Bevezetés
Jelen írás középpontjában a középiskolai tehetséggondozás egy sajátos szegmense, a versenyfelkészítés áll, annak is egy kisebb létszámú diákcsoportot érintő válogatóversenye, amely a Nemzetközi Földrajzi Olimpiára (továbbiakban iGeo) válogatja ki a négyfős magyar csapat tagjait. A hazai megmérettetésre (továbbiakban Hungeo) különböző módokon van lehetőség készülni, közülük az egyik lehetséges utat egy magániskolai tantárgy keretei között találhatjuk.
A cikk ehhez kapcsolódóan az alábbi kérdésre keresi a választ: hogyan lehetséges egy alapvetően egyénre szabott felkészítést tantárgyként beépíteni egy oktatási intézmény programjába? Továbbá milyen megfontolások mentén íródhat a tanmenet olyan tanórákra, amelynek résztvevői életkor, oktatási intézmény és nyelvtudás tekintetében egyaránt heterogén csoportot alkotnak? Milyen kihívásokkal és megoldási kísérletekkel találkozhatunk a folyamat során, amelyben a célrendszer kettős: egyrészt a földrajzi gondolkodás fejlesztése, másrészt egy jól körülhatárolható versenyre, annak feladataira való eredményes felkészítés?
Az írást egy korábbi, a Földrajzi Közlemények folyóiratban megjelent publikáció (Bálint D. 2022) népszerűsége inspirálta. A kutatói lét velejárója, hogy a tanulmányokra kapott visszajelzések többnyire megkésettek és limitáltak. Az említett cikkre ezzel szemben közvetlen reakciók érkeztek, így felmerült az igény, hogy a felkészítésről újabb írás készüljön, amely ezúttal gyakorlatiasabb irányból járja körül a témát. Jelen írás tehát a versenyfelkészítés strukturált keretek között való megvalósításának bemutatására törekszik. Ezt egy magániskolában oktatott tantárgy, a Geography Olympiad Learning Lab (továbbiakban Geolab) tantervének és egy előzetesen kiválasztott feladatlapjának részletes ismertetésén keresztül valósítja meg. (Mivel az intézet oktatási rendszere angol nyelvű, így a tantárgy is angol nyelven zajlik, ezért a cikkben angol kifejezések is szerepelnek.) Amellett, hogy az írás kiemeli azokat a kihívásokat, amelyek egy többfordulós versenyre való tanórai, kiscsoportos felkészítés során felmerülhetnek, ezekre alapozva további ajánlásokat fogalmaz meg. Mindezek az ajánlások, valamint a kérdések típusait rendszerező ábra segítséget nyújthat olyan foglalkozások, tehetséggondozó szakkörök összeállításához a gyakorlatban, amelyeknek célja az írásban kiemelt versenyekre való készülés.
A magániskola oktatási rendszere és filozófiája
A Milestone Intézet egy Budapesten, 14-18 éves középiskolások számára létrehozott, piaci alapon működő, tandíjas oktatási intézmény, ahol a diákok a köznevelésben való részvételükön felül angol nyelvű, személyre szabott képzésben vesznek részt (jellemzően hétköznap esténként és szombatonként), amelynek fő célja, hogy egy nemzetközi szemlélet elsajátításával segítséget kapjanak külföldi felsőoktatási intézményekbe történő jelentkezéshez és felvételi eljáráshoz. Részben az említett irány okán, vagyis, hogy az Intézetbe olyan diákok jelentkeznek, akik külföldi, főként angolszász egyetemeken szeretnének továbbtanulni, az iskola világviszonylatban kiemelkedő helyen szerepel a legpatinásabb brit egyetemekre (pl. Oxford, Cambridge) felvett diákok abszolút számát összegző listákon. Példaként 2021-ben a Telegraph által közzétett nemzetközi intézmények rangsorában a Fazekas Mihály Gimnáziummal együtt a legjobb tízben kapott helyet. A Milestone Intézet oktatási programjának egyik központi eleme a modulrendszer, amelyben az írás homlokterében lévő tantárgy is helyet kap. A csoportos órákat ezen felül egyéni mentorálás (tutoriális rendszer) és különböző diákesemények (klubok) egészítik ki. A program összesen négy évet ölel fel, amelyhez évente lehet csatlakozni egy többkörös felvételi folyamat által. A felsőbb évfolyamok felé haladva, a jelentkezők növekvő száma miattazonban egyre nehezebb bejutni az intézetbe.
