Új utak a tanárképzésben 

Bevezetés

A bolognai típusú tanárképzést (alapképzési szak 50 kredites tanári modullal a leendő tanárszakból és erre épülő 2 éves, kétszakos tanári mesterképzés) 2013-ban felváltó osztatlan tanárképzésnek már a létrehozása során is voltak ellenzői, így nem meglepő, hogy alig néhány év múltán több kritika érte, ezért többször is felmerült felülvizsgálatának a kérdése. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) helyettes államtitkára 2019 januárjában – még az újonnan bevezetett osztatlan tanárképzés első ciklusának lezárulta előtt – kezdeményezte az osztatlan tanárképzés felülvizsgálatát annak ellenére, hogy nem álltak, nem állhattak rendelkezésre olyan adatok, amelyek egy radikális döntést megalapozhattak volna. Ekkor merült fel először a tanárképzés egységesítésének, az általános iskolai és a középiskolai tanárképzés összevonásának gondolata. Ezt követően az EMMI, majd megalakulása után az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) koordinálásában több szervezet, többek között a Magyar Rektori Konferencia (MRK) tudományos bizottságai, az MTA, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), a Tanárképzők Szövetsége és a köznevelés képviselői részvételével több egyeztetés is lezajlott, amelyek során egyre inkább egyértelművé vált, hogy a cél a tanárképzés képzési idejének lerövidítése 10 félévre és az általános és a középiskolai képzés egységesítése. Az MRK Bölcsészettudományi, Természettudományi és Informatikai Bizottsága az egységesítést csak a képzés hosszának változatlanul hagyása mellett tartotta elfogadhatónak, mert a természettudományi szakok, valamint a kisebb nyelvszakok többségénél a később középiskolában tanítók esetében feltétlenül szükségesnek érezték a hosszabb képzési időt. 

A szakmai egyeztetések után az ITM és az EMMI közös tanárképzési bizottságot hozott létre, amelynek az egységes 4,5+0,5 éves tanárképzés keretének megteremtése, valamint a tanárképzés képzési és kimeneti követelményeinek (KKK) módosítása volt a feladata. A KKK tartalmi, azaz az oktatás tartalmára és a kompetencialeírásokra vonatkozó részét az illetékes MRK bizottságok elnökei által vezetett bizottságok – amelynek tagjai az adott szakot oktató egyetemek képviselői voltak – dolgozták át. Az EMMI különösen hangsúlyosan kérte a képzési és kimeneti követelményeknek az aktuális Nemzeti alaptantervvel (NAT) való szinkronizálását, ezért a szakos bizottságokban a köznevelés egy-egy képviselője is részt vett.

A tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló kormányrendeletek (az 538/2021. kormányrendelet és a 283/2012. kormányrendelet módosítása) 2021 őszén jelentek meg. Ezekben rögzítették a különböző típusú tanárképzések időtartamát, kreditkereteit és tanári szakképzettség elemeit, valamint közzétették a tanári és szaktanári mesterképzési szakok jegyzékét. A 2021. december végén megjelent ITM rendelet (64/2021. (XII. 29.) ITM rend.) határozza meg a tanári felkészítés, továbbá a tanárképzés általános és az egyes szakokra vonatkozó képzési és kimeneti követelményeit.

