Bevezető gondolatok
A természet megismerése és védelmének fontossága már a 20. század eleje óta jelen van az oktatásban. Bár az oktatási-nevelési tevékenység akkori célját, a természet, az élővilág védelmét ma is fontosnak tartjuk, tartalma, feladata és jelentősége sokat változott az elmúlt évtizedek során. Az 1950-es években elsősorban természetvédelmi nevelésről beszéltünk (Schróth Á. 2015), ami még az 1960-as években is lényegében a természetvédelemre nevelést jelentette, a nevelés célja a környezet megismerése és megóvása volt. Ez már kiterjedt az élő mellett az élettelen természeti értékek védelmére és természetben való helyes viselkedés szabályaira is. A környezetben tapasztalható kedvezőtlen változások vezettek oda, hogy az 1980-as évektől olyan témák jelentek meg, mint a globális éghajlatváltozás, a fajok pusztulása vagy az ózonprobléma. Ez vezetett a komplex környezettudományi szemlélet megjelenéséhez és a természet szeretetére, védelmére összpontosító nevelés helyett a környezeti folyamatokat összefüggéseiben vizsgáló környezeti nevelés fokozatos kialakulásához (Fűzné Kószó M. 2006).
Az 1990-es évek hozták el azt a változást, hogy a környezeti nevelésben egyre nagyobb súlyt kaptak a környezeti problémák társadalmi okai, a környezetünkben lezajló természeti és társadalmi folyamatok kölcsönhatásai, összefüggései. Megjelent a társadalmi felelősség kérdése is. A környezeti nevelés homlokterébe egyre inkább a környezeti válságot okozó társadalmi folyamatok felismertetése és mérséklésük, megoldásuk lehetőségeinek bemutatása került. Olyan új témák épülnek be a környezeti nevelésbe, mint az urbanizáció következményei, a fogyasztói magatartás vagy az egészség megőrzése. Ugyancsak a környezeti nevelés részévé váltak a társas környezet problémái, a társas kapcsolatok és az egészségnevelés. Jellemző volt ebben az időszakban annak felismerése, hogy a természeti és az épített környezettel meglévő kötelékeken kívül az emberek egymás közötti kapcsolatának harmóniája is elengedhetetlen a környezettel való kiegyensúlyozott együttéléshez. Az évezred végére a környezeti nevelésben a természeti folyamatok bemutatása mellett egyre nagyobb szerepet kapott a társadalmi tényezők vizsgálata (Doba L. 2011) is. A környezeti nevelés tartalmának folyamatos bővülése, személetmódjának változása (komplexitás, rendszerszemlélet) vezetett oda, hogy mind jobban összekapcsolódott a fenntarthatóság elvével, szemléletével. Ezért napjainkban – bár több kutató szerint a két fogalom szinonimaként is használható – egyre inkább fenntarthatóságra nevelésről, illetve az ennek módszertani alapjait jelentő fenntarthatóság pedagógiájáról beszélünk (Varga A. 2004, Kulmann K. 2022). A fenntarthatóságra nevelés feladata olyan nemzedékek kinevelése, amelyek nyitottak a környezeti kérdések iránt, értik a problémák hátterében meghúzódó összefüggéseket, akarnak és képesek is cselekedni a problémák megelőzése és következményeik mérséklése érdekében.
A fenntarthatóságra nevelés feladatainak megvalósítása számos kihívás elé állítja a pedagógusokat. Ilyen például a tantárgyi kereteket feszegető komplex megközelítés, egy-egy jelenség sok oldalról történő vizsgálata, a rendszerszemlélet. A fenntarthatóságra nevelés „nem lehet egy tantárgyhoz kötött, hanem csak a tantárgyakon átnyúló, a környezeti problémákat felismertető, mindenekelőtt együttműködést, részvételt kívánó tanítási-tanulási tevékenység” (Kováts-Németh M. 2010 p. 119.). A fenntarthatóságra nevelés sikeressége szorosan összekapcsolódik a megfelelő módszerek kiválasztásával és alkalmazásával is, de nem szorítható bele a 45 perces tanórai keretekbe, mert a cselekedni képes tudás megszerzése, a környezeti kompetenciák kialakítása a terepi (utcai, otthoni stb.) megtapasztalást, megfigyelést, valamint közös problémamegoldó munkát is feltételez. Ehhez szeretne segítséget, ötleteket adni az írás néhány – az iskola keretein túlmutató – program bemutatásával.