Mivel jelen tanulmány középpontjában egy tantárgy (a Milestone nevezéktanában modul) áll, ezért ebben a részben röviden bemutatom a modulrendszer főbb jellemzőit. Legfontosabb vonásaként emelhető ki, hogy az angolszász egyetemi rendszer mintájára alakították ki, de emellett tartalmaz nemzetközileg is elismert innovatív oktatási elemeket. A tanulmányi év félévek helyett trimeszterekből (nyári, őszi, tavaszi) áll, mialatt a diákoknak legalább 32 kreditet kell teljesíteniük, egy modullal pedig általában 8 kredit szerezhető.
Trimeszterenként kisszámú, jellemzően egy-két modulon vesznek részt a diákok, amelyek kiválasztása elsősorban rajtuk múlik. A néhány kötelező tárgyon (pl. tudományos írás) kívül a többségük választható. Egy évben összesen 150 modul közül lehet dönteni, trimeszterenként átlagosan 28 modul indul. Négy különböző nehézségi szinten (orientáció, elmélyülés 1, elmélyülés 2, fókusz) hirdetik meg, így minden évfolyam számára különböző, egyre magasabb szintű órák felvételére nyílik lehetőség. Témáik a filozófiától a játékelméleten át a művészettörténetig bezárólag rendkívül sokfélék. A döntésben a mentorok javaslatai mellett az úgynevezett bevezető hét (shopping week), a modulkatalógus (module catalogue), valamint a tanulmányi út (student pathway) segíti a diákokat. A meghirdetett kurzusok elindulásáról a jelentkezők száma dönt. Abban az esetben tartják meg azokat, ha az érdeklődők köre elér egy meghatározott létszámot (jellemzően 6 főt). Amennyiben ez meghaladja a maximális 12 főt, a modult több csoportra bontják. Mindebből kirajzolódik, hogy az órák kiscsoportos jellege fontos szerepet játszik az intézet oktatási filozófiájában, továbbá, hogy a diákok önállóan határozhatnak arról, hogy milyen irányban és területen szeretnék elmélyíteni a tudásukat. Abból a célból, hogy tanulmányaik mégis egy koherens ívet alkossanak, összesen négy tudománycsoport (matematikai és mérnöki tudományok, természettudományok, társadalomtudományok, humántudomány és művészetek) közül kell választaniuk, amelyek összesen tíz lehetséges nagy tanulmányi útra bonthatók fel.
A fentiekből következően az egyes modulok kialakítása során a modulvezetőknek fontos ismerniük a tágabb összefüggést, vagyis azt, hogy tantárgyuk hogyan illeszkedik a diák tanulmányi útjába. A rendszer ismerete különösen két helyen meghatározó. Elsőként a belépési pontnál (előzetes teljesítési feltételek), másrészt pedig a tanulmányi eredmények kidolgozásánál, amelyek már a hazai oktatási dokumentumokban is megjelennek. Amint egy modul ténylegesen elindul, 8 héten keresztül heti 50 percben biztosít személyes kontaktórát a diákok számára, amelyhez előzetesen 4 órányi önálló készüléssel kell számolniuk. Ez a megoldás, amely az úgynevezett fordított osztályterem módszeren (flipped classroom method, Bishop, J. – Verleger, M. A. 2013) alapul, az intézet oktatási filozófiájának fontos eleme. Lényege, hogy a tanulók a tananyag elsajátítását és az előzetesen kiadott feladatok kitöltését még az óra előtt önállóan végezzék el. A tanórán a tudás elmélyítése, az adott anyagra építő interakció (pl. vita, elemzés) kerül a középpontba. Összefoglalóan tehát ebben a rendszerben az önálló tanuláson, az egyéni visszajelzésen, illetve az órai aktivitáson van a hangsúly. Az előzetes feladatok beadása és értékelése az intézmény e-learning felületén (Canvas) zajlik. Az online rendszernek központi szerepe van az iskola oktatási programjában: valamennyi, az órához kapcsolódó anyag (tanterv, források, feladatok), kommunikáció (csoportos hirdetmény, egyéni levelezés), értékelés (évközi egyéni szöveges értékelés, trimeszter végi osztályozás) itt zajlik. A modulvezetők a tanterv kialakításában szabad kezet kapnak, munkájukat az intézmény többféleképpen támogatja és ellenőrzi. Ide tartozik a pedagógiai tréningek biztosítása, a leadott tantervek lektorálása, valamint az óralátogatások sora.
