Szerte heverő doleritdájkok – Namíbia
Elhelyezkedés
Földrajzi leírás
Nem véletlenül neveznek egy tájat az Óriás játszóterének, elnevezőjét valószínűleg a területen elszórva lévő furcsa sziklaalakzatok inspirálták a névválasztásra. A játékos kedvében lévő óriás a dolerittömböket, mint építőkockákat rakosgatta egymásra…
A sziklák anyaga dolerit, amely a mélységi magmás kőzetek típusába tartozik. Hasonlóan a gránithoz a földkéreg repedéseibe nyomuló magmából alakul ki. A magma a szilárd kőzettest repedéseibe, töréseibe nyomul be, ahol teléreket, dájkokat hoz létre. Az izzó magma lassú kihűlése során a hűlési felülettel párhuzamosan és arra merőlegesen repedések alakultak ki a megszilárduló kőzettestben. A magma benyomulása és a dájkok kialakulása kb. 180 millió éve történt, amikor a Gondwana is elkezdett feldarabolódni.
További évmilliók során a dájkok fölötti kőzetrétegek lepusztultak, így a dolerit kőzettömbök a felszín közelébe kerültek. Emiatt a felszínhez közel lévő kőzetek repedéseibe beszivárgó csapadékvíz elkezdte mállasztani a kőzetet, és ún. gyapjúzsákhoz hasonló alakzatok jöttek létre. Idővel ezek a blokkok a felszínre kerültek, a víz és a szél elhordta a körülöttük kialakult málladékot, így formálódott különleges alakjuk.
A mállás továbbra is folytatódik, és az aprózódás is jelentősen formálja a sziklákat. Nappal ugyanis a kőzetek jelentősen felmelegednek, este viszont jól lehűlnek. Így a dolerit ásványai (sok földpát, kvarc, kevés szilícium) hol kitágulnak, hol összehúzódnak, ami további repedések kialakulásával jár együtt.
A hosszú idő során jelentősen változott a sziklák alakja és mérete. Az is feltűnő, hogy a kőzetek feketék, amit a sivatagi máz okoz. A sziklafelszínekre lecsapódó nedvesség este beszivárog a repedésekbe, majd feloldja annak mangán- és vastartalmú összetevőit. Nappal viszont az oldat a párolgás hatására a kőzetek felszínére vándorol, és a víz elpárolgása után kiválik a felszínre fekete bevonatot képezve. Ez a sivatagi máz némileg védi a kőzetet a külső erők további pusztításától.
E különleges alakzatú sziklák között kiépített sétautak vezetnek. A furcsa alakzatok arra késztetik a látogatókat, hogy neveket adjanak a formáknak, hasonlóságot találjanak állatokkal, mesebeli lényekkel…
A szirtiborzok is szívesen tartózkodnak a sziklák árnyékában. A sziklák oldalát beborító fehér bevonat – ami a szirtiborzok ürüléke – árulja el kedvenc tartózkodási helyüket.
Feladat
Csoportosítsd a keletkezési idejük szerint a magyarországi kőzeteket és energiahordozókat!
a Bükkalja lignitje, a Mecsek uránérce, a Badacsony bazaltja, a Bakony mészköve, a Velencei-hegység gránitja, az algyői kőolaj, a Börzsöny andezitje, a budai Várhegy édesvízi mészköve, a Mecsek feketekőszene, a Villányi-hegység mészköve, a budai Gellért-hegy dolomitja, a Mezőföld lösze, tatabányai barnakőszén
- Óidő: …
- Középidő: …
- Újidő harmadidőszaka: …
- Újidő negyedidőszaka: …
A feladat leírása (letöltés)
A feladat megoldása (link)