Fenntarthatósági témahét
A Fenntarthatósági témahét hazánkban közel egy évtizedes múltra tekint vissza, hiszen 2023-ban már 8. alkalommal rendezték meg. A rendezvény ma már túllépi az országhatárokat, a Kárpát-medence összes magyar nyelvű iskolája számára hirdet programokat. A programsorozat időpontja kapcsolódik a Föld napjához. 2024-ben április 22–26. között lesz a témahét, így ebben az évben a kezdete pontosan egybeesik a Föld napjával. Egy ilyen témahét minden évben három témát állít a középpontba, ezek közül egy természeti, egy gazdasági, egy pedig társadalmi folyamatot, jelenséget mutat be. Kezdettől fogva minden évben téma a hulladék kérdésköre, és az elmúlt évtől állandó témának számít a tudatos fogyasztás is.
Hogyan segít a fenntarthatóságra nevelés céljainak megvalósításában a Fenntarthatósági témahét? A témahét kiemelt témáihoz kapcsolódó előadások, szakmai programok új ismeretekkel szolgálnak a pedagógusok és a tanulók számára egyaránt. A témák feldolgozását segítő képzések a mintaprojektek és óratervek emellett új módszerekkel, tevékenységi formákkal ismertetik meg a tanárokat.
Ha a tanárnak van lehetősége, akkor regisztráljon a témahéten való részételre. Így részt vehet a különböző online vagy személyes versenyeken, pályázatokon és könnyebben elérhet bizonyos programokat. A ZöldOkos Kupa az általános iskolások 5–6. (Palánta), illetve 7–8. (Magonc) évfolyamosainak a csapatversenye, de szerveznek versenyt a középiskolások számára is. A versenyfeladatok nemcsak a tanulók fenntarthatósággal kapcsolatos ismereteit mérik, hanem a tudás alkalmazásának képességét is. A versenyek nagy része online formában szerveződik és a feladatok megoldására viszonylag hosszú idő áll rendelkezésre. A nagyobbak számára rendezett versenyek döntői azonban már személyes jelenléthez kötöttek és izgalmas gyakorlati feladatokat is tartalmaznak. Az egyes kiemelt témákhoz kapcsolódó pályázatok (pl. meseírás, fotópályázat, videókészítés) pedig a tanulói kreativitásra építenek.
A témahét nyújtotta lehetőségeket illetően érdemes építeni az önkéntesek által felkínált programokra. Meghívhatók az iskolába szakmai szervezetek, különböző cégek szakemberei egy-egy rendhagyó tanórára vagy foglalkozásra. Arra is lehetőség van, hogy a tanulók ellátogassanak olyan intézményekbe, üzemekbe, ahol a gyakorlatban tapasztalhatják meg, hogy mit is jelenet a környezet védelme és a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése. Az önkéntesek által kínált programok, igénybevételéhez, megszervezéséhez a honlapján található segítség.
Ha nem tudunk, vagy nem szeretnénk részt venni magán a témahéten, akkor is sok szakmai és módszertani segítséget, ötletet kaphatunk a honlap egyes menüpontjait böngészve. A honlap segítségével neves szakemberek előadásai hallgathatók meg a fenntarthatóság különböző témáihoz kapcsolódóan, de találhatók oktatófilmek, videók is, amelyek szintén felhasználhatók a tanítási órák megtartásához. Kiváló szakmai segítséget jelentetnek az egyes témákhoz gyakorló pedagógusok által készített óratervek, mintaprojektek, amelyek letölthetők és felhasználhatók, vagy jó kiindulópontjai lehetnek a saját lehetőségeknek, igényeknek megfelelő tanórai és azon kívüli foglalkozások szervezésének. A honlap sajátos vonása, hogy az egyes kiemelt témák feldolgozását ún. oktatócsomagok segítik, amelyek a kapcsolódó óravázlatokon, mintaprojekteken kívül tartalmaznak kiegészítő anyagokat, digitális alkalmazásokat, online tanórákat, filmeket, illetve a kapcsolódó versenyeket, pályázatokat is, de elérhetők a témahéthez kapcsolódóan tematikusan összeállított, a Nemzeti Köznevelési Portálon található anyagok, és a gyerekek érdeklődésére számot tartó olvasnivalók is.