A jelen: a 2013-ban bevezetett tanárképzés rendszere és lehetőségei

Ahhoz, hogy pontosan lássuk a változások lényegét, érdemes röviden áttekinteni a napjainkig működő rendszer legfontosabb jellemzőit. (Jelen írás a közismereti tanárszakok rendszerét mutatja be, a szakmai tanárszakok bemutatására nem tér ki.) 2013. szeptemberétől a korábbi 3+2 éves úgynevezett bolognai rendszert (alapképzési szak 50 kredites tanári modullal a leendő tanárszakból és a ráépülő tanári mesterképzés) felváltotta az osztatlan tanárképzés (OTAK), amely a közismereti szakok esetében 10 féléves általános iskolai (300 kredites) és 12 féléves középiskolai (360 kredites), vagy 11 féléves, egyik szakból általános, a másik szakból középiskolai (330 kredites) tanárképzési lehetőséget kínált; mindegyikben az utolsó 2 félév a két tanárszaknak megfelelő iskolai gyakorlatot tartalmazott. (A kredit a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény [Nftv] alapján az egyes tantárgyakhoz, tantervi egységekhez rendelt tanulmányi pontot jelenti, 1 kredit átlagosan 30 hallgatói munkaórát feltételez). A felvételi jelentkezéskor csak általános iskolai képzésre lehetett jelentkezni, az első 6 félévben közösen zajlott a képzés, függetlenül attól, hogy a hallgató általános vagy középiskolában képzelte el a jövőjét. A 6. félév végén választhatta a középiskolai szintet az egyik vagy mindkét tanárszakon. A tapasztalatok azt mutatták, hogy országosan a tanárszakos hallgatóknak több mint 70%-a választotta a középiskolai tanárképzést, ami érthető, hiszen ezzel a végzettséggel általános és középiskolai oktatásra egyaránt jogosultságot szereztek.

A 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet szabályozta a képzés során a kreditek elosztását. A szakterületi elem – szaktudományos ismereteket feldolgozó kurzusok – 100 kredit (általános iskolai képzési szinten) vagy 130 kredit (középiskolai szinten). A tanári felkészítésre 100 kredit fordítható, amely magában foglalja a pedagógia-pszichológia szakterületet (28 kredit), a szakmódszertant (szakterületenként 8 kredit) és az összefüggő egyéni iskolai gyakorlatot (2×20 kredit). 

Az osztatlan tanárképzési rendszer újbóli bevezetése a természettudományos tanárképzés jelentős fellendülését eredményezte. Legkirívóbb példa erre a kémia tanárszak az ELTE-n, amelyre már az első évben annyi hallgató került be, mint amennyit a korábbi rendszerben öt év alatt vettek fel. Az első évek látványos létszámnövekedést hoztak minden területen, ami azonban 2016-tól csökkenésnek indult. 2020-ban országosan mintegy 30%-kal kevesebben kerültek be természettudományos tanárszakokra, mint 2013-ban. Különösen kritikussá vált a fizika és a kémia tanárszakokra felvettek száma, ami országosan 50 fő (5%), illetve 80 fő (10%) alá csökkent. A földrajz tanárszakra felvettek aránya az összes természettudományos tanárszakra felvettek több mint 20%-a volt, ami országosan 150-200 tanárszakos hallgatót jelent évente.

Az osztatlan tanárképzés mellett a már felsőoktatási végzettséggel rendelkezők számára (később a nem tanári mesterszakkal párhuzamosan is) lehetőség nyílt osztott tanári mesterképzésben részt venni (283/2012. (X. 4.) kormányrendelet, 8/2013. (I. 30.) EMMI rend.):

1. a tanárszak szerinti nem tanári szakon szerzett mesterfokozatot követő, vagy azzal párhuzamos képzésben – 2 félév, 60 kredit;
2. általános iskolai tanári vagy főiskolai szintű tanári szakképzettséget követően ugyanazon a szakterületen a középiskolai tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben egy szakon – 2 félév, 60 kredit;
3. újabb oklevelet adó tanárképzésben:
   1. egyetemi vagy főiskolai szintű, illetve a mesterfokozatú tanári szakképzettséget követően, újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben – legfeljebb 4 félév, 120 kredit; 
   • tanító szakképzettség birtokában – legalább 5 félév és 150 kredit.

Ezek a tanárképzések – amiket általában rövidciklusú tanárképzésekként (RTAK) szoktak említeni – jellemzően levelező vagy esti munkarendben valósultak meg.

A jövő: a 2022 őszétől bevezetésre kerülő tanárképzési rendszer

A 2021. évi módosítások (538/2021. (IX. 15.) kormányrendelet és 64/2021. (XII. 29.) ITM rendelet) a tanárképzés minden szintjét érintették. Az osztatlan tanárképzésben megszűnik az általános és a középiskolai szint elkülönítése, egységesen 10 félév lesz a képzési idő, amiből továbbra is 100 kredit jut a tanári felkészítésre és 100-100 kredit a két szakterületi elemre. 

