OTTER – A természettudományos tárgyak tantermen kívüli oktatásának lehetőségei Európában és hazai példákon keresztül

Szerző: Kray Zsuzsa
OTTER európai projekt titkár
A tantermen kívüli természettudományos tárgyak tanulása egy fenntarthatóbb jövő érdekében c. projekt célja a fiatalok érdeklődésének fokozása a természettudományok, a technológia, a mérnöki tudományok és a matematika iránt, aminek törekvéseit és tapasztalatait mutatja be röviden az írás.

Szerkesztői megjegyzés: az alábbi összefoglaló alapjául az OTTER projekt elmélete, a hazai megvalósítás tanulságai és a strasbourgi tanulmány eredményei szolgálnak.

Az OTTER kontextusa

Az OTTER egy betűszó, a „Learning science outside the classroom for a sustainable future” (tantermen kívüli természettudományos tárgyak tanulása egy fenntarthatóbb jövő érdekében) c. projekt címből ered, de egyben jelentése is van, hiszen az angol „otter” szó vidrát jelent. Az OTTER projekt célja – a fiatalok csökkenő érdeklődésének tapasztalatából kiindulva – a természettudományok, a technológia, a mérnöki tudományok és a matematika (Science, Technology, Engineering, Mathematics, azaz STEM) iránti érdeklődés fokozása. Emellett az osztálytermen kívüli oktatás (education outside the classroom, EOC) módszereinek megismerését célozza a kutatók és a tanárok körében abból a megközelítésből, hogy ezeket hogyan tudnák felhasználni a STEM-tantárgyak iránti érdeklődés növelésére.

A 2021-ben kezdődött Horizon2020-as projektben Európa hét országából azon szervezetek kutatói és oktatási szakemberei vettek részt, akik elkötelezettek a tantermen kívüli oktatás hatékonysága mellett. Az OTTER-módszertan kidolgozása után annak tesztelése zajlott a 6–18 éves korosztályban, többek között hazánkban is. Kifejlesztésre került egy értékelési módszertan, amely tartalmazza a tanárok és az outdoor szakemberek önértékelési módjait is. A projekt végső eredményeként egy európai uniós szakpolitikai ajánlást fogalmaztak meg, amelyben több lehetséges forgatókönyvet is felvázoltak egy európai szintű akkreditációs rendszer kialakítására a természettudományos tárgyakat oktatók bevonásával (microcredential rendszerben) az ökoiskola hálózatok, valamint a releváns szolgáltatók és helyszínek számára.

A projekt célkitűzései között szerepel az új és hatékony pedagógiai módszerek és részvételi tevékenységek fejlesztése és létrehozása, amelyek olyan transzformatív erővel bíró, részvételi oktatási folyamatokat hoznak létre, amelyek elősegítik a tanulók tudományos fogalmainak elsajátítását és integrálását, valamint fokozzák az érdeklődésüket és elkötelezettségüket, ami végül hozzájárul egy mélyebb és naprakészebb tudás megszerzéséhez.

Az OTTER módszertan alapjai

A Finnországban népszerű jelenségalapú tanulás a szociokonstruktivizmuson alapszik, amelyben a tanulókat aktív tudásépítőként kezelik, akik képesek kulturális és személyes tudásukat használni és másokkal megosztani. A tanulási folyamat a valóság és a társadalmi kontextus egészének része, a hangsúly a problémamegoldáson, a valós világ megértésén és a csoportmunkán van. Változatos módszerek használhatók például viták, osztálytermen kívüli megfigyelések, drámajátékok, tanulási játékok, összehasonlítások, fordított osztálytermi és más tanítási vagy problémaalapú tanulási módszerek.

A tanárok fő szerepe a tanulási tevékenységek megtervezése és megszervezése, valamint az interakció elősegítése az alábbiak szerint:

  1. a kiindulópont egy valós jelenség vagy cselekvés;
  2. a holisztikus szemléletben több megközelítés is szerepet kap;
  3. különböző oktatási módszerek vannak jelen;
  4. különböző témákat integrálnak a tantervekbe;
  5. a transzdiszciplinaritás átlépi a hagyományos tantárgyi határokat;
  6. a tevékenységek szervezésében nagy a rugalmasság.

Különböző pedagógiai módszerek elősegítik az iskolán kívüli oktatás pozitív hatását a tanulók kognitív képességeire, affektív, szociális vagy interperszonális és fizikai vagy viselkedési készségeire.

Az OTTER-ban alkalmazott módszerek segíteni kívánják olyan készségek és képességek kialakulását, mint az önállóság, az önbizalom és az önbecsülés fejlődése, interperszonális és szociális készségek, koncentráció, empátia és együttérzés mások iránt, tudatosság, motiváció és fizikai készségek. Ezen felül a gyakorló pedagógusok által megfogalmazottakra alapozva:

  • valaminek a megtapasztalása, szemben azzal, hogy azt leírva hallják vagy olvasnak róla, javítja a fiatalok felidézési és reflexiós készségét;
  • a helyi lakosokkal való interakció lehetőségei és a helyi közösséggel való kapcsolattartás segít a függetlenség és a szociális készségek fejlesztésében;
  • az EOC tevékenységek a fiatalokat elkötelezettebbé teszik, mind a társadalmi, mind a tanulási kontextusban.

Az OTTER ciklus

Az OTTER öt lépésén sorrendben való végighaladás során nagyobb eséllyel történik meg a bevésődés, és a tanulók inkább magukénak érzik a témát, valamint nagyobb eséllyel tesznek a természet megóvása és a környezetük fenntarthatósága érdekében.

