Rózsaszín tó

Szerző: Vasváry Kinga
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium
vasvary.kinga@gmail.com
A szenegáli Lap Rose kincse, a bepárlódott tengeri só rengeteg embernek ad megélhetést. A meder alján kialakult tókérget feltörik és csónakokkal viszik partra, ahol eladásra kerül.

A lagúnató kincse – Szenegál

Elhelyezkedés

A képek készítésének helye (Google Maps)

Földrajzi leírás

Van egy tó Szenegálban, amelynek kincse, a só rengeteg embernek ad megélhetést. A 3 km2 területű állóvíz nincs légvonalban távol az Atlanti-óceántól. Ez nem véletlen, hiszen a múlt században homokdűnék rekesztették el vizét az óceántól. A  lagúnató lassan teljesen elkülönült, a nagy párolgás miatt pedig egyre magasabb lett a sótartalma. Jelenleg ez az érték a csapadékosabb nyári hónapokban 380 gramm, a száraz évszakokban eléri a 400 grammot literenként. A számok jól mutatják, sótartalma sokszorosa a tengervíz sótartalmának. Ha valaki fürdik benne, nem kell úszni ahhoz, hogy fennmaradjon a víz tetején.

A helyiek a tavat Retba, vagy franciául Lac Rose néven emlegetik, amely rózsaszín tavat jelent. A tó vizének színe pirosas árnyalatú, ami főként a szárazabb hónapokban érzékelhető. A víz színét főként a benne elszaporodott Dunaliella solina alga adja, amely sok karotinoid vegyületet tartalmaz. 

A tó vizének színét algák okozzák. (fotó: Mari L.) (letöltés)

Az 1970-es években kezdődött el a só kinyerése a tóból. A „bányászok” egy kis ladikkal mennek be a vízbe, amely kb. 3 méter mély, de ebből 1 méter a sós üledék, 1,5 méter a víz. Derékig merülve a vízbe először egy lapáttal fellazítják a sót, majd a víz alá engedett kosárba lapátolják, amit felemelve a csónakba öntenek. Egy kosárba 27-30 kg só kerül. A kis hajókba gyűjtött kb. 1 tonnányi sót kitolják a partra, ahol nők kosarakba rakják, és a fejükön elszállítják egy nagyobb sókupac tetejére. 

A tófenéken kialakult sókérget rudakkal, lapátokkal törik fel. (fotó: Mari L.) (letöltés)
A kosarakba gyűjtött sót csónakokba rakják. (fotó: Mari L.) (letöltés)

A sógyűjtés egész nap, akár 9 órán keresztül történik, a hajóval háromszor is fordulhatnak. A sós vízben való álldogálás igencsak tönkre teszi a munkások bőrét, amelyet az édesvízzel öblítés után sheavajjal kennek be. Így nem csoda, hogy a munkások csak heti 2 nap dolgoznak. 

A rakodás kemény munkáját férfiak végzik. (fotó: Mari L.) (letöltés)
A csónakokból a sót az asszonyok a fejükön hordott kosarakkal szállítják a partra. (fotó: Mari L.) (letöltés)

A munkát elég jól fizetik szenegáli viszonylatban, így több, mint 500 férfi és 300 nő dolgozik a tónál, de még Maliból is jönnek vendégmunkások. Az egy munkás által kitermelt 3 tonna sóból 2 tonnát a tulajdonos kap, 1 tonna illeti a bányászt és a nőket, amely után a fizetésüket kapják. 

A parton a sót zsákokba töltik és elszállítják a piacokra. (fotó: Mari L.) (letöltés) (letöltés)

A só sorsa attól függ, hogy milyen a minősége. Használják masszázshoz, halak tartósítására, de főként étkezési célokra. Egy részét helyben értékesítik, de sok jut a környező országokba, Beninbe, Togoba, sőt, az Európai Unió is a vevőkörbe tartozik.

