Készüljünk az útra!
Kitekintő rovatunkban többször mutattunk már be utazási célpontokat. Most a lehetséges úticélok közül egy távolit választottunk, Máltát. Miért éppen Málta? – vetődik fel azonnal a kérdés. Több válaszunk is van rá, pl. hogy azért, mert hazánkkal együtt csatlakozott az Európai Unióhoz; mert Málta életében is fontos az idegenforgalom; mert hazánkkal ellentétben csak tengerparttal rendelkezik; vagy mert hozzávetőlegesen egyharmadnyi úton van Afrika és Európa partjai között. De igazából nem ez indokolja. Azért esett a választás erre az érdekes szigetországra, mert – bár ebben az évben a koronavírus miatt nem valósulhatott meg – az ingyenes külföldi angol nyelvtanulási pályázat diákok által választható célországai között nagyon népszerű volt. Külföldi nyelvoktatás lesz jövőre is, és vélhetően akkor is töretlen marad Málta népszerűsége. Ha pedig egy diákunk eljut Máltára, érdemes földrajzos szemmel is körülnéznie, hiszen bőven akad természetföldrajzi, társadalmi-gazdasági és környezeti látnivaló. Célszerű tehát előre felkészíteni a tanulókat földrajzi szempontból is a külföldi utazásra, és visszatérve érdekes beszámolók keretében a többiek is megismerhetik ezt a valóban nagyon egyedi, sajátos szigetet, a máltaiak életét.
Földrajzi adottságok
Mielőtt néhány érdekes látnivalóra és megfigyelni valóra hívnánk fel a figyelmet, röviden összefoglaljuk a szigetország legfontosabb földrajzi jellemzőit és történelmének legfontosabb pillanatait, mert ezek hiányában nehezen érthetők meg a sokszínű ország mindennapjai.
Az ország három nagyobb lakott szigetből – Málta, Gozo (Ghawdex) és Comino (Kemmua) – és több kisebb lakatlan miniszigetből, a tenger szintje fölé emelkedő szirtből (pl. Cominotto, Szent Pál-sziget, Manoel-sziget, Generális szikla) áll. Legmagasabb pontja a Málta szigetén „emelkedő” Ta’ Dmejrek, amelynek magassága alig haladja meg 250 métert. A szárazföld döntően közép- és újidei üledékes kőzetekből (különböző típusú mészkőből, homokkőből és agyagból) épül fel. Ezek közül legfontosabb a globigerinás mészkő és a homokkő, amelyek egyben a legjelentősebb építőkövek is a szigeten. A kissé sárgás, rózsaszínes kőzetek jellegzetes hangulatot kölcsönöznek az épületeknek, amit legjobban a lemenő Nap fényében érzékelhetünk.
Az ország éghajlata mediterrán, enyhe, párás, csapadékos telekkel és forró, hosszú száraz nyarakkal. Ami különlegessé teszi az az állandóan fújó szél. A szél ugyan csökkenti a hőérzetet a forróságban, de párát is hoz, ami viszont – különösen a meleg nyári estéken – nehezíti a hőség elviselését. Az évi csapadék mennyisége általában 500–600 mm, de Málta esetében nem érdemes átlagról beszélni, mert a csapadék mennyisége évről évre igencsak elérő lehet. A sziget talán tavasszal, március végétől május közepéig a legszebb, mert a hűvösebb és csapadékosabb téli hónapoknak köszönhetően tavasszal kizöldül, azonban a zöld színpompa nyár elejére már a múlté, és csak a szárazságtűrő növények, cserjék, illetve az öntözött parcellák, parkok emlékeztetnek a színes világra. A természetes növényzet – ahogyan a Mediterráneumban sok helyen – Máltán is szinte teljesen eltűnt, helyét döntően épületek, utak, gondozott parkok, kertek és leander-, pálma- és fenyősorok foglalták el. Bár a szigeten nincs állandó vízfolyás, az ivóvízellátás az üledékes vízrekesztő kőzeteknek köszönhetően fúrt kutakkal, illetve egyre nagyobb mértékben a tengervíz sótalanításával megoldható.
