A Taszilin-Ádzser sziklarajzai – Algéria
Elhelyezkedés

Földrajzi leírás
Algéria délkeleti részén, a nigeri és líbiai határ közelében található a Taszilin-Ádzser (röviden Taszili) fennsík, amely 1982 óta az UNESCO Világörökség része. De vajon mit rejtenek a homokkősziklák, amelyek a területet az egyik legnagyobb szabadtéri múzeummá tették?

A Taszili a tuaregek nyelvén a folyók fennsíkját jelenti. A sziklák sok kanyont, barlangot, üreget rejtenek. A csapadék és a szél igen változatos formakincset alakított ki, sokféle sziklaalakzat bűvöli el az idelátogatót. Vannak sziklaívek, kőgombák, ingókövek, tafonik, meredek sziklatornyok.


Ebben a mesébe illő tájban napjainkban +40 °C uralkodik napközben és iszonyú erővel süt a nap. Egész évben nagyon kevés eső (25–125 mm/év) öntözi a tájat. A forró övezeti sivatagi éghajlaton az állatok (kígyók, gyíkok, ugróegerek, skorpiók) csak a naplementével élednek fel, és bújnak elő rejtekhelyeikről táplálékot keresni.
De nem volt ez mindig így! Valaha, úgy 12 ezer évvel ezelőtt vízfolyások folytak a Szaharán keresztül hatalmas medret hagyva maguk után. A csapadék bőven áztatta a területet dús szavannanövényzetet kialakítva. Elefántok, antilopok, zsiráfok, orrszarvúak és az őket vadászó oroszlánok éltek ebben a „földi Paradicsomban”. Emberek is megjelentek, akik szintén vadásztak a legelő állatokra. Honnan tudjuk, hogy milyen volt egykor a sivatag fajgazdagsága, kik éltek a területén? Az emberek a napsugárzás, nagy esők, porviharok elől a homokkősziklák közé, üregekbe, barlangokba menekültek, ahol sziklarajzokat készítettek. A rajzok egy részét belevésték a falakba, más részüket a sivatagi máz lekaparásával alakították ki.

A helyi kőzetek, a palák okkertartalmával és a strucctojás porított fehér anyagával színezték az előrajzolt formákat, de fekete mangánport, akáciamézgát és tejet is használtak a festéshez. A festékek jól beleivódtak a sziklák repedéseibe, nem lehetett lemosni azokat. (Így tudják felismerni a hamisításokat a kutatók.)

A rajzok tartalmából jól nyomon lehet követni a Szahara éghajlatának alakulását. A legrégebbi rajzok husánggal, íjjal muflonra és elefántra vadászó pálcikaembereket ábrázolnak. Egyszerű vonalakkal rajzolták meg őket.

Majd sokkal kidolgozottabb ábrák következtek, az emberek testén már voltak tetoválások, testfestések, jól látszódott a kevés ruházatuk. Ekkor jelenhettek meg a negrid népcsoportok a tájon. Az állatok is jól azonosíthatók: vadbivaly, varacskos disznó, strucc, zsiráfok…, mind a szavanna jellegzetes állatai.





Később egyre több sziklarajzon jelentek meg marhacsordák, és az őket kísérő pásztorok ábrázolásai. A marhákat szinte egyedien festették meg, pöttyökkel, foltokkal. Az ábrák a mindennapi életet is bemutatják, főző, fejő nők, földet művelő férfiak, tűz körül táncoló alakok.

A Szahara elsivatagosodása a Kr. e. 4-3. évezredben történhetett. Ennek következtében eltűntek a sziklarajzokról a vízilovak, az elefántok, az orrszarvúak, a zsiráfok. A szavanna lassan sivatagos sztyepp, majd homok- és kősivatag lett a sziklás táj körül. Az egyik híres sziklavéset három szarvasmarhát ábrázol, amiknek a szeméhez nagy könnycseppet karcolt a pásztor. A Síró teheneknek elnevezett sziklarajzhoz az a megható legenda fűződik, hogy a helyi pásztor a teheneit a folyóhoz vezette, de mikor azok meglátták a kiszáradt medret, sírva fakadtak. Ez az ábrázolás jelképezi a Szahara termékeny korszakának a végét, amit az éghajlatváltozás okozott…


Az utolsó festmények már tevéket ábrázolnak, megjelentek a sivatagban a tuaregek, akik ezen állatok tenyésztésével is foglalkoznak. Ma ők viszik a turistákat terepjárókkal a sziklarajzokhoz, de egyben vigyáznak is a felbecsülhetetlen információt adó rajzok épségére is.

Feladat
Válaszd ki a helyes választ a kérdésekre!
- Mennyi sziklarajz ismert a Taszilin-Ádzser területén?
- 15 ezer
- 5 ezer
- 500
- Milyen kőzetből épül fel a Taszilin-Ádzser területe?
- andezit
- homokkő
- mészkő
- Mely állatok ábrázolása bizonyítja a Szahara egykori szavannajellegét?
- tevék, sivatagi rókák
- antilopok, struccok
- vízilovak, krokodilok
- Melyik gazdálkodási forma kerül előtérbe a sziklákon a korai pásztorkodó korszakban?
- tevekaravános kereskedelem
- intenzív halászat
- szarvasmarha-tenyésztés
- Henri Lhote az 1950-es években tárta fel a sziklarajzokat. Hogyan örökítették meg a talált rajzokat akkoriban?
- lerajzolta a füzetébe
- pauszpapírra rajzolta át és kiszínezte
- digitális fényképeket készített
- Mely anyaggal NEM „festettek” a sziklára?
- okker
- vér
- akáciamézga, tej
- Hogyan változott az emberalakok ábrázolása a Szahara sivatagosodása felé haladva?
- nem változott
- sokkal részletgazdagabbak lettek
- egyszerűbbé váltak az alakok
- Miért felbecsülhetetlen értékűek ezek a sziklarajzok?
- mert megmutatják a Szahara ökológiai átalakulását
- egyetlen fennmaradt írásos emlékek az ókori egyiptomi birodalomról
- mert bizonyítják az emberek fejlettségét az ősidőben
- Mi bizonyítja, hogy a Szaharában ezen a helyen nagy folyók, tavak voltak?
- a megmaradt vádik, felrepedezett agyaggal borított tómedrek
- a megmaradt növényzet
- nincs rá bizonyíték
- Mi által pusztulhatnak a sziklarajzok?
- a turisták rongálják
- a rajzokat tartalmazó sziklafelszín megrepedezik és kisebb-nagyobb darabok hullanak ki belőle
- a heves esőzések leoldják a festéket
A feladat leírása (letöltés)
A feladat megoldása (link)



















