Az erdei iskolától a természetiskoláig
A nemzetipark-igazgatóságok állami feladatként ellátott alaptevékenységeik körében ellátják a természetvédelmi bemutató, ismeretterjesztő, valamint oktatási célú létesítmények fenntartásával és működtetésével kapcsolatos feladatokat, e mellett ismeretterjesztő és foglalkoztató programok szervezésével természetvédelmi oktatási, nevelési és ismeretterjesztési tevékenységeket végeznek. Környezeti nevelési tevékenységük legfontosabb és talán leginkább közismert színterei az erdei iskolák.
A projektpedagógiai módszerek alkalmazására különösen kedvezőnek mutatkozik az erdei iskola. Lehoczky János(2002) az erdei iskolai tanítás gyakorlatát, eredményeit, problémáit feltáró tanulmányának megfogalmazása szerint „az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulás-szervezési egység. A szorgalmi időben megvalósuló, egybefüggően többnapos, a szervező oktatási intézmény székhelyétől különböző helyszínű tanulásszervezési mód, amelynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére és kommunikációjára épül”. Egyik legfontosabb pedagógiai eszközként említi, hogy a tanulókat kiemeli a szokásos iskolai környezetből, ezáltal az ahhoz kötődő szociális szerepekből is. Előnye, hogy többféle tantervi tartalommal megtölthető, egy egész kerettantervi modul teljesítésére is alkalmas lehet. Egy megfelelően kialakított erdei iskolai program lehetőséget teremt többek között a rendszerben való gondolkodás, a természettudományos megfigyelés és gondolkodás, a problémafelismerés és -megoldás képességének fejlesztésére, de hozzájárulhat a tanulók közötti együttműködés, a felelős munkamegosztás kialakulásához is.
A nemzetipark-igazgatóságok egységes környezeti nevelési kínálatára vonatkozó igényei és a növekvő minőségbiztosítási elvárások következtében aktuális kérdéseket és kihívásokat felvállaló új minősítési rendszer kidolgozása vált szükségessé. Az új minősítési rendszer bevezetése névváltozással is járt, az erdei iskolai létesítmények és az azokhoz kapcsolódó programszolgáltatások 2022-től a természetiskola nevet viselik, hangsúlyosabban utalva a nemzetipark-igazgatóságok tevékenységére, a táj- és természetvédelem fontosságára, valamint a természeti értékek bemutatásában végzett több évtizedes munkára.
A természetpedagógia fogalma nem újkeletű. Orgoványi Anikó (2001) tanulmányában két nevelési rendszert hasonlít össze, a környezeti nevelés mellett kiemeli a természeti nevelés szükségességét. Az alapvető különbség a két rendszer között az, hogy az előbbi emberközpontú szemléletet közvetít, azaz a természetet az emberi környezet részeként látja, a természeti nevelés viszont éppen ellenkezőleg az emberi környezetet a természet részeként fogadja el, világszemléletének középpontjában nem az ember, hanem az Univerzum áll. A természetpedagógiában a tudományos megismerés mellett fontos szerephez jut a művészi érzék, célként jelenik meg az esztétika, a szépség és a harmónia keresése. A szerző a két nevelési rendszer között nem rangsorol, mindkettőt fontosnak tartja, azonban kiemeli, hogy „igazi áttörést csakis a természet felé forduló, annak értékeit elismerő, törvényeinek magát alávető, új szemléletben felnövekvő generációtól várhatunk”.
A természetiskolák minősítése
A természetiskola minősítést a környezeti nevelésben több évtizedes tapasztalattal bíró, külső szakértői csoport végzi. A címet elnyerő szolgáltató jogosulttá válik a természetiskola név használatára mind a létesítményei, mind pedig a programszolgáltatás vonatkozásában.
