Égbetörő szván tornyok a Kaukázusban – Mestia, Ushguli, Grúzia
Elhelyezkedés
Földrajzi leírás
A Kaukázus hegyláncai között megbúvó települések méltán érdemlik ki a turisták, kutatók figyelmét. Egy különleges építészeti stílus honosodott meg a 9–13. század közötti időkben, a tornyok építése.
A falvak ma is csak nehezen, egyikük-másikuk csak terepjáróval, köves-gödrös földúton közelíthetők meg. Mestiából, Szvanéti tartomány központjából alig 50 km-re van Ushguli, a szván tornyok világának egyik, alig 200 főt számláló települése, de mégis 3 órát tarthat az út, persze szigorúan jó időben… A település már 1996-ban UNESCO Világörökségi címet kapott, de szinte senki sem tudta megcsodálni a különleges építményeket, mert a járhatatlan utak mellett rablóbandák leselkedtek a látogatókra. Hogy mennyire elzárt hely, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy csak 2010-es években gyulladt ki a villany a helyiek házaiban.
A szvánok mindig is ügyes, rátermett harcosok voltak, a lovagiasság szabálya szerint cselekedtek, közösen döntöttek a vitás, vagy a közösséget érintő kérdésekben. Nagyon speciálisan kezdtek építkezni: lakóházaikhoz szervesen csatlakozó lakótornyot építettek. Ezen tornyok feladata igen sokrétű volt. Részben a családok gazdagságát jelezte, a területükre betörő ellenségeik elől is ide menekültek. A tornyokban helyezték el az emberek az értékeiket, ékszereket, ikonokat, templomi relikviákat a Grúziát ért külső támadások idején. A szvanéti régióba ugyanis nem nagyon merészkedtek be idegenek a nehezen járható terep, a kemény időjárás, a harcias szván nép, no meg a tornyok által nyújtott stratégiai előny miatt. A tornyok biztonságot jelentettek a lavinákkal szemben is. A szvánok szokásához tartozott a vérbosszú is, így menedéket nyújtott vérbosszú időszaka alatt. Az épületbe csak külső létrán lehetett a felső emeleten bejutni.
Egy átlagos torony 20-25 méter magas volt, és 4-5 emeletesre építették. Az első két szinten voltak az istállók, ahová a juhok, kecskék voltak elszállásolva. A harmadik emeleten rendezték be a lakószobát, itt volt a tűzhely is. A tűz felett lógott egy kovácsoltvas lánc, amely szimbolikusan az eget és a földet kapcsolja össze, és erre esküdtek a vérbosszú elengedéséhez.
A legfölső szinteken tartották a kincseket, a fegyvereket, itt volt az éléskamra, de itt szállásolták el a vendégeket is. A felső szinten építettek egy kiugró erkélyt is védekezés céljából. Az egyes emeletek között létrán közlekedtek, ahogy ma is teszik.
Tartószerkezetnek tölgyfagerendákat használtak, a járólapok fenyőfából vannak. A köveket mészhabarccsal illesztették össze. A kis lőrés-ablakok csak a tűzfegyverek elterjedésével jelentek meg a tornyokon. A tornyoknak egy éven belül kellett elkészülnie, mert úgy tartották, különben gyenge lesz. Az építőkövek elég nehezek voltak, így az egész nemzetségnek ki kellett vennie a részét a munkából. A tornyok tervezői, építésvezetői egy „kasztban” voltak, a tudás apáról fiúra szállt.
Ma a tornyok többségét a „háziak” múzeumnak rendezik be egy kis bevétel reményében a turistáktól. A tetejükről gyönyörű kilátás nyílik a Kaukázus többezres csúcsaira.
Feladat
Egészítsd ki a Kaukázusról szóló szöveget a tankönyv és atlasz segítségével!
A Kaukázus az …1.…-hegységrendszer tagja. A …2… végétől tartó szerkezeti mozgások hozták létre. Az Afrikai-lemezről letöredezett mikrolemezek és az …3…-lemez összeütközése ma sem fejeződött be. A harmad és negyedidőszakban is működtek …4… a területén, mint a Kazbek. A …4… tevékenység miatt a felszín alatt tetemes …5… képződtek. A kísérővulkáni tevékenységek miatt nagy ásványtartalmú …6… törnek a felszínre. A hegység formakincsének kialakításában (pl. kárfülkék) nagy szerepe volt az/a …7… . A jégkorszak idején óriási kiterjedésű …8… mára jelentősen visszahúzódtak. A Kaukázus középidei mészkővidékén jött létre a Föld legmélyebb …9… . A Magas-Kaukázusban a …10… 3000 méteren húzódik. A leeső 6-9 m vastag hóból telente 1 méter vastag …11… keletkezik, amiből a gleccser jege is kialakul. A hegységben van Grúzia legmagasabb csúcsa az 5201 méter magas …12… A hegységnek …13… szerepe is van, hiszen elválasztja egymástól a Fekete-tenger és a Kaszpi-tó felé futó vízfolyásokat. A jelenleg is tartó földtani mozgások miatt gyakoriak a …14…, és a hegység évente akár 1 cm-rel is …15…
A feladat leírása (letöltés)
A feladat megoldása (link)
