Guanófészekben

Szerző: Vasváry Kinga
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium
vasvary.kinga@gmail.com
Dél-Afrika homokos partjait szamárpingvinek népesítik be, mert a hideg és a meleg tengeráramlás találkozása nagy halbőséget ad számukra.

Dél-Afrika pingvinjei

Elhelyezkedése

A képek készítésének helye

Földrajzi leírás

Afrika déli partjait egyetlen pingvinfaj népesíti be. A neve szamárpingvin, mivel a hangja rendkívüli módon emlékeztet az adott négylábú hangjára.

A szárazföldön esetlenül totyognak, de a vízben kiválóan mozognak (kép letöltése)

Az afrikai pingvinek nagyon jó élőhelyet találtak a partok közelében, hiszen a hideg, Benguela-tengeráramlás és a melegebb vizet szállító Agulhas-áramlás vize itt „találkozik” kitűnő táplálkozási körülményeket biztosítva a tengeri halaknak, amelyek a pingvinek fő táplálékai. Szardellák, szardíniák, és puhatestűek közé tartozó tintahalak is vannak az úszó madarak étlapján. A homokos-bokros partok pedig jó helyet biztosítanak a fészeképítéshez.

A Boulder Beach gránit sziklái közötti homokos parton kis kolóniában fészkelnek a pingvinek (kép letöltése)

Látogassunk el a False Bay-nél (Hamis-öböl) élő pingvin kolóniához! Azért, hogy az állatokat meg lehessen figyelni, és a pingvineket se zavarja a sok turista, farámpát építettek ki a tengerparti fészkelőhelyükön. Aki áprilisban látogatja meg a helyet, rengeteg fészket láthat, amelyeket a pingvinek ásnak a tojásaik elrejtésére. A fészket bélelhetik algákkal, kavicsokkal, apró csontokkal. Amíg az emberek régi időkben a pingvinek guanóját nem gyűjtötték össze a talajok termékennyé tétele érdekében, addig a guanóba készítettek „odút”, amely elég meleget adott a tojásokban fejlődő embriók számára. Nem véletlen ez a gondoskodás, hiszen ezen a tájon igen erős szelek fújnak, és sok ragadozó szeme elől is el kell rejteni a tojásból kibújó kicsiket is.

Udvarló pingvinek (kép letöltése)

Ma már mesterséges fészkeket is kitesznek az állatvédők, amely műanyagból van, alja hiányzik, hogy a befolyó csapadékvíz el tudjon könnyen szivárogni. Érdekes, hogy a műfészkeket az állatok igen hamar megszokták, és nagyon szívesen használják.

A szamárpingvinek négyéves korukra lesznek ivarérettek, az udvarlás után 90%-ban egész életre választanak párt, és a fészket is azon a partszakaszon építik, ahol maguk is megszülettek. Két tojást raknak, 40 napig ülnek a párok felváltva a tojásokon. Az éppen nem költő egyed akár 1-2 napra is elmegy táplálkozni.

Az erős szél miatt homokba mélyített gödrökbe rakják le a tojásaikat (kép letöltése)
A szamárpingvinek általában két tojást raknak és így két fiókát nevelgetnek (kép letöltése)

A kicsiket a kikelés után három hónapos korukig táplálják a szülők. 6 naposan felállnak, de három hétig nem tudnak járni a kispingvinek. Utána viszont a szülők „óvodába” adják őket, így könnyebb megóvni őket a ragadozóktól. 60 nappal a kikelés után a fiatalok új „ruhát”, vagyis kékes szürke tollat növesztenek, ezért nevezik őket ilyenkor baby blue-nak (kék bébinek). Egy-két év múlva vedlenek, majd felöltik a fekete-fehér tollruhát, amelyet minden évben újbóli vedléssel megújítanak. Ezen időszak alatt, kb. 30 napig a tollak nem vízhatlanok, ezért erre az időszakra fel kell készülni megfelelő táplálékmennyiség elfogyasztásával, hogy legyen elég zsírtartalékuk a koplalással járó tollváltáskor.

A szamárpingvinek jellegzetes, fekete pöttyöket viselnek a hasukon, amely az egyedek egymás közötti azonosítására szolgál, és olyan egyedi mintázat, mint az embereknél az ujjlenyomat.