Mozgalmas történelmi múlt
Vegyünk sorra néhány fontosabb történelmi eseményt! A ma Máltához tartozó szigetek első lakói az alig több mint 80 km-re lévő Szicília felől érkezhettek valamikor Kr. e. 5200 körül. Ebből az időszakból származnak az első emberi jelenlétre utaló leletek. Majd Kr. e. 700-tól a föníciaiak foglalták le a szigeteket, őket a rómaiak követték. Kr. sz. 60-ban Szent Pál apostol hajótörést szenvedett Málta – akkori nevén Melita – partjainál, és több hónapot töltött a szigeten. Innen ered a ma is erősen élő tisztelet a szent iránt. Róma uralma után hamarosan, 535-ben a Kelet-római Birodalom szerezte meg a területet, őket az arabok követték 870 körül. Ebből az időből származnak a mai máltai kultúra legrégebbi elemei, a máltai nyelv alapjai, több személy- és helynév, de a sziget neve, Málta is az arab kor emlékét őrzi. A kereszténység az 1090-es évek normann megszállásával erősödött meg véglegesen. Az itt élő arab lakosság fokozatosan áttért a keresztény hitre, és keveredett az olasz és a normann népekkel, ezzel pedig létrejött egy új nemzet és nyelv: a máltai (Bajomi-Lázár D. – Simek Z. 2002).
A következő fontos időszak 1530-tól vette kezdetét, amikor V. Károly német-római császár a szigeteket az Oszmán Birodalom támadásai elől Rodoszról elmenekülő Jeruzsálemi Szent János Lovagrendnek adományozta. A szigeten letelepedő lovagrend sikerrel verte vissza a törökök többszöri támadását, a legnagyobbat 1565-ben. Ezt követően folytatta a sziget katonai megerősítését, de jelentős építkezésekbe is kezdett. Megkezdték az új főváros építését, amelyet a lovagrendet győzelemre vezető nagymesterről, Jean Parisot de le Valette-ről neveztek el. Az 1500-as évek végén kórházat alapítottak és elindult az orvosi képzés is. Az 1700-as évek középtől Máltát tengerészeti központtá tették, és híres tengerésztisztképzőt működtettek. 1798-ban Napóleon seregei foglalták el Máltát és elűzték a lovagokat. A lakosság azonban fellázadt a franciák ellen és brit segítséggel visszaszorították az új hódítókat. A lovagok kora azonban nem tért vissza, mert a sziget 1814-ben hivatalosan is brit koronabirtok lett, de a 20. század elejétől egyre nagyobb autonómiára tehetett szert. Málta fontos egészségügyi háttérközpont szerepet töltött be már az 1853–1856. közötti krími háború idején, amelyet megőrzött az első világháború alatt is. Stratégiai jelentőségű kikötői, támaszpontjai miatt a második világháború idején rengeteg súlyos légitámadás érte a szigeteket. Az 1950-es években a gazdaság alapját jelentő brit haditengerészet kivonása miatt fokozatosan mélyülő gazdasági válságba került. A gazdasági válsággal küzdő ország végül 1964-ben függetlenné vált, de az angol királynőt még államfőként ismerték el, akit főkormányzó képviselt a szigetországban. A teljes elszakadást jelentő Máltai Köztársaságot 1974-ben kiáltották ki. Az ország 2004-ben lett az Európai Unió tagja és 2008. január 1-jétől fizetőeszközként az eurót használják a máltai líra helyett.
A mai Málta éltében a földrajzi közelség és a történelmi események következményeként fellelhető mind az arab, mind az olasz és az angol kultúra hatása. Az arab hatás nyomai a régi nevekben, a máltai nyelvben maradtak meg leginkább, de felfedezhetők az épületekben és a máltai konyhában, ételekben is. Az olasz hatás nyomai az ételekben, az életvitelben, a kultúrában élnek erősebben, de érezhetők az építészetben is. A máltaiak közül sokan beszélnek olaszul. A legerőteljesebb azonban az angol befolyás hatása. Ezek közé tartozik a máig fennmaradt bal oldali közlekedés, az angol nyelv szinte általánosan elterjedt használata, de a máltai konyha sok ételében is felfedezhető.