Az óratervek gyűjteménye a témahét honlapján bármikor olvasható. Itt válogathatunk a korábbi évek során az egyes kiemelt témákhoz készített óra- és projekttervek, illetve a témafeldolgozást segítő mellékletek (pl. feladatlapok, rejtvények, képek, ábrák) közül. A szakmai anyagok felhasználását segíti, hogy azok téma, iskolatípus és korosztály szerint is szűrhetők.
Ugyan a témahét csupán egyetlen hét a tanévben, de szakmai anyagai az egész tanév során rendelkezésre állnak és segítik a fenntarthatóságra nevelés céljainak megvalósítását. A szakmai anyagok nemcsak a földrajzot, illetve a természettudományos tárgyakat tanítók munkáját segítik, de hasznos források a humán és a művészeti tárgyakat tanítók számára is, hiszen a fenntarthatóságra nevelés nem csak a földrajzot, illetve a természettudományos tárgyakat tanítók feladata.
Őszi fenntarthatósági programsorozat a Világ legnagyobb tanórája
Bár kevésbé ismert és kevesebb intézményt mozgósít, de szintén közel egy évtizedes múlttal rendelkezik a Világ legnagyobb tanórája program. Az őszi rendezvény sok vonásában hasonlít a Fenntarthatósági témahétre, de azzal ellentétben nem hazai, hanem nemzetközi kezdeményezés, és összekapcsolódik az Európai fenntarthatósági héttel, amelyet idén szeptember 18. és október 8. közötti időpontra hirdettek meg. Ez utóbbi az egész kontinensünkre kiterjedő, évente megszervezésre kerülő rendezvénysorozat, amelynek célja, hogy rámutasson a fenntarthatóság fontosságára, és bemutassa azokat a kezdeményezéseket, projekteket, amelyek segítik a célkitűzések megvalósulását.
Az ENSZ 2015 szeptemberében indította útjára a Project Everyone kampányát, amelynek célja az volt, hogy a gyerekek a World’s Largest Lesson (Világ legnagyobb tanórája) keretében megismerjék a 17 újonnan megfogalmazott és a tagországok által elfogadott Fenntartható fejlődési célokat. A kezdeményezéshez világszerte számos ország – köztük Magyarország is – csatlakozott. A Világ legnagyobb tanórája az első olyan, iskolások számára szervezett nemzetközi projekt, amelynek segítségével a gyermekek világszerte ugyanabban az időben foglalkoznak a fenntartható fejlődést szolgáló célok valamelyikével és megismerik annak tartalmát, megértik szerepét bolygónk jövője szempontjából. Ez azért fontos, mert a Fenntartható fejlődési célok az egész világot érintő problémákra (pl. a levegő vagy a vizek védelme, a mélyszegénység felszámolása, az esélyegyenlőség megteremtése, a minőségi oktatás biztosítása) próbálnak megoldást találni. A programsorozatot 2023-ban már kilencedik alkalommal rendezték meg, az október 2–6. közötti időszak kiemelt témája a 10. fenntartható fejlődési cél volt. Ez a célkitűzés az országokon belüli és az országok közötti egyenlőtlenségek csökkentésére irányul.