A verseny, amire a tantárgy felkészít
A Geolab tantárgy az iGeo hazai válogatóversenyére, a Hungeóra készít fel. Az egyéni, angol nyelvű, 16 és 19 évesek számára meghirdetett verseny három, októbertől áprilisig zajló fordulóból áll. Egyes részei különböző súllyal (online forduló 0%, írásbeli forduló 30%, döntő 70%) számítanak bele a végső pontszámba. A mezőnyt két időpontban szűrik meg a feladatmegoldások által: először a december-január tájékán megtartott írásbeli forduló során, ahol a körülbelül 60 fős mezőnyből a legjobb 10 pontszámot elért diák jut tovább, másodszor pedig a tavaszi (március-április környékén) megrendezett döntőben, amikor a tízfős mezőnyből kialakul a nemzetközi versenyre utazó négyfős magyar diákcsapat.
A verseny a lexikális tudáson felül elsősorban az ismeretek gyakorlati alkalmazását, a földrajzi gondolkodást helyezi középpontba (Bálint D. et al. 2018). A Hungeo részletes bemutatását, feladatainak elemzését egy korábbi tanulmány összefoglalta (Bálint D. 2022), ezért jelen írásban csupán annak fontosabb vonásait emelem ki három címszó (alkalmazott tudás, szintetizálás, kommunikációs kompetenciák) segítségével.
Alkalmazott tudás: a versenyfeladatok a földrajzi ismeretek gyakorlati alkalmazását, az úgynevezett intellektuális kompetenciákat (Makádi M. 2015) helyezik középpontba. A lexikális ismeretek fontos, de nem elégséges feltételei a sikeres szereplésnek. A diákoktól olyan kompetenciákat várnak el, mint például a szöveges és térképes forrás elemzése, valamint a grafikon- és térképrajzolás, a számolás, a problémamegoldás, a (területi) tervezés és a döntéshozatal. Különösen a végső pontszámba 30%-ot számító és a hazai oktatási rendszerben nem elterjedt terepgyakorlat (Ütőné Visi J. 2005) esetén figyelhető meg hangsúlyosan ez a gyakorlatias megközelítés, hiszen a diákok egy olyan területet járnak be, amelyről korábban nem rendelkeztek semmilyen információval. Itt, a helyszínen kell felismerniük különböző földrajzi jelenségeket, fogalmakat (pl. dzsentrifikáció, elöregedés, felszínformák), illetve jegyzeteiket felhasználva később a tanteremben olyan önálló javaslatokat, fejlesztési tervet összeállítani, amelyhez saját megfigyeléseikre, tudásukra támaszkodnak és az elkészített anyag illeszkedik a kijelölt terület tényleges adottságaihoz. A fordulók előzetesen nem határoznak meg területi irányultságot, az esettanulmányok a világ bármely pontjához kapcsolódhatnak, így tehát a földrajzi jelenségek, problémák és azok összefüggésekben való értelmezése kerül előtérbe a regionális földrajzi ismeretekkel szemben. Példaként a különböző esettanulmányok esetén elengedhetetlen a globális problémák helyi hatásainak, az egyes területi szintek közötti kapcsolatrendszerek felismerése.
