Kőbe vésett éghajlatváltozás

Szerző: Vasváry Kinga
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium
vasvary.kinga@gmail.com
A múltbeli éghajlatváltozások egyik legjobb bizonyítékai a szaharai sziklarajzok, amelyek megörökítették a vadászó emberek életét és környezetét különböző történelmi korokban. Az írás ezekbe enged bepillantást.

A Taszilin-Ádzser sziklarajzai – Algéria

Elhelyezkedés

A képek készítésének helye (Google Maps)

Földrajzi leírás

Algéria délkeleti részén, a nigeri és líbiai határ közelében található a Taszilin-Ádzser (röviden Taszili) fennsík, amely 1982 óta az UNESCO Világörökség része. De vajon mit rejtenek a homokkősziklák, amelyek a területet az egyik legnagyobb szabadtéri múzeummá tették?

A Taszilin-Ádzser homokkősziklái (letöltés)

A Taszili a tuaregek nyelvén a folyók fennsíkját jelenti. A sziklák sok kanyont, barlangot, üreget rejtenek. A csapadék és a szél igen változatos formakincset alakított ki, sokféle sziklaalakzat bűvöli el az idelátogatót. Vannak sziklaívek, kőgombák, ingókövek, tafonik, meredek sziklatornyok.

A homokkősziklák lepusztulása során létrejött bemélyedés (letöltés)
A homokkősziklák lepusztulása során létrejött üreg, barlang (letöltés)

Ebben a mesébe illő tájban napjainkban +40 °C uralkodik napközben és iszonyú erővel süt a nap. Egész évben nagyon kevés eső (25–125 mm/év) öntözi a tájat. A forró övezeti sivatagi éghajlaton az állatok (kígyók, gyíkok, ugróegerek, skorpiók) csak a naplementével élednek fel, és bújnak elő rejtekhelyeikről táplálékot keresni.

De nem volt ez mindig így! Valaha, úgy 12 ezer évvel ezelőtt vízfolyások folytak a Szaharán keresztül hatalmas medret hagyva maguk után. A csapadék bőven áztatta a területet dús szavannanövényzetet kialakítva. Elefántok, antilopok, zsiráfok, orrszarvúak és az őket vadászó oroszlánok éltek ebben a „földi Paradicsomban”. Emberek is megjelentek, akik szintén vadásztak a legelő állatokra. Honnan tudjuk, hogy milyen volt egykor a sivatag fajgazdagsága, kik éltek a területén? Az emberek a napsugárzás, nagy esők, porviharok elől a homokkősziklák közé, üregekbe, barlangokba menekültek, ahol sziklarajzokat készítettek. A rajzok egy részét belevésték a falakba, más részüket a sivatagi máz lekaparásával alakították ki. 

A sivatagi máz lekaparásával kialakított több méter magas alkotás a homokkőfalon (letöltés)

A helyi kőzetek, a palák okkertartalmával és a strucctojás porított fehér anyagával színezték az előrajzolt formákat, de fekete mangánport, akáciamézgát és tejet is használtak a festéshez. A festékek jól beleivódtak a sziklák repedéseibe, nem lehetett lemosni azokat. (Így tudják felismerni a hamisításokat a kutatók.)

Okkerrel festett szarvasmarha ábrázolás (letöltés)

A rajzok tartalmából jól nyomon lehet követni a Szahara éghajlatának alakulását. A legrégebbi rajzok husánggal, íjjal muflonra és elefántra vadászó pálcikaembereket ábrázolnak. Egyszerű vonalakkal rajzolták meg őket. 

Muflonvadászat (letöltés)

Majd sokkal kidolgozottabb ábrák következtek, az emberek testén már voltak tetoválások, testfestések, jól látszódott a kevés ruházatuk. Ekkor jelenhettek meg a negrid népcsoportok a tájon. Az állatok is jól azonosíthatók: vadbivaly, varacskos disznó, strucc, zsiráfok…, mind a szavanna jellegzetes állatai. 

Egykor zsiráfok legelték a szavanna fáinak levelét. (letöltés)
Elefántok ábrázolása sziklarajzon (letöltés)
Orrszarvú ábrázolása a sziklán (letöltés)
Oroszlánvadászat (letöltés)
Az egykori vadászok által a sziklába vésett állatlábnyomok (letöltés)

Később egyre több sziklarajzon jelentek meg marhacsordák, és az őket kísérő pásztorok ábrázolásai. A marhákat szinte egyedien festették meg, pöttyökkel, foltokkal. Az ábrák a mindennapi életet is bemutatják, főző, fejő nők, földet művelő férfiak, tűz körül táncoló alakok. 