A rendezvény honlapján látható, hogy annak felépítése több szempontból hasonlít a Fenntarthatósági témahétéhez. Ugyan itt csak egy kiemelt téma van, de ehhez kapcsolódóan itt is találunk kidolgozott óraterveket, amelyeket jól beépíthetünk saját iskolai programunkba, de kiindulásként is használhatjuk egy saját tanórához. A tanárok munkáját egyéb szakmai anyagok is támogatják (pl. a Nemzeti Köznevelési Portál linkgyűjteménye). A Világ legnagyobb tanórájához is kapcsolódik pályázat, amely a tanulók együttműködésére, közös munkájára épít. Megtalálható a honlapon a nyitórendezvényről készült videofelvétel is, amelynek a megnézése – előre kiadott megfigyelési szempontokkal – és közös megbeszélése is hasznos lehet. Megtehető az is, hogy a tanár kiválaszt egy-egy érdekesnek tartott előadást és csak azt dolgozza fel a tanulókkal. Ebben segítenek a honlapra feltett külön-külön is megnézhető előadások. Az idei téma jól beépíthető az osztályfőnöki foglalkozásokba is, egy-egy előadás megtekintése és közös megbeszélése minden korosztály számára gondolatébresztő és szemléletformáló lehet.
A honlapon keresztül könnyen eljuthatunk az Európai fenntarthatósági hét és a World’s Largest Lesson szakmai anyagaihoz is, amelyek szintén jól használható források. Különösen jó segítség a fenntarthatóságra neveléshez a World’s Largest Lesson honlapja. Nagyon sok, jól kidolgozott, több szempontból is rendszerezett óraterv, projektterv közül választhatunk. Bár az anyagok döntően angol nyelvűek, megéri böngészni közöttük, mert sok új ötletet találunk (pl. projektek indításához, klubfoglalkozások szervezéséhez, játékokhoz, képregények tanórai felhasználásához). Nagyon jól használható és rendkívül sokszínű a honlap videó-, illetve képanyaga is, ezek között találhatunk a különböző korosztályok számára készített animációs filmeket, posztereket, videofilmeket.
Fontosnak tartom, hogy a tanévi munkánk tervezésekor a fenntarthatóságra nevelést támogató mindkét programra gondoljunk. Tudatosan építsük be a programsorozatokból azokat az elemeket, amelyeken biztosan szeretnénk részt venni és készítsük fel erre a tanulókat is. Ha nem szeretnénk a rendezvénysorozatokba aktívan bekapcsolódni, pl. nem szeretnénk indulni a pályázatokon vagy igénybe venni az önkénteseket, a honlapokon található szakmai anyagok akkor is rendelkezésünkre állnak és segíthetik a fenntarthatóságra nevelést. Mindannyian egyetérthetünk abban, hogy a fenntarthatóságra nevelés kiemelt feladata a ma pedagógusának és nem köthető csupán a nevezetes napokhoz, dátumokhoz. Ez a két – őszi és tavaszi – program azonban keretet adhat az egész éves munkánknak, és még nagyobb súlyt helyezhet a fenntarthatóságot szolgáló oktatási-nevelési feladatokra.
Fenntarthatósági kiállítás és élményprogram – Planet Budapest 2023
A Planet Budapest egy sajtos fenntarthatósági kiállítás és élményprogram, amelyet második alkalommal rendeztek meg 2023. szeptember 28. és október 1. között a budapesti Hungexpo területén. Valójában három különböző tartalmú és jellegű kiállításról van szó. A Planet Expo egy szakmai kiállítás, amelyen a fenntarthatósággal és zöld innovációval foglalkozó cégek, vállalkozások képviselői mutathatják be a fejlesztéseiket. A Your Planet sok interaktív és látványelemet felvonultató program, amelynek segítségével a látogatók megtapasztalhatják és megérthetik, hogy mit jelent, miért fontos a fenntarthatóság, és mit tehetünk akár egyénként, akár közösségként azért, hogy bolygónk továbbra is élhető maradjon. A Heroes of the Future a felső tagozatosok számára készített élmény- és kalandprogram, amely filmes és színházi elemekkel, sajátos látványvilággal (pl. sok helyen alkalmazott fekete-fehér színvilág, sötét háttérből előugró képek), közösen megoldandó feladatokkal (pl. szennyvíz tisztítása, növények tápanyagainak pótlása, fenntarthatósági vállalás) hívta fel a figyelmet bolygónk jövőjére.