A szamárpingvinek hasi pöttyökkel (kép letöltése)

A pingvinek igen esetlenül totyognak a parton, ám annál jobban úsznak az igazi közegükben, a tengerben. Kitűnő merülők, akár 130 méter mélységben is találkozhatnánk velük, 20 km/h sebességgel veszik üldözőbe a halakat, naponta pedig 45 km-t is megtehetnek táplálékot keresve. Egyénileg, de csoportosan is vadásznak a halakra: körbe-körbe úszva bekerítik a kisebb halakat, majd hirtelen alulról rájuk rontanak. A folyamatos úszáshoz a levegővételt a vízből való „kiugrálással” oldják meg. A parttól akár 20-60 km-re is elúsznak táplálékot keresni.

A tengervíz és a sós halak fogyasztása miatt kialakult bennük egy mirigy, amely kristályos alakban választja ki a felesleges sót, amely az orrnyíláson át távozik egy kis csőrrázás segítségével.

A decemberi, januári hónapok nagy meleget is hozhatnak az állatoknak. Nem ritka a nappali 30 °C sem. A pingvinek túlmelegedés elleni védelmét több megoldás is segíti: ilyen a tollatlan láb hőleadás, vagy a szárnyak testtől való eltartása. Ám van a szemük felett egy rózsaszín folt, amely egy tollatlan bőrfelület, amikor nagy meleg van, akkor ide több vér áramlik, amitől ez a terület sötétebb pirosra vált, és ilyenkor a pingvinek le tudják adni a felesleges hőt a túlmelegedés ellen.

A szemük fölött lévő rózsaszín folt hőszabályozásra szolgál (kép letöltése)

A pingvinkolónia ma már a környezetvédők oltalma alatt élhet, de ez nem volt mindig így. Régen eledelnek gyűjtötték a tojásaikat, vonóhálóval halászták, amely igen megritkította az állatok táplálék forrását, az emberi települések körül lévő kóbor kutyák, mongúzok támadták meg őket, szemét, olaj került az öböl vizébe…

Ma már más a helyzet. Betiltottak egyes halászati módszereket, a beteg, sérült egyedeket összegyűjtik, meggyógyítják, majd visszahelyezik a partszakaszra, óvják a ragadozóktól mesterséges költő odúk kihelyezésével. Azonban a helyi védelem nem elég, hiszen a globális környezetszennyezés is veszélyezteti az egyetlen afrikai pingvinfajt: mikroműanyagok tengerbe kerülésével, a globális felmelegedés okozta hőmérséklet emelkedéssel, a partot sújtó villám áradásokkal, és a halászok illegális halászatával.

Van egy kisváros a False-öbölben, Simon’s Town, ahol megjelentek a pingvinek, betérnek a kertekbe, az autók alatt pihennek. Keresik az ember közelségét, bíznak az ottélőkben, hiszen a természetes ragadozóktól biztonságban élhetnek. Ne éljünk vissza a bizalmukkal tőlük távol se!

Feladat

Igazak vagy hamisak a szamárpingvinnel kapcsolatos megállapítások?

  1. A szamárpingvinek a szamár füléhez hasonló tollcsomóról kapták a nevüket.
  2. Ha 10 évig élnek, akkor átlagosan 12 utódot nevelhetnek fel.
  3. A táplálékszerzésük során egyedül „halásznak”.
  4. Jobban látnak a szárazföldön, mint a vízben.
  5. A part közelében táplálkoznak, mert ott kevésbé találkozhatnak fókával, a legfőbb ragadozójukkal.
  6. A vedlés alatt nem tudnak a vízbe menni.
  7. A fosszilis tüzelőanyagok elégetése nem veszélyezteti állományukat.
  8. A Benguela-tengeráramlás oxigénben gazdag hideg vizet szállít, ez kedvez a halbőségnek a dél-afrikai partoknál, ahol a pingvinkolónia él.
  9. A tojók 2 tojást raknak.
  10. A műfészkeket, amelyek a ragadozóktól is óvják őket, csak nehezen tudták megszokni.

A feladat letöltése (link)

A feladat megoldása (link)

Források:

A fényképeket dr. Mari László készítette.

Kiemelt írások

Taníts érdekesen érdekeset!

Mesterséges sziget

Az emberi építkezés egyik legnagyobb kihívása volt Dubajban, a Perzsa-öböl területén egy pálmafát formázó mesterséges sziget, a Palm Jumeirah megépítése, amelyen egy új városrészt terveztek kialakítani hotelekkel, luxus kivitelű villákkal és lakásokkal. 

Kedves Olvasóink!

Újra elérhető a honlap! 

Jó olvasgatást kívánunk!