Istenek itala 

Szerző: Vasváry Kinga
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium
vasvary.kinga@gmail.com
Az írás bemutatja, hogyan lesz az esőerdei növény magjából a kakaó ital és csokoládé alapanyaga.

A kakaó – Mexikó

Elhelyezkedése

A képek készítésének helye

Leírás

kakaófa (Teobroma cacao) a trópusi esőerdő növénye. A dél-amerikai esőerdőkben őshonos faj. Latin nevét Linné, svéd botanikus, a tudományos rendszertan megalapítója adta, és azt jelenti: istenek tápláléka. Egy indián legenda szerint, amikor az ember kiűzetett a Paradicsomból, ezt kapta kárpótlásként az istenektől.

A kakaófa termésének magja futott be igen nagy karriert. A sárgás virágok a törzsön jelennek meg (kauliflóra), rovarok beporzása után a termés is a törzsről „szüretelhető”. Mivel a beporzás főként délután, éjjel történhet, csak a virágok kis százalékából fejlődne értékes termés, ezért ma már az ültetvényeken az emberek kézzel is végzik a beporzást. A kakaófa 7-8 éves korától hozza a sok termést, amely igen sok bevételt hozhat az ültetvény tulajdonosának. A termést ma is kézi erővel szüretelik, és utána kezdődik el az a hosszú procedúra, amelynek a végén jóízűt haraphatunk a csokiba. 

Kakaó érett termése egy piacon (letöltés)
A kakaó magját körülvevő fehér burok is fogyasztható (letöltés)

Egy mexikói múzeumban bemutatott eljárás alapján az ottani ültetvényeken a szedés után először erjesztik, majd szárítják, pörkölik, összetörik, elválasztják a héjától a szemeket, cukorral, tejporral összekeverik, és malmokban megőrlik.

A megőrölt kakaóbabporhoz vizet adva kakaómasszát gyúrnak (letöltés)

A kakaó felfedezése Kr. e. 1500 körül lehetett, amikor is az olmék indiánok italt állítottak elő belőle. A kakaóbabot pirították, majd összetörték, a kapott masszát fűszerekkel (például vaníliával, chilivel) keverték össze. Majd leforrázták a masszát, és egy faedényben felhabosították, így itták. Mexikóban több helyen egy igen hasonló állagú kakaó italt árusítanak. A kakaóital készítését aztán átvették a maják, aztékok is. Az elnevezése azték szóból származik: xocoatl, vagyis xoco forrót, az atl pedig vizet jelent. 

Habosra kevert kakaóital árusítása a mexikói Cholula utcáján (letöltés)

A maják nemcsak italként fogyasztották a kakaót, hanem egészségügyi célokra is felhasználták. A forró főzetet lehűtötték, majd a tetején kivált kakaóvajjal sebeket gyógyítottak, vagy a bőrükre kenték különféle okokból (pl. „smink”). Manapság a kakaó termésének sok összetevőjét a szépségipar is nagyban felhasználja krémek, hajápolószerek készítéséhez. Afrodiziákumként is számontartották, állítólag II. Moctezuma előszeretettel fogyasztotta a felesége meglátogatása előtt… A kakaóbab – lévén nehezen beszerezhető – pénzként is szerepet játszott a közép-amerikai indiánok társadalmában már Kr. e. 400-ban. Kakaóbabbal fizettek a piacokon, ebben kérték az adót az uralkodók a leigázott népektől és saját lakosaiktól is (a kukorica és egyéb termények és kézműves dolgok mellett). A bab értéke mindig változott, volt idő, amikor 1 kakaóbabért 1 db paradicsomot, 60-100 babért egy rabszolgát lehetett venni. Persze hamisították is a babszemeket, például a bab héjába tésztagolyókat tettek. A Yucatán-félszigeten igen nagy mennyiségben előforduló természeti képződményekben, a különleges mikroklímájú cenotékban, vagyis beszakadt tetejű barlangokban a régészek találtak kakaótermesztésre utaló nyomokat. Az is igen érdekes, hogy a spanyolok a hódításuk után maguk is használták a kakaóbabot, munkásaikat ezzel fizették ki. A 16. században 1 spanyol real akár 140 babot is érhetett.

A kakaóbab felhasználásának ismerete, a kakaóivás sokáig a maja, azték „elit”, tehát az uralkodók, papok kiváltsága volt. Kakaót ittak az emberáldozásra váró áldozatok, ha harcosokat áldoztak, akkor utána gyakran összekeverték a vérüket a kakaó itallal, mert azt hitték, hogy aki ezt megissza, abba beleszáll a harcos esze és ereje.

A kakaó kedélyjavító hatására hamar rájöttek, mivel a kakaó fő hatóanyaga a teobromin, amely a központi idegrendszerre serkentő hatású, emeli a vérnyomást. Nem véletlenül fogyasztjuk manapság is szerte a világon… Emellett fogyasztása egészséges, hiszen sok vitamint (pl. A, H), ásványi anyagot (pl. Na, Ca) tartalmaz. 