A minősítés legfontosabb alapelvei, amelyek biztosítják a magas szakmai és infrastrukturális követelményeket:
- természetvédelmi szemlélet, a helyszín és környékének táji, természeti adottságain, értékein alapuló bemutatási, oktatási, környezeti nevelési tevékenység;
- a program elsődlegesen a tanítási időszakban valósul meg;
- életkori sajátosságok figyelembevétele mind a tematika és időbeosztás, mind az infrastruktúra biztosítása terén;
- a programok legalább 60%-ban szabad téren valósulnak meg (kivéve extrém időjárási viszonyokat), és rugalmasan igazíthatók az időjárás változásaihoz;
- a tapasztalati tanulás és az élménypedagógia eszközeinek alkalmazása;
- a programok legalább 70%-a saját megvalósítású, vagy a nemzetipark-igazgatóság szakmai irányítása mellett állandó szerződéssel rendelkező partner szolgáltatja;
- a környezettudatosság és a fenntarthatóság szempontjai érvényesülnek mind a programok szervezése, mind az oktató- és bemutatóhelyek, valamint a terepi infrastruktúra vonatkozásában;
- biztonságos és balesetveszély-mentes program és infrastruktúra kialakítása;
- a programok összhangban vannak a Nemzeti alaptantervvel;
- a visszajelzések dokumentálása (a részt vevő tanárok és diákok elégedettségének mérése);
- a személyi feltételek folyamatos biztosítása a terepi adottságoknak, a csoport életkorának és a program sajátosságainak megfelelően, a célérték lehetőség szerint legfeljebb 20 fő/környezeti nevelő;
- az iskolás csoportok (tanítási időszakban, hétfőtől péntek délig, vagy előzetes bejelentkezés esetében) elsőbbséget és lehetőség szerint kizárólagosságot élveznek;
- a környezettudatosság és a fenntarthatóság szempontjai érvényesülnek a szállás kialakításában és üzemeltetésében.
A nemzeti parki környezeti nevelési programszolgáltatás minőségbiztosítási rendszerében a minősítési kategóriák meghatározásakor figyelembe vették az évtizedes tapasztalatokból levonható tendenciákat, valamint az iskolák, pedagógusok részéről jelentkező igényeket.
A minősítésre jelentkező természetiskola jellemzői, adottságai, vállalt szolgáltatásai alapján három minősítési kategória (természetiskola – bázishely, természetiskola – oktatóhely, természetiskolai mobilprogram) valamelyikébe sorolható be.
- Minősített nemzeti parki természetiskola – bázishely: megfelelő személyi feltételekkel, kül- és beltéri infrastruktúrával, valamint szállás és étkezés biztosításával alkalmas az adott nemzetipark-igazgatóság működési területének természeti és táji értékein alapuló, valamint a természetvédelem és a környezeti nevelés alapelvének megfelelő témakörökben 3-5 napos erdei iskolai szolgáltatás megvalósítására.
- Minősített nemzeti parki természetiskola – oktatóhely: megfelelő személyi feltételekkel, kül- és beltéri infrastruktúrával, szálláshely nélkül – lehetőség szerint étkezési lehetőség biztosításával vagy közvetítésével – alkalmas az adott nemzetipark-igazgatóság működési területének természeti és táji értékein alapuló, valamint a természetvédelem és a környezeti nevelés alapelvének megfelelő témakörökben, akár több egymást követő napon erdei iskolai szolgáltatás megvalósítására.
- Minősített nemzeti parki természetiskolai mobil program: a programhoz tartozó speciális eszközpark kitelepítésével külső helyszíneken megvalósítva alkalmas az adott nemzetipark-igazgatóság működési területének természeti és táji értékein alapuló, valamint a természetvédelem és a környezeti nevelés alapelvének megfelelő témakörökben erdei iskolai programszolgáltatás megvalósítására. Időtartama legalább 2, legfeljebb 6 tanóra. A mobil program kiegészítő jelleggel kapcsolható a bázishely, illetve oktatóhely kínálatához.
Környezeti nevelés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnál
A 2022 májusában lezárult minősítési folyamat eredményeképpen a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (továbbiakban: BNPI) egy minősített természetiskolai bázishellyel (e címet a felsőtárkányi Bábakalács Természetiskola kapta meg), egy oktatóhellyel (a mátrafüredi Harkály Házzal), valamint egy minősített mobilprogrammal (a Vidra Verdával) várja az iskolásokat.
A BNPI bázishelye a Bábakalács Természetiskola Felsőtárkányban. A Bükk hegység csodálatos című minősített program kilenc akkreditált modult tartalmaz, a csoportok ezekből állíthatják össze a 3-5 napos szolgáltatás programját. A szállásépület korszerű, 38 fő elszállásolására alkalmas közösségi helyiséggel, a központi épületben kiállítások és szakmai tanácskozások, továbbképzések, konferenciák megtartására alkalmas (52 m2-es) előadóteremmel. A parkban sátorozóhely és egy 100 m2-es fedett foglalkoztató áll a vendégek és az érdeklődők rendelkezésére. A fogadóépület előtti tóparti sétányon kőzetpark (geológiai bemutatóhely) található. A Szikla-forrástól indul egy háromkörös tanösvényhálózat, amely a környék látnivalóit, valamint a hegység természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be. A főépületben a Bükk természeti értékeit bemutató interaktív kiállítás várja a látogatókat.
