgált, szent helyként tisztelték, amire az épületekből lehet következtetni. 

Az inkák fő istene a Nap (Inti) volt. Itt lakhattak a napszüzek, vagyis azok a fiatal lányok, akiket 8-10 éves korukban választottak ki, és nagyon szigorú körülmények között, férfiaktól elzárva neveltek. Feladatuk az uralkodó ruhájának elkészítése (az uralkodó egy ruhát csak egyszer viselt), a vallási szertartásokhoz terítők szövése és a szent chicha (kukoricasör) készítése. Sokuk papnőként szolgált, de az uralkodó szívesen vett feleségül közülük egyet-egyet, vagy éppen ajándékozta házastársnak valamely nemeseknek, kiváló katonai vezetőknek. Olykor feláldoztak közülük az istenek számára pl. a jó termésért, a katasztrófák elkerülése vagy az esőzések megindulása érdekében. Valószínűleg itt őrizték több inka uralkodó múmiáját is, amelyeket ünnepi alkalmankkor a főtérre vittek megmutatni az embereknek. 

A keskeny teraszokon főképp gyógynövényeket, kokát, zöldségféléket, virágokat termesztettek, a távolabbi völgyekben kiépített teraszrendszereken, ahová az öntözővizet vízvezetékhálózat juttatta el. Nagyon sok ember dolgozott a földeken és népes munkaerő gondoskodott arról, hogy az uralkodó és környezete ne szenvedjen semmiből hiányt.

A meredek lejtőn kiépített teraszok, amelyeken főként kinoát, kukoricát és burgonyát termesztettek (letöltés) (letöltés)

A várost rengeteg turista keresi fel, hiszen szinte egy érintetlen városképben gyönyörködhetnek, amely csak nagyon lassan fedi fel a titkait.

Feladat 

Vajon tudsz tényeket az Inka Birodalomról? 

Oldd meg az alábbi tesztet az inkákkal kapcsolatban! Válaszd ki a helyes megoldásokat!

1. Mi volt az Inka Birodalom fővárosa?
   1. Lima
   2. Bogota
   3. Cusco
2. Hogyan nevezték a fővárost, ahonnan az egész birodalmat irányították?
   1. a világ köldöke
   2. a világ szíve
   3. a világ feje
3. Mi lehetett Machu Picchu városának elsődleges funkciója?
   1. fontos katonai bázis
   2. kereskedelmi központ
   3. vallási és pihenőhely az előkelőknek
4. Mire használták a képen látható csomózást?
   1. gazdasági adatok nyilvántartására, adók számontartására
   2. vallási imák kellékeként
   3. ruhakiegészítőként
5. Hogyan nevezték el az egész birodalmat behálózó úthálózatot?
   1. Titicaca trail
   2. Via Apia
   3. Királyi út (Qhapaq Nan)
6. Milyen hosszú lehetett az Inka Birodalom úthálózata?
   1. 800 km
   2. 4 000 km
   3. 30 000 km
7. Milyen zseniális mezőgazdasági módszert fejlesztettek ki az inkák a meredek andoki hegyoldalak műveléséhez?
   1. az égetéses-irtásos földművelést
   2. a teraszos művelést
   3. az oázisgazdálkodást
8. Kit tiszteltek az inkák a legfőbb istenként?
   1. Inti napistent
   2. Viracocha teremtő istent
   3. Pachamama földanya istent
9. Mi gyengítette meg a spanyol hódítás előtt az Inka Birodalmat?
   1. a malária megjelenése
   2. nagy éhínség
   3. testvérharc az inka hatalomért
10. Ki volt az a konkvisztádor, aki egy kisebb sereg élén 1532-ben elindította a birodalom elfoglalását?
    1. Hernan Cortez
    2. Francisco Pizarro
    3. Vasco de Gama

A feladat leírása (letöltés)

A feladat megoldása (link)