Cenoték

Felszakadt barlangok – Mexikó

Elhelyezkedés

Földrajzi leírás

A Yucatán-félszigetet igen nagy vastagságban harmadidőszaki rétegekből felépülő mészkőtábla alkotja. A mészkő porózus kőzet, a csapadékvíz oldásával egyre táguló repedésekben a leeső csapadék elszivárog a mélybe. Ebben a többszáz méteres vastagságban a tengerben lerakódott üledékből kialakult karbonátos kőzetekben keletkeztek a félsziget hatalmas barlangjainak járatai. Ezen barlangok nagyobb termeinek a teteje sok helyen beszakadtak, kerekded formájú „üregek” képződtek. Ezeket mind a helyiek, mind a szakirodalom cenotéknak nevezi. A kisebb-nagyobb esők vize igen gyorsan eltűnik a kőzetek repedésein, a száraz és a folyókat nélkülöző félszigeten így ezek a képződmények az emberek természetes víznyerési lehetőségei lettek, ciszternaként működnek. 

A cenoték tehát különböző nagyságú, rendszerint igen meredek falú felszakadt barlangok, amelyek többségének az alján karsztvíz van. A víz általában 18-20 °C-os, tiszta, iható víz, amelyekben sajátos élővilág alakult ki. A cenotékat a turisták is látogathatják, akik az endemikus halak között úszkálhatnak. A törékeny élővilág védelmét jelenleg csak az szolgálja, hogy kötelezővé teszik a turisták számára a zuhanyozást, és megfelelő infrastruktúrát (mosdók, öltözőhelyek) kínálnak a belépőjegyért is cserébe.

Aki „csak” lemegy a meredek lépcsőkön a barlangba, gyönyörű látvány fogadja. A barlang falát cseppkövek borítják, amelyek a mennyezetről akár a vízig ereszkednek le. A tetőről belógnak gyökerek, liánok, a tető beszakadásával leesett sziklák kis szigeteket alkothatnak. 

A cenoték belsejében – a turizmus kedvéért – kibetonozott felületeket alakítanak ki, hogy ruhatároló szekrényeket, padokat is elhelyezzenek. Olyan cenote is van, ahol kötéllel lehet a vízbe lendülni a bátor látogatóknak. Az értékes cseppkövekre, és a turisták épségére „úszómesterek” vigyáznak. Legtöbb helyen, ahol úszni, fürdeni szeretne az ember, hiszen a víz mélysége elérheti a 20-30 métert, mentőmellény használatát teszik kötelezővé.

Már a Yucatán-félszigeten lakó majáknak is fontosak voltak a cenoték, mint természetes vízforrások. Ezek köré építették remek, ma már világörökségi helyszínként számontartott városaikat, hatalmasnak mondható népességgel. 

Maja nyelven a chén vizet adó kutat, a chi sziklanyílást jelent. Chichen Itza nevű híres romvárosnak a nevében is benne rejtőzik a cenote, vagyis „az itze nép kútja”. És valóban az egykori maja város területén van több természetes cenote, amelyek közül az egyiket a maják nem víznyerésre használtak, hanem a maja esőisten, Chac kiengeszteléséhez szükséges rituáléhoz. Az aszály legyőzésére élő embereket dobtak a „kútba”. Ha az emberek nem jöttek fel a víz színére, akkor az isten elfogadta az emberek áldozatát, könyörgését. Ha valakinek mégis sikerült felkapaszkodni a meredek falon, akkor a papok kőzápora fogadta. Az valószínű legenda, hogy főként felékszerezett szüzeket dobtak be az eső reményében. Ugyanis a búvárok átvizsgálták a cenote alját, üledékét, és főként férfi és gyerek csontokat találtak, nőit alig. A gyerekáldozat különösen fontos lehetett az esőt síró isteneknek. A koponyákon lévő sérülések a sziklákhoz való ütődésről is tanúskodhatnak. Áldozati tárgyak, használati eszközök, ékszerek, fegyverek, aranyból készült rituális eszközök, maszkok, szobrok is előkerültek a kútból. A fémből készült tárgyakat – az olvasztás ismeretének a hiányában – cserével szerezhették meg más indián kultúrákból. 

Más cenotékban is találtak csontmaradványokat, valószínűleg azokét, akik a meredek peremeken sikertelenül próbáltak leereszkedni víznyerés céljából. A cenoték máig rejtenek olyan tárgyakat, amelyek további adalékkal szolgálhatnak arra, hogyan élték életüket az egykori maja városok lakói. Nagy kihívást jelentenek a cenoték a mindenkori államnak, hogyan egyeztessék össze a régészek, biológusok, barlangászok tevékenységét, és a helyi bevételt jelentő turizmust.

Feladat

Járj utána, melyik barlangról szólhatnak az alábbi leírások! Párosítsd a leírásokat a barlangok nevével!

Leírások

1. A barlang járatait elsőként a guanóbányászok tárták fel. A barlang mészkövének oldásához a Delaware-medence szénhidrogénmezőiről érkező agresszív kénsavas vizek is hozzájárultak.
2. A barlangjáratok hossza eléri az 675 km-t. A barlangi járatokat létrehozó Green River kiszáradt alagutakat hagy maga után, miközben egyre mélyebb szintekre jut le a vize.
3. Egy régi barlangrendszer kicsiny járatában okker-, vasoxid- és faszénszínezékkel csodálatos képeket készítettek a 17 ezer éve itt élt emberek bölényekről, szarvasokról és más állatokról.
4. E barlangon keresztülfolyó vízfolyás oldalfalaiba túraösvényt hoztak létre. A Reka folyó magas sziklafalak között éri el a barlang hatalmas, nyílt bejáratát. A karszt elnevezés is ezen területről származik.
5. E terület kúpkarsztjaiban sok, rövid cseppkőbarlang képződött, amelyek sokféle célt szolgáltak az itt élőknek: jók voltak háború idején kórháznak, rejtekhelynek, de használják azokat tárolásra, turisták elkápráztatására.
6. A Föld jelenleg második legmélyebb barlangja (az első a Verjovkina-bg.) 2250 m tengerszint feletti magasságban nyílik, és közel 2199 méter tudnánk leereszkedni benne. Az Eiffel-torony 6,5-szer férne bele a barlang függőleges járatába. 
7. Hazánk legmélyebb, ún. aknabarlangja triász mészkőben alakult ki a legnagyobb átlagmagasságú hegységünkben. A zsomboly kialakulása elsősorban a Szinva-forrás felé tartó felszíni vizek elnyelődés utáni oldó hatásának volt köszönhető.
8. Ebben a barlangban hihetetlen nagy, 6-11 m hosszú gipszkristályok keletkeztek.

Barlangok

Bányász-barlang, Carlsbad-barlang, Škocjan-barlangrendszer, Mammoth-barlang, Krubera-barlang, Naica Kristály-barlang, Lascaux-i barlang, Ha Long-öböl barlangjai

A feladat leírása (letöltés)

A feladat megoldása (link)