A tanári felkészítési elem belső szerkezete azonban megváltozott. A korábbi 2 féléves összefüggő egyéni iskolai gyakorlat helyett már csak 1 félévet ír elő a rendelet. A gyakorlatoknak a képzés teljes spektrumában való elosztása céljából új elemként megjelennek a pályaszocializációs gyakorlatok (összesen 6 kredit értékben), a szaktárgyi tanítási gyakorlat mellé bekerülnek további tanítási gyakorlatok (összesen 6 kredit értékben). Megnő a szakmódszertan oktatására fordítható kreditek száma (szakterületenként a korábbi min. 8-ról 12-re), amelyek keretében kötelezően előírták a digitális kompetenciák, a kollaborációs terek és a mesterséges intelligencia oktatásának kötelezettségét is. A pedagógia-pszichológia szakterülethez rendelt kreditek száma változatlanul 28 maradt. 

A bölcsészettudományi és a természettudományi területek képviselői több fórumon is jelezték, hogy több szak (nyelvszakok, amelyeknél nem előírás az előzetes nyelvismeret; a természettudományi területről különösen a matematika, fizika, biológia) esetében nem megoldható, hogy a középiskolai oktatáshoz szükséges ismereteket 9 félév alatt, 105 kredit értékű tárgyak keretében adják át a tanárszakos hallgatóknak. Ezen vélemények szerint az ismeretek hiánya a presztízs csökkenése mellett a tehetséggondozás és az emelt szintű érettségire, valamint a tanulmányi versenyekre való felkészítés esetében is nehézséget okozhat a leendő tanároknak. A hiányzó tudásanyag pótlását a rendelet alkotói úgy látták megvalósíthatónak, hogy létrehoztak egy egyszakos, 60 kredites, 2 féléves ún. szaktanári mesterképzést, amelyre csak a Pedagógus I. vagy annál magasabb besorolással rendelkezők nyerhetnek felvételt (283/2012. (X. 4.) kormányrendelet). 

A 10 féléves osztatlan közismereti tanárképzés (az iskolai nevelés-oktatás szakaszában, a szakrendszerű oktatásban tanári munkakör betöltésére készít fel) továbbra is csak két tanárszakon egyidejűleg szervezhető meg, a mesterfokozat a szakpárosítás szerinti két tanári szakképzettség követelményeinek teljesítésével szerezhető meg (283/2012. (X. 4.) kormányrendelet). Ez alól kivétel az újonnan létrehozott természettudomány-környezettan tanárszak (vagy ahogyan a szervezői emlegetik, a „Z-szak”), amelynek célja az alapfokú oktatás felső tagozatán a természettudomány, a kémia, a fizika, a biológia, a középfokú oktatásban a természettudomány, a szakgimnáziumokban a komplex természettudomány, valamint a szakiskolában a természetismeret tantárgy tanítására való felkészítés. 

A 2022-től bevezetésre kerülő 10 féléves osztatlan tanárképzésben a szakmódszertan a korábbiakhoz képest valamivel nagyobb súlyt kap, 8-ról 12-re nő a kreditszáma. A képzés végén az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat időtartama ugyan a korábbi 2 félévvel szemben 1 félévre csökken, de új típusú gyakorlatok bevezetésével a rendelet lehetőséget teremt arra, hogy a tanárszakos hallgatók a pályaszocializációs gyakorlatok keretében már az első években megismerkedjenek az iskola világával, majd később a 3–7. félévben végzett társas vagy egyéni tanítási gyakorlatok, és ezután a gyakorlóintézményben vagy partnerintézményben a 8–9. félévben végzett szaktárgyi tanítási gyakorlatok során fokozatosan, először csoportosan, majd egyénileg is bevonódjanak a tanítási feladatokba. A gyakorlatok ezen új rendszere az előnyök mellett azonban már most több problémát felszínre hozott, hiszen az iskolalátogatások megszervezéséhez, a hallgatói csoportok szakemberek (szakmódszertanosok, a pedagógia-pszichológia szakterületének oktatói) általi menedzseléséhez, kíséréséhez, majd az iskolai tapasztalatok feldolgozásához a tanárképző intézményekben a legtöbb szakon nincs elegendő oktató, és bizonyos esetekben nincs elegendő olyan iskola sem, ahol ezek a gyakorlatok megvalósíthatók. 

