Istenek itala 

A kakaó – Mexikó

Elhelyezkedése

Leírás

A kakaófa (Teobroma cacao) a trópusi esőerdő növénye. A dél-amerikai esőerdőkben őshonos faj. Latin nevét Linné, svéd botanikus, a tudományos rendszertan megalapítója adta, és azt jelenti: istenek tápláléka. Egy indián legenda szerint, amikor az ember kiűzetett a Paradicsomból, ezt kapta kárpótlásként az istenektől.

A kakaófa termésének magja futott be igen nagy karriert. A sárgás virágok a törzsön jelennek meg (kauliflóra), rovarok beporzása után a termés is a törzsről „szüretelhető”. Mivel a beporzás főként délután, éjjel történhet, csak a virágok kis százalékából fejlődne értékes termés, ezért ma már az ültetvényeken az emberek kézzel is végzik a beporzást. A kakaófa 7-8 éves korától hozza a sok termést, amely igen sok bevételt hozhat az ültetvény tulajdonosának. A termést ma is kézi erővel szüretelik, és utána kezdődik el az a hosszú procedúra, amelynek a végén jóízűt haraphatunk a csokiba. 

Egy mexikói múzeumban bemutatott eljárás alapján az ottani ültetvényeken a szedés után először erjesztik, majd szárítják, pörkölik, összetörik, elválasztják a héjától a szemeket, cukorral, tejporral összekeverik, és malmokban megőrlik.

A kakaó felfedezése Kr. e. 1500 körül lehetett, amikor is az olmék indiánok italt állítottak elő belőle. A kakaóbabot pirították, majd összetörték, a kapott masszát fűszerekkel (például vaníliával, chilivel) keverték össze. Majd leforrázták a masszát, és egy faedényben felhabosították, így itták. Mexikóban több helyen egy igen hasonló állagú kakaó italt árusítanak. A kakaóital készítését aztán átvették a maják, aztékok is. Az elnevezése azték szóból származik: xocoatl, vagyis xoco forrót, az atl pedig vizet jelent. 

A maják nemcsak italként fogyasztották a kakaót, hanem egészségügyi célokra is felhasználták. A forró főzetet lehűtötték, majd a tetején kivált kakaóvajjal sebeket gyógyítottak, vagy a bőrükre kenték különféle okokból (pl. „smink”). Manapság a kakaó termésének sok összetevőjét a szépségipar is nagyban felhasználja krémek, hajápolószerek készítéséhez. Afrodiziákumként is számontartották, állítólag II. Moctezuma előszeretettel fogyasztotta a felesége meglátogatása előtt… A kakaóbab – lévén nehezen beszerezhető – pénzként is szerepet játszott a közép-amerikai indiánok társadalmában már Kr. e. 400-ban. Kakaóbabbal fizettek a piacokon, ebben kérték az adót az uralkodók a leigázott népektől és saját lakosaiktól is (a kukorica és egyéb termények és kézműves dolgok mellett). A bab értéke mindig változott, volt idő, amikor 1 kakaóbabért 1 db paradicsomot, 60-100 babért egy rabszolgát lehetett venni. Persze hamisították is a babszemeket, például a bab héjába tésztagolyókat tettek. A Yucatán-félszigeten igen nagy mennyiségben előforduló természeti képződményekben, a különleges mikroklímájú cenotékban, vagyis beszakadt tetejű barlangokban a régészek találtak kakaótermesztésre utaló nyomokat. Az is igen érdekes, hogy a spanyolok a hódításuk után maguk is használták a kakaóbabot, munkásaikat ezzel fizették ki. A 16. században 1 spanyol real akár 140 babot is érhetett.

A kakaóbab felhasználásának ismerete, a kakaóivás sokáig a maja, azték „elit”, tehát az uralkodók, papok kiváltsága volt. Kakaót ittak az emberáldozásra váró áldozatok, ha harcosokat áldoztak, akkor utána gyakran összekeverték a vérüket a kakaó itallal, mert azt hitték, hogy aki ezt megissza, abba beleszáll a harcos esze és ereje.