Kisebb kiszerelésben is árusítják a megtisztított sót. (fotó: Vasváry Kinga) (letöltés)
A helyi művészek kagylótörmelék és homok segítségével ábrázolják a tradicionális életet, helyi embereket. (fotó: Mari L.) (letöltés)

Feladat – Kvíz a sóról

  1. Melyik a legnagyobb sótartalmú tenger?
  • a. Holt-tenger
  • b. Vörös-tenger
  • c. Karib-tenger

2. Hány gramm só van átlagosan a világóceánban literenként?

  • a. 3,5 gramm
  • b. 35 gramm
  • c. 350 gramm

3. Melyik öböl vize a legsósabb?

  • a. Perzsa-öböl
  • b. Finn-öböl
  • c. Guineai-öböl

4. Milyen vastagságban borítaná be a földfelszínt a só, ha a világóceánok vize hirtelen elpárologna?

  • a. 10-12 méter vastagon
  • b. 45-50 méter vastagon
  • c. 165-170 méter vastagon

5. Mely sóféleségből van a legtöbb a tengervízben?

  • a. szulfátokból
  • b. karbonátokból
  • c. kloridokból

6. Miben tér el egy édesvíz átlagos sótartalma a tenger vizétől?

  • a. nagyobb a kloridtartalma
  • b. kisebb a szulfáttartalma
  • c. nagyobb a karbonáttartalma

7. Milyen összefüggés van a csapadék mennyisége és a tengerek, óceánok sótartalma között?

  • a. a térítőköröknél a kevés csapadék miatt nagyobb a sótartalom az átlagnál
  • b. az Egyenlítő mentén a sok csapadék miatt kisebb a sótartalom az átlagnál
  • c. a sarkoknál a sok csapadék miatt kisebb a sótartalom az átlagnál

8. Melyik a legsósabb vizű tó az alábbiak közül?

  • a. Medve-tó (Erdély)
  • b. Balaton
  • c. Fertő

9. Sok szikes tóval találkozunk Magyarországon, a legtöbbjük a Ramsari Egyezmény oltalma alatt áll. Ha a szikes tó beszárad, akkor a mederben „kivirágzik” a szóda, vagyis a sziksó. Mi a sziksó anyaga?

  • a. nátrium-klorid
  • b. nátrium-szulfát
  • c. nátrium-karbonát

10. A Holt-tenger sótartalma többek között a nagy párolgás és a kevés édesvíz utánpótlás miatt nagyon magas. Milyen állatok élhetnek a vizében?

  • a. pár halfaj bírja ki
  • b. sótűrő baktériumok és algák
  • c. sósvízi krokodilok

A feladat leírása (letöltés)

A feladat megoldása (link)

Források:

Kiemelt írások

Taníts érdekesen érdekeset!

A legmagasabb vulkán

Az Andokban, a Puna de Atacama fennsíkjából emelkedik ki bolygónk legmagasabb tűzhányója, az Ojos del Salado Földünk legkülönlegesebb helyeinek egyike. Az írás képeken keresztül enged bepillantást a szépségeibe.

Taníts érdekesen érdekeset!

Sárkányvérfa

A Kanári-szigetek jelképévé vált sárkányvérfa a felsértett szárából kifolyó, száradás után vörös színű gyantájáról kaphatta a nevét. Az őslakosok, a guancsék a gyantát vérzés csillapításra, betegségek, csonttörés gyógyítására használták.

Taníts érdekesen érdekeset!

Zsiráfnyakú nők

A karen nők rézből készült karikákat viselnek a nyakuk, térdük alatt és a karjukon. Lehet, hogy a szokásnak a nők tigristámadástól való védelme volt a célja, vagy egy eredetmonda szerint egy sárkányhoz akartak hasonlítani, vagy a gyerekek és a nők elrablása ellen védekezhettek így egykor.

Kedves Olvasóink!

Újra elérhető a honlap! 

Jó olvasgatást kívánunk!