A BNPI oktatóhelye a Harkály Ház Oktató-, Látogató- és Természetismereti központ Mátrafüreden. A Mátra kincsei – A Mátra természeti értékei minősített program három akkreditált modult tartalmaz. A foglalkozások során a tanulók megismerhetik a Harkály Ház kiállítását, a hozzá kapcsolódó tanösvények gazdag növény- és állatvilágát, a Mátra természeti értékeit.
A Vidra Verda a BNPI „guruló természetbúvára”, amely az igazgatóság működési területén lévő – elsősorban Nógrád megyei – települések iskolái számára nyújt különleges ismeretszerzési lehetőséget. Küldetése, hogy élményközpontú terepi foglalkozások keretében közel hozza a természetet minden korosztályhoz. A terepi természetismereti foglalkozások három modult alkotnak, így három élőhelytípus (rétek, erdők és vizes élőhelyek) megismerésére nyílik lehetőség. Minden programcsomag csoportmunka keretében végzett terepi vizsgálódásból (állatok begyűjtéséből, illetve meghatározásából), a látottak közös megbeszéléséből, valamint a tudást elmélyítő játékokból tevődik össze. Óvodásoktól az általános iskolásokon keresztül az egyetemistákig valamennyi korosztály jelentkezhet. A szolgáltatás célja, hogy a természet „házhoz” menjen, azaz lehetőség szerint az óvoda vagy az iskola közelében található (megfelelő adottságú) élőhelyek természeti értékeit ismerjék meg a gyerekek.
A Bábakalács Természetiskola választható, akkreditált moduljai
A Bükk természeti értékei és védelme
Vetítettképes előadás során a Bükki Nemzeti Park jellegzetes természeti értékei kerülnek bemutatásra. A gyerekek bepillantást nyerhetnek az igazgatóság alapfeladataiba, megismerik a fajvédelem, a természetvédelmi kezelés, a fenntartás fogalmát. A modul második részében a Karszt és élővilága című kiállítást tekintheti meg a csoport szakvezetéssel. A kiállítás fő témái: a Bükk hegység földtani, felszínalaktani jellegzetességei, a karsztosodás fogalma, a karsztjelenségek, a hegyi patakok élővilága, a cseres tölgyesek, gyertyános tölgyesek és bükkösök élővilága, a holtfa szerepe, a Bükk-fennsík kaszálórétjei, a Bükk ősemberbarlangjai. A kiállítás témáinak önálló feldolgozására is lehetőség nyílik a kiállításhoz készült foglalkoztató füzet kitöltésével.
A „Kő-közi kör”
A Kő-közi tanösvény a közel kétszáz éves kocsányos tölgytől indul és a Szikla-forrásnál végződik. A mindössze 1 km hosszú körtúra során a gyertyános tölgyesek élővilágával, a Bükk jellemző kőzeteivel (a mészkővel és az agyagpalával), valamint egy őskori sáncvár nyomaival ismerkedhetnek a gyerekek (7. ábra). A tó melletti kőzetpark hazánk jellegzetes kőzetfajtáit mutatja be. Jellemzőik mellett fény derül keletkezésük módjára és idejére is. A kőzetek csoportosítását kőzetgyűjtemény vizsgálatával, interaktív foglalkozás keretében sajátíthatják el a természetiskolában részt vevők.
Állati nyomozás
A modul első foglalkozása ismerkedés az állatnyomokkal a természetiskola gyűjteményének felhasználásával. A nyomok alapján a hazai középhegységi erdeink leggyakoribb fajainak megismerését követően a gyerekek önálló keresésre indulnak a természetiskola környezetében. Majd a begyűjtött nyomokat meghatározzák, azonosítják, közben a nyomhatározók helyes használatát is elsajátíthatják.
Vizes élőhelyek
A Bükki Nemzeti Park igazgatóság vizes élőhelyeivel, kiemelten a középhegységi patakokkal, kisvizes élőhelyekkel, azok jellemző növény- és állatfajaival foglalkozik az egyik leggyakrabban igényelt modul. A természetiskola környezetében lévő Szikla-forrás, valamint a Felsőtárkányi-tó szolgál helyszínül a BISEL-féle bioindikációs vízvizsgálathoz. Szóba kerül az indikátorfaj fogalma és szerepe a környezeti hatásvizsgálatokban, a helyes vízmintavétel, a határozókulcsok alkalmazása. A vizes élőhelyeket érintő természetvédelmi problémákat (aszályos évek, szennyezések, inváziós fajok) és az ezekhez kapcsolódó természetvédelmi feladatokat is érinti a foglalkozás.