Szintetizálás: a földrajz összetett tantárgy, hiszen nemcsak integrál, hanem szintetizál is. A Hungeo megmérettetés ehhez híven tartalmában is sokszínű, a 12 meghatározott témakör, amely megegyezik a hazai Hungeón és az iGeón (iGeo statues 2022, Hungeo versenyszabályzat 2022), felöleli a földrajz valamennyi részterületét a talajföldrajztól a mezőgazdaságig, a geomorfológiától a város- és kulturális földrajzig bezárólag a legkülönbözőbb területek és azok rendszerszemléletű megközelítése jelenik meg. Így fontos a komplex látásmód és egyfajta általános műveltség, a verseny tehát nem kedvez aspecialistáknak. Az ismeretek nem önmagukért, hanem megint csak az összefüggések felismerése okán kapnak szerepet. A széles látókör mellett kiemelhető a tágabb természeti és társadalmi folyamatok integrálása, valamint a szintetizálás képessége. Példaként egy adott esettanulmánynál (az örökfagy olvadása) nem csupán a természetföldrajzi okokat, következményeket kell helyi (pingótavak keletkezése) és globális szinten (további felmelegedés, pozitív visszacsatolási folyamatok) értelmezniük, de azok társadalmi hatásait (infrastruktúra károsodása, globális szinten új vírusok megjelenése) is. Ugyanúgy egy városi folyamat (városok terjeszkedése) esetén azt össze kell tudniuk kötni olyan jelenségekkel, mint a hőszigetek keletkezése és az albedó változása. Ez a fajta megközelítés nem csupán az információk előhívását, de azok rendszerben való elhelyezését is feltételezi.
Kommunikációs kompetenciák: a versenynek más nemzetek válogatóihoz képest némiképp rendhagyó módon része egy szóbeli forduló, amely az iGeón nem szerepel a hivatalos versenyprogramban (Bálint D. 2023). (A nemzeti válogatók közül még Kanadában van hasonló szóbeli, l. CanadianGeo 2023.) A hazai versenyen a forduló célja a Hungeo rendezőinek tolmácsolásában inkább a nyelvi kompetencia és a földrajzi intelligencia felmérése (Hungeo elemzés 2019), amely esetben kiemelhető, hogy a földrajz hazánkban kifejezetten kedvező helyzetben van a célnyelvi érettségik adatai alapján (Kapusi J. 2021). A jellemzően négyfős zsűri előtt lebonyolított forduló lehetőséget ad arra is, hogy megismerjék a diákok gondolkodását, rugalmasságát egy prezentáció és egy rövid beszélgetés során. A szóbeli hasonlóságokat mutat a Cambridge-i egyetem földrajz szakjának egyik felvételi típusával, a különbség elsősorban abban rejlik, hogy utóbbin több témát érintenek és nagyobb hangsúlyt kap a forráselemzés.
A tantárgy helye az intézet oktatási rendszerében
A Hungeóra való felkészítés tantárgyi keretek közötti megvalósítására 2018 körül fogalmazódott meg az igény. A diákokkal való munkának ennél hosszabb a múltja, a hazai válogatóra (Hungeo) és a nemzetközi eseményre (iGeo) különböző hosszúságú és típusú felkészítési rendszer jött létre, amihez egyéni igényekre szabható rendszer lett kialakítva, ezt kellett beintegrálni a Milestone oktatási rendszerébe. A Geolab tantárgyat 2019 óta hirdetik meg a mostanielnevezéssel és formában. Ekkor indította el az intézet a nemzetközi tanulmányi diákolimpiákra és nemzeti válogatóversenyeire készítő „Olympiad Learning Lab” sorozatát, amely struktúrán belül a kilenc különböző nemzetközi tudományos olimpia (Olympiads 2020) közül négyre nyílt lehetőség készülni. Ezek a földrajz mellett a biológia (Peter Symmons biológus, genetikus vezetésével), a nyelvészet (Kálmán László, majd később Baló András nyelvészek vezetésével), illetve a filozófia (Kőszeghy László irányításával), amelyek azóta is szerepelnek a modulkatalógusban.
A Geolab az őszi trimeszterben került be a választható tárgyak közé, vagyis szeptember végétől decemberig tart hat személyes kontaktórával (4×50 perc, 2×100 perc). A tanulmányi tudománycsoportok közül a magyar közneveléssel és felsőoktatási rendszerrel ellentétben (ahol a földrajz néhány más európai országhoz hasonlóan a természettudományok része; Seres Z. 2021) a téma a társadalomtudományokhoz tartozik, a Régiók, fejlesztés, vállalkozás tanulmányi út része, ezáltal a diákok főként társadalomföldrajzi, geopolitikai érdeklődéssel érkeznek.