Miért érdemes egy már lezajlott kiállításról írni? Azért, mert a kiállításlátogatás néhány fontos szempontjára, tanulságára hívhatja fel a figyelmet. Ilyen például a látogatásra szánt idő megtervezése, a tanulók előzetes felkészítése és a látottak megbeszélésének fontossága. Teszem ezt azért is, mert a Zöld Föld oktatási programhoz kapcsolódóan hosszabb időt töltöttem a kiállításon, és vélhetően lesz Planet kiállítás az elkövetkező években is.
Tanulókkal beszélgetve számomra kellemes meglepetés volt, hogy nagyon érdeklik őket a zöld megoldások és szívesen néznek meg olyan témájú szakmai kiállítást is, mint a Planet Expo. Kellő felkészítéssel – és a kiállítást követő tanórai beszélgetésre is felkészülve – tehát nyugodtan ellátogathatunk diákjainkkal olyan bemutatókra, kiállításokra, amelyek kicsit hagyományosabb formában ugyan, de környezeti kihívásokra adnak választ. A tanulók számára fontos volt, hogy megismerjék, mit tehetnek a kisebb és nagyobb vállalatok, vállalkozások a fenntarthatóbb jövőért, megismerkedjenek olyan új megoldásokkal, amelyek akár az ő mindennapjaikat, fogyasztási szokásaikat is átalakíthatják.
A Your Planet program tanulsága, hogy csak akkor nézzünk meg egy kiállítást, ha van rá elég időnk. Fontos, hogy legyen lehetőség elmélyülni az információkban. Az sem, baj, ha nem nézünk meg minden termet, hanem előre kiválasztjuk a témákat és úgy járjuk végig a kiállítást. Az is megoldás lehet, hogy a tanulók csoportokba szerveződnek és az egyes csoportok más-más témával foglalkoznak, a látogatást követő megbeszélések során pedig a csoportok beszámolnak a látottakról, és így lesz mindenki számára kerek egész a kiállítás.
A Heroes of the Future egy különös világba vitte el a látogatókat. A tanulókkal beszélgetve egyértelmű volt, hogy a program nagy élményt jelentett számukra, izgalmasnak tartották, hogy szinte egy film részeivé váltak. Azonban az is kiderült, hogy a sok látványelem között a mondanivaló másodlagossá vált. Az ilyen típusú programokon való részvétel tehát sok feladatot ad a pedagógusnak, fontos, hogy a programot követő beszélgetések során segítsen feltárni a mondanivalót, a lényeges üzeneteket.
Kétségtelenül motiváló hatásúak, élményt és új ismereteket adnak az ilyen jellegű modern, interaktivitásra épülő kiállítások, de azért fontos, hogy felkészítsük a tanulókat a programra, és még fontosabb, hogy szánjunk időt a látottak megbeszélésre, értelmezésére és értékelésére. Enélkül ugyanis csak a látvány marad meg, azonban a tartalom nem épül be a tanulók tudásrendszerébe.
Záró gondolatok
A fenntarthatóságra nevelés összetett és állandó feladat. „A fenntarthatóságra való felkészítés egész életen át tartó tanulási és szocializációs folyamat, amely tájékozott és tevékeny állampolgárokat nevel, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és etikusan felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös döntéseikért, tetteikért. Ezek az intézkedések biztosítják az egészséges környezetet és a hatékony gazdaságot a jövő számára” (Környezeti Nevelési Stratégia 2010 p. 36.).
A szűkebb és tágabb környezetünkben mind inkább szaporodó jelek arra figyelmeztetnek bennünket, hogy nincs sok időnk, ha élhető helyként szeretnénk megőrizni bolygónkat. Ezért egyre fontosabbá válnak azok az ismeretek és kompetenciák, amelyek segítik a helyes, a környezet jövője szempontjából is elfogadható döntések meghozatalát. Ebben egyre nagyobb szerep hárul az iskolákra és a pedagógusokra, a siker érdekében pedig minden lehetőséget – tantervi-tantárgyi, iskolai és iskolán kívüli – meg kell ragadni. Ebben segíthetnek az írásban bemutatott programok, lehetőségek.