Változik az osztott tanári mesterképzések (az ún. rövidciklusú képzések) rendszere is (2. táblázat). A korábbi formában és feltételekkel marad meg a tanárszak szerinti nem tanári szakon szerzett mesterfokozatot követő, vagy azzal párhuzamos 60 kredites képzés, valamint az újabb oklevelet adó tanárképzések (egyetemi vagy főiskolai szintű, illetve a mesterfokozatú tanári szakképzettséget követően, és a tanító szakképzettség birtokában újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzés). Az újabb oklevelet adó képzések sorában kivételt képez a természettudomány-környezettan szakos tanár szakképzettség birtokában a biológiatanár, fizikatanár, kémiatanár és földrajztanár szakos képzés, amelyben a tanulmányi idő az előzetes megszerzett szakterületi ismeretek beszámítása miatt csupán 3 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 90 kredit.

Néhány (nem természettudományos) szak kivételével megszűnt az általános iskolai tanári vagy főiskolai szintű tanári szakképzettséget követően ugyanazon a szakterületen a középiskolai tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzés (egy szakon 2 félév 60 kredit), a helyét az újonnan bevezetett szaktanárszakok veszik majd át 2022-től. 

Egészen új elem az alapszakos végzettségre épülő egyszakos részidős, azaz levelező vagy esti munkarendű képzés (120 kredit, 4 félév), amelyet csak az ITM és az EMMI által előzetesen engedélyezett tanárszakokon lehet meghirdetni, meghirdetni, mégpedig azokon, amelyeken a legfontosabbnak ítélik a minél nagyobb számú tanári utánpótlás biztosítását. 2022-ben a természettudományos tanárszakok közül ilyenek voltak a biológia, fizika, kémia és a matematika. A földrajz tanárszakon nem hirdethető meg ez a képzés, amit valószínűleg az indokol, hogy ezen a területen a többinél lényegesen kisebb a tanárhiány. 

A tanárképző intézményekben jelenleg folyik a rendeletekben foglaltaknak megfelelő keretek és tartalmi előírások figyelembevételével a tantervek készítése és a gyakorlatok rendszerének megtervezése. A most felvételizők a 2022/2023. tanévtől kezdődően már az új képzési szerkezetben fognak tanulni, miközben a korábban felvettek még a korábbi 10, 11 vagy 12 féléves képzésben vesznek részt.

Összefoglalás

Végül nézzük meg, hogyan szerezhet ma valaki földrajztanári végzettséget Magyarországon!

A legalább érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők számára van lehetőség belépni az 5 éves osztatlan tanárképzésbe. Mivel ez kétszakos képzés, a földrajz mellé szükséges egy másik szakot is választani, ami a felsőoktatási intézmény kínálatától függően lehet bármilyen másik tanárszak (pl. ELTE-n), vagy bizonyos megadott szakok közül lehet választani (általában azokban az intézményekben, amelyek kevesebb tanárszakot hirdetnek meg). A felvételihez a két szak közül legalább az egyikhez kapcsolódó érettségi vizsgatárgyat emelt szinten kell teljesíteni. Amennyiben a földrajz mellett idegennyelvszakot választ valaki, akkor az adott idegen nyelvből mindenképpen emelt szintű érettségit kell tennie. 

Az összes tanárképzés végezhető államilag támogatott és önköltséges formában is. Az önköltség összege az egyes intézményi meghirdetéseknél látható. (Ez az összeg 2022. évi felvételi jelentkezések időszakában az osztatlan tanárképzés esetében a legtöbb felsőoktatási intézményben 500 000 Ft félévente, a rövidciklusú képzéseknél 300 000 és 500 000 Ft között változik.) Akik most lépnek be a felsőoktatásba, azok a képzési idő plusz 2 félév, azaz az osztatlan tanárképzés esetében 12 félév államilag támogatott félévre jogosultak. Akiknek már volt államilag támogatott felsőoktatási tanulmányuk, azok államilag támogatott féléveinek száma a korábban „elhasznált” félévek számával csökken. Ha valaki már nem jogosult államilag támogatott félévek igénybevételére, vagy nem szeretné aláírni a támogatás feltételeként előírt hallgatói szerződést, akkor önköltséges képzésre adhatja be a jelentkezését.