Az „elmélyülés 1” nehézségi szinten hirdetett Geolab tanári szemszögből időben két nagy szakaszra bontható. Az első, nyári időszakban (július–augusztus) tantervfejlesztés zajlik. Ez a munka jórészt az előző évi tanítás tapasztalataira, illetve a diákoktól érkezett értékelésekre épül, valamint ekkor készülnek az esettanulmányokra épülő újabb feladatok. Mivel a Hungeo és iGeo esetén is kiemelt szerepet kapnak az aktualitások, ezért a feladatlista évről évre frissül. A tanterv kialakításához továbbá az aktuális (tavaszi Hungeo, augusztusi iGeo) versenyen résztvevők tapasztalatai is felhasználásra kerülnek. Így egyfajta tudásátadás valósul meg, hiszen az előző Milestone-os évfolyamok diákjainak meglátásai beépülnek a következő év tantervébe. A nyári szakaszt egy szeptemberi bemutatóóra zárja le. A második részben (szeptember–december) kerül sor a kontaktórákra, amennyiben kellő számú diák veszi fel a tárgyat. A résztvevők a kezdés előtt egy kérdőívet kapnak, amelynek célja tanulmányi hátterük, tudásuk (pl. nyelvi kompetenciák, korábbi versenytapasztalatok), motivációik, továbbtanulási terveik megismerése. A Milestone-os tárgyakhoz többségéhez képest a Geolab nem határoz meg előfeltételeket, bárki számára nyitott, ugyanakkor a tematika hangsúlyozza, hogy milyen esetekben érdemes nekivágni. Az első években példaként kihívást jelentett, hogy a mentorok nem ismerték az iGeo-t (és a Hungeo-t), ezért a diákok elsődleges motivációja inkább a földrajzos ismeretek bővítése volt, mintsem a versenyzés, így egy részük nem is vett részt a válogatón. Mára az iGeo a Milestone-os mentorok körében is ismert, valamint a diákok számára elérhető versenynaptárban is helyet kap.
A résztvevők kapcsán érdemes kiemelni a magániskolai hátteret, annak lehetséges előnyeit és hátrányait a versenyfelkészítés szemszögéből. Előbbieket illetően említhető a diákok magabiztos, sőt sok esetben anyanyelvi szintű angoltudása, motiváltsága, amely jórészt abból fakad, hogy a tanulók egy válogatott csoportját alkotják. Ambícióik mellett a külföldi felsőoktatás felé irányuló törekvéseik miatt sokszor kedvező háttérrel, támogató közeggel rendelkeznek. Azonban a Milestone-on kívül tanuló diákokkal összehasonlítva kirajzolódik, hogy mivel sokkal több inger éri őket, széleskörű lehetőségeik miatt kevésbé fókuszálnak egy-egy versenyre. Nem helyezik annyira középpontba az iGeóra való kijutást, hiszen számos egyéb megmérettetés, ösztöndíj közül választhatnak. Megfigyelhető egy haszonelvű megközelítés is: ha a felvételi eljárásba nagyobb súllyal számít bele egy másik verseny, akkor inkább abba az irányba mennek tovább. Noha a kiutazó diákcsapat utazási és szállásköltségeit a Minisztérium téríti, többségüknek mégis kevéssé vonzó az utazás lehetősége, mivel amúgy is hosszabb-rövidebb időszakokat töltenek külföldön, jellemzően a tengerentúlon. A hazai versenyek többségétől eltérő angol nyelvű megmérettetés sem jelent számukra újdonságot, ugyanis rendszerint részt vesznek például nemzetközi vitaversenyeken, vagy akár hazai angol nyelvű versenyeken, mint pl. az értékesebb jutalmazású IBS versenyen (IBS World Tour 2023).