Egy kis demográfia
Közel 440 ezer fős népességével Málta a sűrűn lakott országok közé tartozik, az átlagos népsűrűség megközelítően 1380 fő/km2. A két nagyobb lakott sziget teljesen benépesült, és különösen a nagyobbik sziget északi partján alakult ki sűrű, egymásba érő településláncolat. Átutazva a szigeteken alig találunk olyan helyet, ahonnan ne látnánk épületeket vagy a települések házait. A 68 km² területű Gozón több mint harmincezren élnek, és a sziget közepén fekvő központ, Victoria (Rabat) a sugaras útszerkezet központjában fekszik. Málta szigetén Valletta éppen ellenkezőleg, a tengerparton, az északi tengerpart legnagyobb öbleinek partján épült. A városi népesség aránya meghaladja a 90%-ot. Persze nem találunk megszokott nagyvárosokat, csak néhány ezeres vagy tízezeres településeket. A legnagyobb település népessége sem sokkal haladja meg a 20 ezer főt. Máltán magas a születéskor várható élettartam, ami a 2018-ban a nők esetében 84,7 év, a férfiakéban 81,4 év volt. A népeség 98%-a katolikus vallású és döntő többségük gyakorolja is a vallását. Az egyház jelentős tényező napjainkban is a szigetország életében.
Gyorsan fejlődő gazdaság
Mindenképpen érdemes néhány szót szólni a gazdaságról is. Leszámítva az egyre fogyatkozóbb mennyiségben rendelkezésre álló építőkövet az ország gyakorlatilag semmilyen hasznosítható ásványkinccsel sem rendelkezik (Probáld F. – Szabó P. 2007). Ennek ellenére az elmúlt évtizedekben látványos fejlődésnek lehettünk tanúi, ennek köszönhető, hogy mára az egy főre jutó GDP értéke elérte 28 385 dollárt. Az exportorientált gazdaság fő ágai az elektronika, a gyógyszer- és az élelmiszeripar. Bár továbbra is sok embernek ad megélhetést a tenger (halászat, hajózás), a meghatározó ágazat a szolgáltatás, amelyben az aktív népesség 87%-a dolgozik. Kiemelkedő jelentőségű a GDP 15 %-át biztosító idegenforgalom, amelyben óriási fejlesztéseknek lehetnek szemtanúi a szigetre látogatók. Az utóbbi években gyors fellendülésnek indult és jól jövedelmez a filmipar is. A sajátos hangulatú tájaknak, településeknek köszönhetően olyan filmeket forgattak a szigeteken, mint pl. a Trója vagy a Gladiátor.
Néhány látnivaló
Persze ne feledkezzünk el a látnivalókról sem, amelyekben bővelkednek a szigetek. Csak néhány a teljesség igénye nélkül a természetföldrajzi és társadalomföldrajzi vonatkozásúak közül. Gozo legegyszerűbben Málta szigetéről komppal érhető el. Mindenképpen érdemes ezt a lehetőséget kipróbálni, mert már az érkezés is nagy élmény, a turistákat ugyanis Mgarr történelmi hangulatú kikötője fogadja.
Ha már kikötőkről van szó, akkor természetesen a főváros, Valletta kikötője a legfőbb látnivaló. A Nagy-kikötő (Grand Harbour vagy helyi nyelven I-Port Il-Kbir) Málta szigetének legnagyobb természetes öblét foglalja el. A kikötői partszakasz majdnem 4 km hosszú, átlagos mélysége 300–500 m, de a kisebb öblökben is 100 m feletti.Már a föníciaiak óta fontos kikötő, nem véletlen, hogy a középkortól jelentős erődrendszert építettek ki a védelmére. A forgalmas kikötőben megrakott konténerszállítókkal, éppen javításukra váró teherhajókkal, kompokkal, de turistahajókkal és luxusjachtokkal is szép számban találkozhatunk. A kikötő egyes részei között akár vízitaxival is utazhatunk. A kikötőre talán a legszebb rálátás a városfalon kialakított felső Barakka-kertből nyílik.