A tanári képesítést nappali vagy részidős képzésként levelező vagy esti munkarendben lehet végezni. Utóbbiak esetében az óraszám a nappali tagozatos óraszámnak maximum 30-50%-a az adott felsőoktatási intézmény döntése szerinti elosztásban (pl. kéthetente pénteken és szombaton, vagy több napon délután). Az osztatlan tanárképzést jellemzően nappali tagozaton, a rövidciklusú képzéseket általában levelező tagozaton hirdetik az intézmények. A felvételi követelmények részletes leírását, a meghirdetett képzések típusait az aktuális évre vonatkozó felsőoktatási felvételi tájékoztató tartalmazza, aminek a jelentkezés előtti alapos tanulmányozása elengedhetetlen.

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára az egyszakos osztott tanári mesterképzések kínálnak lehetőséget. A 2. táblázat ad részletesebb információt a bemeneti feltételekről és a képzések hosszáról, de a legfontosabbakat itt is kiemelem.

• Általános iskolai egyetemi vagy főiskolai földrajztanári végzettséggel rendelkezők jelentkezhetnek az 1 éves földrajz szaktanári („szintemelő”) mesterképzésre, amelyik szaktanári végzettéget ad, azaz lehetőséget biztosít érettségiztetésre emelt szinten. Ugyanezt a szaktanárszakot végezhetik majd el a 2022-ben induló 5 éves osztatlan tanárképzést végzettek, amennyiben rendelkeznek már legalább Pedagógus I. besorolással.
• Földrajz szakos tanárként lehetőség van egy másik tanárszak ismereteit is elsajátítani (l. tanári szakképzettség birtokában újabb – más szakos – tanári oklevelet adó tanárképzés), vagy más szakosként a földrajz tanárszakot választani. A képzés hossza 4 félév, kivéve a majd 6 év múlva végző természettudomány-környezettan szakos tanárokat, akik számára a korábbi tanulmányok beszámítása miatt csak 3 féléves lesz a földrajztanárképzés.
• Tanítói végzettséggel is képezheti magát valaki tovább földrajztanárnak, de ebben az esetben a képzési idő 5 félév.
• A geográfus mesterképzési szakos hallgatók a képzéssel párhuzamosan vagy a mesterfokozat megszerzése után vehetnek részt a 2 féléves földrajztanári képzésben, amelynek keretében elsősorban a tanári kompetenciák és a szakmódszertani tudás fejlesztése a hangsúlyos. 
• Az alapszakra épülő 4 féléves, egyszakos tanárképzés 2022-ben nem elérhető a földrajz szakon, de ez a következő években az ITM és az EMMI közös miniszteri döntése értelmében változhat.

A képzés hosszának csökkenése következtében kialakult helyzet azzal az előnnyel is jár, hogy lehetőség van a képzés tartalmi elemeinek megújítására, az osztatlan tanárképzésben az elmúlt csaknem tíz év során szerzett tapasztalatok beépítésére, az intézményi tantervek reformjára is. Az új rendszerben a több gyakorlat közelebb hozza a hallgatókat a későbbi szakmájukhoz, hamarabb megismerkednek az iskolai közeggel, és több lehetőségük lesz kipróbálni a tanári szerepet, mielőtt az összefüggő iskolai gyakorlat keretében önállóan tanítanának.

A tanárképzés új rendszerét, a tanárszakok elnevezését, a szakosodás rendjét a 2021. szeptember 16-tól hatályos 283/2012. Kormányrendelet, az egyes szakok képzési és kimeneti követelményeit, a gyakorlatok részletes leírását a 64/2021. (XII. 29.) ITM rendelettel módosított, 2021. december 30-tól hatályos 8/2013. EMMI rendelet tartalmazza.

Kiemelt képet készítette: Makádi Mariann