Módszertani lépések az OTTER ciklusban

Hazai kontextusban az EMMI rendeletben megfogalmazott tanári kompetenciák közül a pedagógiai folyamat tervezése az ehhez a legközelebb álló gondolatkör. A projektben leszűrt kutatási eredmények azt mutatják, hogy sokkal jobban bevésődik az információ a tanulókban, hiszen részben meglévő tudásra építünk tovább, másrészt élményalapú, és ráadásul aktív cselekvésre is ösztönzi a fiatalokat, a végén pedig összegzésre kerül a tudás. Ez a körkörösség nem feltétlenül áll meg az 5 lépés végigjárása után, a legügyesebb pedagógusok össze tudják kötni, egymásra tudják építeni a “köröket”, egy spirált alkotva, még inkább segítve a tanulást.

Hazai tapasztalat

A tesztelés a finn, az ír és a spanyol pilot mellett hazánkban is megvalósításra került. A 6–18 éves vizsgált korosztályok felosztásra kerültek az országok között, Magyarországon a 6–9 és a 12–15 éves korosztályban próbálták ki a módszert. A fiatalabbak egy budapesti agglomerációbeli alapítványi iskola tanulói, a kamaszok egy önkormányzati fenntartású ökoiskolában tanulnak.

A tapasztalatok között szerepel, hogy a tanári felkészítésre elegendő időt szükséges hagyni. Ez nem csak a megvalósításban aktívan részt vevő pedagógusok elköteleződését segíti, de végső soron a diákok megértését is segít abban, hogy ezek az OTTER szellemben tartott órák valóban “összetartoznak” és egy egységet alkotnak.

Az alsótagozatos tanulókkal dolgozó tanító bevezetésként a TTM modellel (Tudom, Tudni szeretném, Már tudom, link) dolgozott, és az Európán kívüli kontinensek állatvilágát dolgozták fel, videó és külső szakértő segítségével az orientációs fázisban. A felfedező szakaszban egy állatkerti séta során figyelték meg ugyanazokat az állatokat, a helyszínen feladatlappal és tanári magyarázattal segítve a tanulói megértést. A gyerekek által indítványozott kezdeményezés végül egy plakátkampány formájában valósult meg: rajzoltak, feliratokkal hívták fel az emberek figyelmét az állatfajok megmentésére, a nagyobbak prezentációt készítettek páros munkában. A visszatekintésben kitöltötték a TTM modell utolsó oszlopát (Már tudom) és felidézték a legkedvesebb eseményeket.

A 12–15 éves korosztály tanulói vízminőség-mérést végeztek komplex természettudomány óra keretében. A bevezető alkalmával elmetérképet rajzoltak, videót néztek, vízlábnyomot számoltak és előkészítették a jegyzőkönyvüket. A felfedező szakaszban a Dunából vettek vízmintát, majd azt a Visocolor vízminőségvizsgáló bőrönd reagenseivel és tesztcsíkjaival elemezték csapatmunkában. A csoportok megosztották egymással az eredményeiket, így egymás tudását kiegészítve jutottak következtetésre. A kezdeményezésük egy akció volt, ahol az ivóvízpazarlás ellen terveztek kampányt, itt a tanulók maguk jártak utána az adatoknak és végül TikTok-videókat készítettek, hogy társaikat cselekvésre sarkallják. Az összefoglalásban bemutatták egymás videóit és még egyszer átismételték a jegyzőkönyvben rögzített tanulságokat.

A hazai projekt részlet lezárásaképpen fókuszcsoportos interjúk készültek a diákok 4-5 fős csoportjaival és a tanárokkal is. A tanulók egyértelműen kiemelték, hogy élvezték a tantermen kívüli napot, és úgy érezték, hogy a gyakorlatias megközelítés segítette az ismereteik elmélyítését. A tanárok jelezték, hogy a felkészülésre megnövekedett időmennyiséget kellett fordítaniuk, és azt is, hogy elsőre úgy érezték, „nincs új a nap alatt”, de végül a körkörös folyamat során, a részletek megismerése közben vált világossá számukra az OTTER egészének koncepciója. Végül a következő félévre vonatkozó törekvéseket fogalmaztak meg, amelyekbe igyekeznek integrálni az OTTER lépéseket.

Források:

Irodalom

 

Kiemelt kép forrása

Legfrissebb írások

Rovatok

Kiemelt írások

Módszertani műhely

Földrajztanítás a tanulók kedvelt olvasmányain keresztül

Az írás az irodalmi alkotásokon keresztül történő földrajztanulási lehetőségek kipróbálásának tapasztalatait foglalja össze. Az ilyen tanulás az életről szólót, mert az élet is olyan izgalmas, esemény- és fantáziadús, küzdelmekkel, kihívásokkal és örömökkel teli, amilyenek a tanulmányozott regények történései is.

Módszertani műhely

Okostelefonok használata a földrajztanításban

Tanárként abban kell segíteni a digitális nemzedéket, hogy az okostelefon felhasználási lehetőségei közül a tanulásra való használat nagyobb arányú legyen. Meg kell ismertetni őket olyan applikációkkal, ötletekkel, amelyek a hatékony és az izgalmas tanulást lehetővé teszik.

Módszertani műhely

Mi történik a földrajzórákon? Látrajz a földrajztanításról

A tudásgazdaság újfajta kommunikációs és munkaformákat igényel, olyanokat, amelyekben közösen hoznak létre értékeket, mindenki beleteszi a saját szaktudását, nézőpontját, de közösen érlelik, csiszolják. Ezt a csapatmunkát, másként a tanulást az iskolában kell elsajátítaniuk a tanulóknak ahhoz, hogy kifejlesztett 21. századi képességeikkel kelendők legyenek a munkaerőpiacon.

Kedves Olvasóink!

Újra elérhető a honlap! 

Jó olvasgatást kívánunk!