Kakaóbabot őrlő maja nő szobra a valladolidi Kakaó Múzeumban (letöltés)

A kakaó fogyasztása ugyan egykor a maja és az azték civilizáció elitjeinek volt a kiváltsága, azonban a régészek kutatásainak fejlődő módszereivel már azt is tudják, hogy egyre szélesebb körben kezdett terjedni, amit a köznép mindennapos használatban lévő edényeinek átvizsgálásából derítették ki. A csészékben kakaó ital összetevőinek nyomaira bukkantak.

A kakaóivással már a spanyol hódítók is megismerkedhettek, például mikor II. Moctezuma meghívta Cortezt egy pohár kakaó elfogyasztására. 1528-ban Cortez Spanyolországba viszi a kakaóbabokat, bár a kakaó íze a hagyományos elkészítés alapján nem ízlett a spanyoloknak, ezért az első összetevő, amit beletettek, a cukor volt, amit cukornádból vontak ki. A 19. században választották el a kakaó egyéb összetevőitől a kakaóvajat, és indult el a kakaópor a mai útjára. A kakaó népszerűsége miatt kezdték ültetvényeken termeszteni a nyugat-afrikai tengerparti országokban, Ghána ma is vezető kakaótermelő ország.

Feladat – Íz-világ vetélkedő

A feladat négy trópusi haszonnövényhez (kakaó, kávé, banán, rizs) kapcsolódik. A táblázat különböző nehézségű kérdéseket rejt, amelyek helyes megválaszolásáért eltérő pontszámok kaphatók. A tanulók választhatnak, hogy melyik nehézséget vállalják. A vetélkedőt lehet csoportfoglalkozásként vagy párbaj formájában is játszani.

 rizskávékakaóbanán
1.2 pont1 pont3 pont4 pont
2.4 pont2 pont1 pont3 pont
3.1 pont3 pont4 pont2 pont
4.3 pont4 pont2 pont1 pont

Kakaó

  1. Milyen üveget terveztek a kakaó terméséről?
  2. Mire használták a maják a kakaó magvait?
  3. Miért itták a kakaót az áldozatok vérével keverve a maja harcosok?
  4. Miért nem lehet termeszteni a mi éghajlatunkon a kakaót?

Rizs

  1. Kik és mikor vihették az Ázsiában őshonos rizst Amerikába?
  2. Melyik vitamin tartalma csökken a rizsnek a barna maghéjának eltávolítása után?
  3. Mely országok rizses ételei a következők: paella, rizseshús, rizottó?
  4. Melyik országban van külön elnevezés a nyers rizsre, a betegeknek szánt forralt rizsre és a főtt rizsre?

Kávé

  1. Melyik állat tápcsatornáján haladnak át a kávébabok a világ egyik legdrágább kávéjához? Az ültetvényeken a munkások az állat ürülékéből az enzimek és savak által fermentált kávészemeket szedik ki.
  2. Mely állatok legeltetésekor tapasztalták az etióp pásztorok, hogy az állatok a kávé termésének elfogyasztása után éberek maradtak?
  3. A kávé virágzását követően jelennek meg az éretlen zöld bogyók, amelyek folyamatosan, 3-4 hónap alatt érnek meg. Miért igényel sok kézi munkát a kávé termesztése?
  4. A nyers kávé a pörkölés folyamatában éri el a végső ízét, karakterét. A kávékészítés professzionális szakembere a barista, aki mindent tud a kávé készítéséről. Melyik olasz városban nyílt meg 1624-ben az első európai kávéház?

Banán

  1. Ma már sok kontinensen termesztik a banánt. Melyik kontinensen van az őshazája?
  2. Sorolj fel banánköztársaságokat! Mit jelent a kifejezés?
  3. A banánt vegetatív módszerekkel szaporítják. Miért van erre szükség?
  4. Magyarországon is egyre növekedik a banánfogyasztás. Beledobható-e a banánhéj a komposztba?

A feladat leírása (letöltés)

Források:

A fotókat dr. Mari László készítette.

Kiemelt írások

Taníts érdekesen érdekeset!

A legmagasabb vulkán

Az Andokban, a Puna de Atacama fennsíkjából emelkedik ki bolygónk legmagasabb tűzhányója, az Ojos del Salado Földünk legkülönlegesebb helyeinek egyike. Az írás képeken keresztül enged bepillantást a szépségeibe.

Taníts érdekesen érdekeset!

Sárkányvérfa

A Kanári-szigetek jelképévé vált sárkányvérfa a felsértett szárából kifolyó, száradás után vörös színű gyantájáról kaphatta a nevét. Az őslakosok, a guancsék a gyantát vérzés csillapításra, betegségek, csonttörés gyógyítására használták.

Taníts érdekesen érdekeset!

Zsiráfnyakú nők

A karen nők rézből készült karikákat viselnek a nyakuk, térdük alatt és a karjukon. Lehet, hogy a szokásnak a nők tigristámadástól való védelme volt a célja, vagy egy eredetmonda szerint egy sárkányhoz akartak hasonlítani, vagy a gyerekek és a nők elrablása ellen védekezhettek így egykor.

Kedves Olvasóink!

Újra elérhető a honlap! 

Jó olvasgatást kívánunk!