A tantárgy felépítésének bemutatása előtt fontos kiemelni, hogy a Geolab a háromfordulós Hungeo verseny második, írásbeli fordulójára készít fel. Az írásbeliségre való irányultságnak többféle oka van, amit két nagy csoportra (push és pull tényezők) osztható. Közülük a pull tényezők azt emelik ki, hogy miért az írásbeli forduló lett kiválasztva, a push tényező pedig azt, hogy a későbbi, döntő forduló végül miért nem kap helyet a Geolab tematikájában.
Sorra véve ezeket a tényezőket az első fontos szempont, hogy az írásbeli a végső pontszám közel 30%-át adja, és nagyrészt követi az iGeo szerkezeti felépítését, így a diákok egyben a nemzetközi versenyre is gyakorolnak. Fontos továbbá, hogy a mezőny az egész Hungeo alatt itt szűkül le a legjelentősebb mértékben: a résztvevők 15-18%-a jut tovább a harmadik fordulóra, a döntőre. Ennek kapcsán ismét utalnunk kell arra, hogy az első (online) forduló feladatainak kitöltéséhez bármilyen forrás használható, annak inkább egyfajta bevezető, földrajzot népszerűsítő szerepe van, nem szűkíti le érdemben a jelentkezők számát, sőt jelenleg az egyedüli forduló, amelynek pontjai nem számítanak bele a végső 100-as pontszámba (egyetlen esetben veszik figyelembe, többszörös döntetlen esetén, amire eddig még nem volt példa), továbbá feladattípusai nem kapcsolódnak a nemzetközi verseny, az iGeo „három nagy” fordulójához sem.
Másodsorban a Milestone struktúrában az írásbeliségnek kedvez, hogy azt rendszerint az őszi trimeszter végén, hagyományosan év végén, illetve a következő év elején (december-január) rendezik meg, így az időzítés ideális a tanulók számára, ugyanis az őszi trimeszter december elején zárul, tehát kellően frissek még a Geolab keretében szerzett tapasztalataik a versenyzéshez.
A harmadik tényező az, hogy bár a tavasszal megrendezett döntő mind pontszámban, mind pedig komplexitásban is kiemelkedik a hazai válogatóversenyben, arra a Geolab tárgy nem irányul célzottan. Az Intézetben több megoldási kísérlet is indult, hogy a diákok számára az oktatási programban lehessen kreditpontért készülni a döntőre, de ezek végül hosszú távon nem lettek sikeresek, a felkészítés ezen szakaszát nem sikerült beilleszteni a modulrendszerbe. Ilyen volt például egy GeoLab 2 elnevezésű tantárgy, amelynek keretén belül lehetett a döntőre készülni. Ebben az esetben kihívást jelentett, hogy mivel átlagosan két-három Milestone-os diák jut be a legjobb tízbe, így a létszám egyszer sem érte el a tantárgy indításához szükséges 6 főt. Arra, hogy akár 10-12 fő részt vehessen a modulon, csak akkor volna elméleti lehetőség, ha a döntőben részt vevők létszámát kibővítenék a szervezők. A másik nehézséget az okozta, hogy mivel a tárgyat csak egy meghatározott csoport, a döntőbe jutott diákok tudták felvenni, ezért más diákokat kizárt a tárgyfelvételből. Mindezek következtében tehát a Geolab a tavaszi trimeszterben nem szerepel az oktatási programban. Egy másik javaslat úgynevezett „geocoach” szerepkör létrehozására irányult, aminek következtében a továbbjutó diákok egyéni mentorálására került volna sor. Ez viszont nem illett az intézmény oktatási struktúrájába, hiszen minden, úgynevezett központi (core) tanulmányi programhoz tartozó diák rendelkezik saját mentorral, aki követi a tanulmányait és versenyszerepléseit.
A Geolab tehát a verseny írásbeli fordulójára koncentrál, a döntőre való készülés pedig nem a tantárgy keretein belül zajlik. Az utolsó fordulóba bejutott diákokkal – ha kérik – egyénileg készülünk tovább. Ez nagyban függ a versenyzők motivációjától, idejétől, személyiségétől. Vannak, akik inkább önállóan gyakorolnak, mások jobban igénylik a szervezettebb felkészülést.