Madárvilág
Az egyik legnépszerűbb természetiskolai program a madármegfigyelés és gyűrűzés, amelynek „főszereplői” a nemzeti parkban fészkelő énekes és ritka ragadozó madarak. A természetvédelmi őr által vezetett foglalkozások első részében a madárvonulásról és az egyes madárcsaládok életmódjáról beszélgetnek. A modul második foglalkozása egy madárgyűrűzési bemutató, amely során a gyerekek megtekinthetik a hálóból történő „szedést”, a fogott madár testfelépítését, gyűrűzését. Közben a madárgyűrűzés természetvédelemben betöltött fontos szerepéről is szó esik.
Beporzók – A házi méheken túl: ismerkedés a hazai beporzó fajokkal
Az új minősítéssel egy időben került be a természetiskolai kínálatba beporzók program. A beporzó fajok egyedszámának világszintű csökkenése miatt fontos szempont volt, hogy a beporzás témaköre önálló modult kapjon. A foglalkozáson bemutatásra kerülnek a beporzásban szerepet játszó élőlénycsoportok, a jellemző hazai fajok. Játékos feladat keretében kiderül, hogy melyek az állati beporzást igénylő haszonnövényeink, milyen szerepet játszik a beporzás az élelmiszerellátásban, mely tényezők veszélyeztetik a beporzó rovarokat és mivel segíthetjük azokat a szűkebb környezetünkben. Évszaktól függően a foglalkozást lepkehálózás, fűhálózás egészíti ki.
Hulladékcsökkentés – A csodálatos komposzt
A természetiskola udvarán kialakított hulladékos tanösvényen végigsétálva ismerkedhetnek a gyerekek a hulladékcsökkentés lehetőségeivel: a megelőzés, a szelektálás és az újrahasznosítás fogalmával. Előkerül a komposzt fogalma, valamint a komposztálás, mint természetes újrahasznosítási lehetőség. A gyerekek mintát vesznek a természetiskola komposztálójában képződött humuszból, kiválogatják a benne található komposztlakó élőlényeket, amelyeket közösen azonosítanak mikroszkóp segítségével.
Irány a Vár-hegy!
A Vár-hegyi tanösvény bejárása szakvezetéssel. A közel 10 kilométeres körtúra klímazonális fás társulásokon (cseres tölgyes, gyertyános tölgyes és bükkös) visz keresztül. Májusban túra közben a boldogasszony papucsa nevű fokozottan védett orchidea virágzása is megtekinthető a tanösvény mentén. A szakvezetés során szó esik az ember környezet- és természetátalakító tevékenységéről, a természetközeli erdők jellemzőiről, a holtfának az erdei életközösségben betöltött szerepéről, az Vár-hegy kettős sáncú őskori földváráról és a késő bronzkori kultúra maradványairól.
Esztáz-kői barlangtúra
Az Esztáz-kői-barlang Heves megye egyetlen cseppkőbarlangja és kizárólag szakvezetéssel látogatható. A természetiskolától gyalogosan, könnyű másfél órás sétával lehet eljutni a Gyetra-völgyben található barlangig. A barlang felső szakaszát a látogatók 9 fős csoportokba szerveződve nézik meg, közben a barlang- és cseppkőképződésről hallhatnak érdekes információkat. A hegy mélyén is előfordulnak védett élőlények, pl. a barlangi keresztespók és a patkósdenevér. Mivel a barlangban nincs kiépítve világítás, a gyerekeknek külön élmény, hogy saját fejlámpával világíthatnak rá a csodás cseppkőképződményekre (12. ábra). (A barlangi túrához sisak és fejlámpa biztosított.)
A természetiskolai szolgáltatás megrendelése, foglalása az egész év folyamán lehetséges. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Környezeti Nevelési Csoportja a hozzá érkező írásbeli megkeresések alapján az iskolákkal szolgáltatási szerződést köt, ami tartalmazza a természetiskolai szolgáltatás helyszínét, időtartamát, a kért modulokat, a résztvevő csoport korosztályát és létszámát. A természetiskolai programszolgáltatással kapcsolatos bővebb információ az igazgatóság honlapján, a környezeti nevelés aloldalon (https://www.bnpi.hu/hu) tekinthető meg.
A természetiskolát a legtöbb csoport májusban és júniusban keresi fel. Szeretnénk arra biztatni a pedagógusokat, hogy a tanév őszi, kora tavaszi, akár téli időszakában is bátran látogassanak el az igazgatóság oktatási helyeire, hiszen a természet minden aszpektusban tud olyan értékeket mutatni, amelyekből tanulhatunk, tapasztalokat szerezhetünk!