Láva helyett iszapömlés

Iszapvulkánok Azerbajdzsánban

Elhelyezkedés

Földrajzi leírás

Földünk különös jelenségei az iszapvulkánok, amelyek sokfelé előfordulnak, de a legnagyobb sűrűségben Azerbajdzsán területén találkozhatunk velük. Azerbajdzsánban több mint 300 iszapvulkán ismert. A hagyományos vulkánoktól eltérően nem lávát ontanak, hanem iszap, gázok és víz keverékét hozzák a felszínre. 

Az iszapvulkánok kitörései során a folyékony anyag felszínre jutása változatos lehet a lassú, folyamatos áramlástól a hirtelen, robbanásszerű kitörésekig. 

A kitörés helyén felépülhetnek látványos, nagy méretű kúpok vagy lapos kráterszerű formák, amelyekből hosszúkás csatornák vezetik el a feltörő anyagot. A legtöbb iszapvulkán kőolaj- és földgázmezők környezetében alakulhat ki.

Azerbajdzsán legismertebb iszapvulkánjai az Abşeron-félszigeten és Gobusztán területén helyezkednek el. 

A Keyraki egy gyakran kitörő iszapvulkán az Abşeron-félszigeten, Bakutól 12 km-re északra. Kupola alakú kiemelkedés, kis kráterrel, abszolút magassága 146 m, relatív magassága 116 m.

Első ismert kitörése 1824-ben volt, azóta 17 alkalommal tört ki. Valamennyi kitörést földalatti dübörgés, robbanások kísértek. A kilövellt anyag 15-40 m magasra emelkedett. A Keyraki iszapvulkán 2001 júniusában egy évtizednyi nyugalom után erőteljes kitörést produkált. 2002. február 28-án éjszaka újabb, viszonylag gyenge kitörés történt. Legutóbbi kitörése 2017. június 12-én volt. A kitörés során felszínre került iszap mintegy 3,5 hektáros területet borított be két folyási nyelven. A kitörés során kiömlő, majd megszilárduló anyag vastagsága a kráterzónában körülbelül 3 méter, a széleken 0,2-0,3 méter volt.

Feladat

Kapcsold össze a vulkáni kísérőjelenségeket a megfelelő állításokkal!

Kísérőjelenségek

1. mofetta
2. szolfatára
3. gejzír
4. fumarola
5. savanyúvíz

Állítások

1. Egy Olaszországban lévő kráterről kapta a nevét.
2. 100 °C alatti CO₂-kigőzölgések.
3. Ebbe a csoportba tartozik a borvíz és a csevice.
4. Az erdélyi torjai Büdös-barlangban ez a vulkáni kísérőjelenség figyelhető meg, ezért veszélyes a kicsi gyerekek bemenetele, és hosszabb idejű benntartózkodása.
5. Az Aranyház így jött létre a Tihanyi-félszigeten.
6. Működési elvét először a német Wilhelm Bunsen írta le.
7. 200-900 °C-os, ásványi anyagokat tartalmazó vízgőzfeltörés.
8. Sárga kénkristályait bányásszák is Jáva-szigetén. 
9. A Yellowstone Nemzeti Parkban lévő Old Faithfull ezt a kísérőjelenséget képviseli.
10. A jelenség elnevezése Izlandról származik.

A feladat leírása (letöltés)

A feladat megoldása (link)