A továbbiakban tekintsük át, hogyan épül fel a tantárgy és milyen típusú feladatokon keresztül valósul meg az írásbelire való felkészülés.
A Geolab tantárgy főbb célkitűzései, felépítése és tartalma
A Geolab tantárgy célja a verseny főbb célkitűzéseivel és az Intézet oktatási programjával összhangban a földrajzi ismeretek összekapcsolása, a jelenségek esettanulmányokon keresztül való integrált megközelítése. Emellett a versenyhez szükséges kompetenciák, úgymint a forráselemzés, rajzolás, számolás, valamint a területi (globális, illetve helyi) irányultság és időbeli (rövid, illetve hosszú távú) megközelítések közötti váltás gyakorlása. A tantárgy a célok elérése során nem támaszkodik egy kijelölt tankönyvre, az órák nem tananyag-, hanem feladatközpontúak. Ennek ellenére a diákok, ha kérik, kaphatnak tankönyveket az angol nyelvű földrajzi szakszókincs elsajátítására és annak érdekében, hogy olyan tudásbázisra tegyenek szert lexikális ismereteik bővítésével, amit aztán fel tudnak használni a feladatokhoz. Mivel nincs egy mindenki igényeinek megfelelő tankönyv, ezért a tanulókkal közösen választjuk ki a megfelelő nehézségű és típusú kiadványt egy 9-10 tételt tartalmazó listából. Ez jellemzően az Egyesült Királyságban kiadott középiskolai (kétszintű) és a nemzetközi érettségire (IB) fókuszáló könyveket tartalmaz. A feladatközpontúság miatt felmerülhetne, hogy az előző évi Hungeo és iGeo írásbeli feladatlap (Written Response Test) gyakorlásán legyen a hangsúly, ám ezeket a feladatokat sem vesszük át a kontaktórákon. Mivel a megoldókulcsok rendelkezésre állnak, a diákok önállóan tudnak gyakorolni abban az esetben, ha az órai feladatokon túl is szeretnének még készülni. A Hungeo honlapján szereplő alapirodalom és tankönyvek (Hungeo 2022) használata szintén nem képezi a tanterv központi részét.
A Geolab tantárgyhoz rövid szöveges források érhetők el az egyes feladatokhoz kapcsolódóan a Canvas-ben, amelyeket főként a brit Geographical, illetve a kifejezetten középiskolásokat célzó Geography Review folyóiratok, valamint a The Economist újságból származó anyagok egészítenek ki. A kiválasztás oka, hogy a megnevezett anyagokban gyakran dolgoznak fel aktuális, a területiséghez kötődő problémákat és megjelenik bennük a rendszerszemlélet.
A Geolab hat alkalma hat különböző nagyobb összefoglaló téma köré szerveződik, amelyek kapcsolódnak a Hungeón (és iGeón) meghirdetett 12 témakörhöz (iGeo Guidelines 2022): a Föld és élet (Land and Life), a változás (Change), az éghajlatváltozás sebezhető területei (Climate Frontlines), az egyenlőtlenségek (Inequalities), a globális folyamatok helyi hatásai (Global to Local), valamint a városi kihívások (Urban Challenges). A hat alkalom mindegyikéhez tartozik egy feladatsor (két alkalomhoz kettő is), amely hasonlóan épül fel, mint a Hungeo és iGeo írásbelijén. Mivel ezeken a versenyeken az írásbeli feladatlap jellemzően hat különböző témájú feladatsort tartalmaz, ezért a Geolab alatt lassan, óráról órára egy egész feladatlapot átbeszélünk az őszi trimeszter alatt.
A 8 feladatsor egy 26 feladatsort tartalmazó feladatgyűjteményből van kiválasztva. Az angol nyelvű munkafüzet a Földrajz A-tól Z-ig (Geography A to Z) címet viseli és az angol ABC 26 betűjéhez 26 különböző témát körüljáró, feladatsoronként 10-12 oldalas anyagot tartalmaz, amelyben a kérdések mellett források sora és részletes megoldókulcs is szerepel. (Ezt a jelenleg kereskedelmi forgalomban nem kapható munkafüzetet a cikk szerzője jegyzi.)