Pásztorok által terelt szarvasmarhacsorda (letöltés)

A Szahara elsivatagosodása a Kr. e. 4-3. évezredben történhetett. Ennek következtében eltűntek a sziklarajzokról a vízilovak, az elefántok, az orrszarvúak, a zsiráfok. A szavanna lassan sivatagos sztyepp, majd homok- és kősivatag lett a sziklás táj körül. Az egyik híres sziklavéset három szarvasmarhát ábrázol, amiknek a szeméhez nagy könnycseppet karcolt a pásztor. A Síró teheneknek elnevezett sziklarajzhoz az a megható legenda fűződik, hogy a helyi pásztor a teheneit a folyóhoz vezette, de mikor azok meglátták a kiszáradt medret, sírva fakadtak. Ez az ábrázolás jelképezi a Szahara termékeny korszakának a végét, amit az éghajlatváltozás okozott…

A Síró tehenek (letöltés)
Gondosan kidolgozott szarvasmarha ábrázolások (letöltés)

Az utolsó festmények már tevéket ábrázolnak, megjelentek a sivatagban a tuaregek, akik ezen állatok tenyésztésével is foglalkoznak. Ma ők viszik a turistákat terepjárókkal a sziklarajzokhoz, de egyben vigyáznak is a felbecsülhetetlen információt adó rajzok épségére is.

Az elsivatagosodást bizonyító teveábrázolás (letöltés)

Feladat

Válaszd ki a helyes választ a kérdésekre!

  1. Mennyi sziklarajz ismert a Taszilin-Ádzser területén?
    1. 15 ezer
    2. 5 ezer
    3. 500
  2. Milyen kőzetből épül fel a Taszilin-Ádzser területe?
    1. andezit
    2. homokkő
    3. mészkő
  3. Mely állatok ábrázolása bizonyítja a Szahara egykori szavannajellegét?
    1. tevék, sivatagi rókák
    2. antilopok, struccok
    3. vízilovak, krokodilok
  4. Melyik gazdálkodási forma kerül előtérbe a sziklákon a korai pásztorkodó korszakban?
    1. tevekaravános kereskedelem
    2. intenzív halászat
    3. szarvasmarha-tenyésztés
  5. Henri Lhote az 1950-es években tárta fel a sziklarajzokat. Hogyan örökítették meg a talált rajzokat akkoriban?
    1. lerajzolta a füzetébe
    2. pauszpapírra rajzolta át és kiszínezte
    3. digitális fényképeket készített 
  6. Mely anyaggal NEM „festettek” a sziklára?
    1. okker
    2. vér
    3. akáciamézga, tej
  7. Hogyan változott az emberalakok ábrázolása a Szahara sivatagosodása felé haladva?
    1. nem változott
    2. sokkal részletgazdagabbak lettek
    3. egyszerűbbé váltak az alakok
  8. Miért felbecsülhetetlen értékűek ezek a sziklarajzok?
    1. mert megmutatják a Szahara ökológiai átalakulását
    2. egyetlen fennmaradt írásos emlékek az ókori egyiptomi birodalomról
    3. mert bizonyítják az emberek fejlettségét az ősidőben
  9. Mi bizonyítja, hogy a Szaharában ezen a helyen nagy folyók, tavak voltak?
    1. a megmaradt vádik, felrepedezett agyaggal borított tómedrek
    2. a megmaradt növényzet
    3. nincs rá bizonyíték 
  10. Mi által pusztulhatnak a sziklarajzok?
    1. a turisták rongálják
    2. a rajzokat tartalmazó sziklafelszín megrepedezik és kisebb-nagyobb darabok hullanak ki belőle
    3. a heves esőzések leoldják a festéket

A feladat leírása (letöltés)

A feladat megoldása (link)

Források:

Borítókép: Pásztorok által terelt szarvasmarhacsorda
A fotókat dr. Mari László készítette.

Új írásaink

Taníts érdekesen érdekeset!

Uro úszó szigetek

Az írás bemutatja, hogyan hozzák létre a Titicaca-tó szegélyén az urók az úszó szigeteiket, amelyeken ma már alapvetően a sajátos építkezésükre és hagyományos életmódjukra alapozott turizmusból élnek az Andok fennsíkján.

Taníts érdekesen érdekeset!

Madárhegyek

A Peru partjai előtt húzódó hideg Humboldt-áramlás oxigéndús vize kedvez a madarak fő táplálékának, a halaknak, a meleg tenger pedig rengeteg planktont és rákot kínál a halaknak. A Ballestas-szigetek kiváló helyet adnak a madárkoloniáknak. A madárürülék a 19. században a legfontosabb gazdasági bevételi forrássá vált.

Taníts érdekesen érdekeset!

A kecsua Öreg-csúcs

Az Andok egyik völgyoldalán felépült Machu Picchu inka romvárosa csodálattal tölti el a természeti formák és az ember alkotta értékekre kíváncsi turistákat egyaránt. Pillantson bele!