A kakaó kedélyjavító hatására hamar rájöttek, mivel a kakaó fő hatóanyaga a teobromin, amely a központi idegrendszerre serkentő hatású, emeli a vérnyomást. Nem véletlenül fogyasztjuk manapság is szerte a világon… Emellett fogyasztása egészséges, hiszen sok vitamint (pl. A, H), ásványi anyagot (pl. Na, Ca) tartalmaz. 

A kakaó fogyasztása ugyan egykor a maja és az azték civilizáció elitjeinek volt a kiváltsága, azonban a régészek kutatásainak fejlődő módszereivel már azt is tudják, hogy egyre szélesebb körben kezdett terjedni, amit a köznép mindennapos használatban lévő edényeinek átvizsgálásából derítették ki. A csészékben kakaó ital összetevőinek nyomaira bukkantak.

A kakaóivással már a spanyol hódítók is megismerkedhettek, például mikor II. Moctezuma meghívta Cortezt egy pohár kakaó elfogyasztására. 1528-ban Cortez Spanyolországba viszi a kakaóbabokat, bár a kakaó íze a hagyományos elkészítés alapján nem ízlett a spanyoloknak, ezért az első összetevő, amit beletettek, a cukor volt, amit cukornádból vontak ki. A 19. században választották el a kakaó egyéb összetevőitől a kakaóvajat, és indult el a kakaópor a mai útjára. A kakaó népszerűsége miatt kezdték ültetvényeken termeszteni a nyugat-afrikai tengerparti országokban, Ghána ma is vezető kakaótermelő ország.

Feladat – Íz-világ vetélkedő

A feladat négy trópusi haszonnövényhez (kakaó, kávé, banán, rizs) kapcsolódik. A táblázat különböző nehézségű kérdéseket rejt, amelyek helyes megválaszolásáért eltérő pontszámok kaphatók. A tanulók választhatnak, hogy melyik nehézséget vállalják. A vetélkedőt lehet csoportfoglalkozásként vagy párbaj formájában is játszani.

	rizs	kávé	kakaó	banán
1.	2 pont	1 pont	3 pont	4 pont
2.	4 pont	2 pont	1 pont	3 pont
3.	1 pont	3 pont	4 pont	2 pont
4.	3 pont	4 pont	2 pont	1 pont

Kakaó

1. Milyen üveget terveztek a kakaó terméséről?
2. Mire használták a maják a kakaó magvait?
3. Miért itták a kakaót az áldozatok vérével keverve a maja harcosok?
4. Miért nem lehet termeszteni a mi éghajlatunkon a kakaót?

Rizs

1. Kik és mikor vihették az Ázsiában őshonos rizst Amerikába?
2. Melyik vitamin tartalma csökken a rizsnek a barna maghéjának eltávolítása után?
3. Mely országok rizses ételei a következők: paella, rizseshús, rizottó?
4. Melyik országban van külön elnevezés a nyers rizsre, a betegeknek szánt forralt rizsre és a főtt rizsre?

Kávé

1. Melyik állat tápcsatornáján haladnak át a kávébabok a világ egyik legdrágább kávéjához? Az ültetvényeken a munkások az állat ürülékéből az enzimek és savak által fermentált kávészemeket szedik ki.
2. Mely állatok legeltetésekor tapasztalták az etióp pásztorok, hogy az állatok a kávé termésének elfogyasztása után éberek maradtak?
3. A kávé virágzását követően jelennek meg az éretlen zöld bogyók, amelyek folyamatosan, 3-4 hónap alatt érnek meg. Miért igényel sok kézi munkát a kávé termesztése?
4. A nyers kávé a pörkölés folyamatában éri el a végső ízét, karakterét. A kávékészítés professzionális szakembere a barista, aki mindent tud a kávé készítéséről. Melyik olasz városban nyílt meg 1624-ben az első európai kávéház?

Banán

1. Ma már sok kontinensen termesztik a banánt. Melyik kontinensen van az őshazája?
2. Sorolj fel banánköztársaságokat! Mit jelent a kifejezés?
3. A banánt vegetatív módszerekkel szaporítják. Miért van erre szükség?
4. Magyarországon is egyre növekedik a banánfogyasztás. Beledobható-e a banánhéj a komposztba?

A feladat leírása (letöltés)

A feladat megoldása (link)