A jurta és ami benne van – Mongólia, Kirgizisztán
Elhelyezkedés
Földrajzi leírás
Mongóliáról a legtöbb embernek a jurta jut az eszébe. Azonban hasonló lakhelyük van a Közép-Ázsiában élő nomád állattartók népeknek is. A mongolok kerek sátrukat eszgij gernek mondják, amely nemezházat jelent. A jurta szavunk türk eredetű.
A jurta alapanyaga fa és nemez (birkagyapjúból vízzel gyúrt textil). Összeszerelése nagyon egyszerű, a mongolok akár fél óra alatt is felállítják hajlékukat. A kiválasztott területre először a kályhát, majd a bútorokat helyezik el, majd köréjük építik a jurta falát. Erre azért van szükség, mert a jurta ajtaja igen kicsi, így a bútorokat nem tudnák bevinni rajta.
A jurta oldalfalának felállítása után marhaszíjjal kötözik össze a részeket, majd a tetőrudakat beleillesztik a tetőgyűrűbe. Az így elkészült favázra rakják a nemezborítást, amit elsősorban birkagyapjúból készítenek. A tetőn mindig van egy kis rés, amelyen a tűzhely füstje távozik. Nappal ezen keresztül jön be a fény. Az ajtó déli irányba néz, régebben nemezből volt, ma már fából készítik. Az ajtó tájolása és a kis mérete a zord időjárás miatt alakult így.
A jurta belső terének berendezése szigorú szabályok szerint történik. Az ajtóval szemben áll a házi oltár, ahová a család a féltve őrzött értékeit, emlékeit, a mécseseket, a Buddha-szobrokat helyezi. A bejárattól balra a férfiak, jobbra a nők oldala van, ahol a konyhafelszereléseket, varróeszközöket is tartják. A férfioldal keretére akasztják fel a fegyvereket, és ott helyezik el a kumisztartó edényt is. A jurta közepén áll a vaskályha, ami a meleget adja, de azon készül az étel is. A tetőgyűrűn keresztül a Nap irányának változását, így az idő múlását is lehet érzékelni.
A vendéget a férfiak oldalán ültetik le. Ügyelnek arra, hogy amikor a vendég belép a kis ajtón, ne lépjen a küszöbre, mert az szerencsétlenséget hoz a ház lakóira, mivel megbántja a ház szellemét. A vendégnek megérkezésekor illik figyelmesség gyanánt egy kis ajándékot adni a gazdának, és ha lehet, azt jobb kézzel kell tenni. A házigazdák a megismerkedés után sós tejes teával kínálják meg a vendéget, amit illik elfogadni. A tea mellé sajtot, szárított túrót is adnak, amely ételek annak idején nagyon táplálónak számítottak a hosszú vándorlásból megérkező emberek számára.
A családoknak évente akár többször is költözniük kell a jurtájukkal és állataikkal együtt a legelők kimerülése miatt. A költözéskor a nők összecsomagolnak, a férfiak a Nap járásával megegyező irányban pedig lebontják a sátrat, majd összerakják, és tevékre vagy szarvasmarhára, kis kocsira, vagy ma már teherautóra rakják fel. Az állatokat lábon terelik az új szálláshelyre, ami az idősebb fiúk feladata.
Mára sokan felhagytak a vándorló életmóddal és beköltöztek a városokba. Azonban a lakótelepi lakás melegét, bezártságát kevesen viselik el nyáron, ezért a házak között jurta-városrészek alakultak ki a fővárosban, Ulánbátorban is.
Feladat
A nomád állattartás elsősorban a Föld szárazabb éghajlatú vidékein alakult ki, de a hegyvidékeken is találkozhatunk vándorló állattenyésztéssel. Párosítsd a nomád állattenyésztők állításait a megfelelő népcsoporttal!
Népcsoportok
A. számik, B. tuaregek, C. mongolok, D. maszájok, E. kirgizek
Állattenyésztők állításai
- Kecskéket, juhokat, lovakat legeltetünk. Este felváltva őrködünk, nehogy a farkasok megtámadják az állatokat. A téli szállásokon az állatok sokszor a hó alól kaparják ki a füvet, de a nyári dús füvű legelőkön megerősödnek az állataink. Mielőtt új helyre hajtjuk az állatokat vagy egy buddhista kolostorban vagy a közeli, kövekből emelt szent helyen mondunk el egy imát.
- Kevés az ivóvizet szolgáltató forrás, birkáink, kecskéink a csekély füvet is hamar lelegelik. Régen az akár több száz tevéből álló karavánjaink mindenfajta árut szállítottak.
- Mi a vagyonunkat nem pénzben mérjük, hanem a rénszarvasaink számában. Sajnos egyre kevesebb lehetőségünk van a nagyszámú állatból álló csordánkat újabb legelőre hajtani, mivel sokszor kerülünk vitába a helyi parasztokkal vagy a papírgyárak tulajdonosaival a telepített facsemeték letaposása miatt.
- Számunkra a földművelés tabu, nem bánthatjuk kapával a földet, ezért a szarvasmarhák jelentik a vagyonunkat. A férfiak feladata az állatok őrzése, legeltetése, itatása. A tehenek nyaki eréből csapolunk egy kevés vért, amit tehéntejjel összekeverve fogyasztunk. Húst ritkán eszünk, a marháinkat megtartjuk házassági hozománynak.
- A telet a völgyben töltjük, ilyenkor a mecsetben is tudunk imádkozni, de ahogy elolvad a hó, felmegyünk a nyári szállásunkra, ahol jurtában lakunk. A lovainkat reggelente megfejjük, és a tejből ízletes italt, kumiszt készítünk.
A feladat szövege (letöltés)
A feladat megoldása (link)