Az utcákon sétálva megtapasztalhatjuk, hogy a máltai emberek nyitottak és jókedvűek. Talán ezért is van az, hogy különösen nyáron egymást érik a látványos utcai rendezvények, fiesták, amelyeknek szinte elmaradhatatlan befejezése az esti tűzijáték (Szántó L. 2008). Persze ne feledkezzünk el a tengerpartról sem! Homokos strandokat ugyan alig találunk, de a mered, sziklás partfal szépsége kárpótolja az ide látogatót.
A szigetországi élményekről érdekes, egyéni hangvételű és szemléletű írásokat, útibeszámolókat olvashatunk az interneten is.
Tanórai ötletek
Befejezésül szeretnénk néhány példát bemutatni arra, hogy milyen földrajzi feladatokat adhatunk a Máltára készülő diákoknak, de akár azoknak is, akik nem vesznek részt a nyelvi tanfolyamokon, de szívesen böngésznek az interneten és érdeklődnek a szigetország iránt. Az utazó diákok esetében érdemes egy-egy témát előre kiválasztani és ahhoz kapcsolódóan feladatot adni. Ehhez ötletadóként az alábbiakat javasoljuk.
1. téma: Vallásföldrajz
- Mivel igazolható a máltai katolikus egyház fontos szerepe a sziget életében?
- Hogyan jelenik meg a vallásosság a mindennapi életben?
- A templomok építészeti szempontból is meghatározó jelentőségűek a szigeteken. Igazold ezt az állítást fotósorozat készítésével!
2. téma: Idegenforgalom
- Miért vonzó a külföldiek számára a szigetország?
- Támaszd alá saját tapasztalataid vagy az internetről gyűjtött információk alapján, hogy az idegenforgalom kiemelkedő jelentőségű a sziget életében!
- Képzeld el, hogy máltai idegenforgalmi szakember vagy! A feladatod az idegenforgalom fejlesztése. Készíts SWOT-elemzést a szigetország idegforgalmáról! Fogalmazz meg ennek alapján idegenforgalmi fejlesztési lehetőségeket!
3. téma: Kulturális földrajz
- Gyűjts példákat és készít vetített képes beszámolót az osztálytársaidnak arról, hogy miért, miben és hogyan jelenik meg ma az ország életében az arab, az olasz és az angol hatás!
4. téma: A tenger
- Miként befolyásolja a tenger a sziget természetföldrajzi sajátosságait?
- Mi jellemzi a tengerpartot? Készíts tipikus helyszíneket bemutató képeket!
- Nézz utána, miért sajátos Mellieha tengerpartja!
- Nézz utána, hol láthattuk a híres Azúr ablakot? Mi történt vele?
- Milyen szerepet játszott és játszik a tenger az ország gazdasági életében?
5. téma: Két sziget – egy ország
- Hasonlítsd össze természet- és társadalomföldrajzi szempontból a két lakott szigetet, Máltát és Gozót! Fogalmazd, meg miben hasonlítanak és miben különböznek egymástól!
- Melyiket miért választanád úticélul?
Adhatunk egyéb feladatokat is, például készíthetnek a nyelvi táborban lévő tanulók rövid felmérést a nyelvi csoportban tanulók körében, arról, hogy miért választották éppen Máltát. Készülhet fotókkal, videóval illusztrált útibeszámoló, amelyet a tanulók bemutatnak majd a többieknek. Kérhetjük, hogy készüljön térkép arról, hogy a nyelvi tábor ideje alatt merre jártak és milyen, földrajzos szemmel különösen érdekes dolgokat láttak.