Példafeladatsor a versenyfelkészítés gyakorlati megvalósításának bemutatására
A következőkben egy, a Geolab keretében elérhető feladatsoron keresztül mutatom be, hogyan érvényesülnek azok az elvek, amelyeket a korábbi fejezetekben részleteztem.
Az első órán (Land and Life) az emberi életvitelhez szükséges alapvető erőforrásokra koncentrálunk, kiemelten a vízkészlet és a vízhiány, valamint az élelmezés témáira. A példaként bemutatott C jelű feladatsor egy 2018-as esemény, a fokvárosi súlyos vízhiány és a médiában is elhíresült „nulladik nap” földrajzi szempontrendszerét járja körül (a feladatsor 2019-ben készült). Ekkor a városban különböző okok miatt veszélybe került a vízellátás és felmerült a veszélye annak, hogy Fokváros első modern nagyvárosként „kifogy a vízből”, vagyis a helyi önkormányzat egy meghatározott kritikus vízmennyiség esetén elzárja a vízcsapokat. A nulladik nap végül nem következett be, de a vízhiány és a hozzákapcsolódó vita ideálissá tette arra, hogy összefoglaló témaként egy feladatsor keretein belül feldolgozzuk. Mint megfigyelhető, a versenyfelkészítés során a témaválasztásnál középpontban volt, hogy a jelenségeket nem egymástól elkülönítetten, hanem egy esettanulmány kapcsán integráltan közelítsük meg. Ahogy Probáld F. (2017) is kiemeli, a földrajz lényege pont ez az összekötő szerep a természet- és társadalomtudományok között, amelyre a felkészítés is törekedett.
A linken elérhető feladatsor nyitó kérdése térképes forrásra épül (1. feladat). Ennek segítségével kell beazonosítani, hogy Fokvárosban miért május-június hónapokra esik az éves csapadékmaximum. Mindemellett az éghajlatot is meg kell nevezni, vagyis a tanulónak a maximális pontszám megszerzéséhez szükséges összekötnie az ábrán látható mintázatot és korábban megszerzett, éghajlatokkal kapcsolatos ismereteit (például mediterrán éghajlat téli csapadékmaximuma, déli félgömb téli hónapjai). A torta-ábra szemlélteti címszavakban, hogy a kérdések milyen típusú készségeket gyakoroltatnak. A feladatsor további elemzése során az egyes példáknál zárójelben, dőlt betűvel, címszavakban jelzem, hogy a fokvárosi esettanulmány egyes részei hogyan kapcsolódnak az ábrán szereplő elemekhez.
A következő rész (2. feladat) a vízhiány komplex okait járja körül, amihez ezúttal grafikonokat kapnak a diákok (okok megnevezése). Itt a természeti okok (elhúzódó aszály) mellett a társadalmi tényezőket is szem előtt kell tartaniuk (városi népesség gyors növekedése, a falu és a város közötti belső migráció, infrastrukturális problémák). Ennek célja, hogy bemutassa egy földrajzi jelenség összetettségét, azt, hogy a feladatban is megnevezett problémát több tényező együttállása súlyosbítja. Az írásbeliken megjelenő számolást jelen esetben a Fokváros környéki víztározók kapacitásainak felmérése gyakoroltatja (számolás, rajzolás). A 3. feladathoz rendelt infografika segítségével a diákoknak a forrásra támaszkodva azt is meg kell fogalmazniuk, hogy mit jelent a címben szereplő „nulladik nap” (3b. kérdés).
A feladatsor középső részében (4–6. feladat) a helyi viszonyoktól eltávolodva globális viszonylatban vizsgáljuk a vízhiány természetföldrajzi összefüggéseit, ezzel is láttatva, hogy az egyes helyben tapasztalható problémák hogyan értelmezhetők tágabb keretben (globális összefüggés). A diákoknak a vízhiányos területek beazonosítását követően egy térkép segítségével olyan tényezőket kell megnevezniük, mint a térítőkhöz kapcsolódó magas nyomású öv, az anticiklonális hatások, a medencehelyzet, egyes tengeráramlások (pl. Humboldt-áramlás) csapadékmódosító hatása. Ezután rátérünk a gazdasági szektorok és a vízgazdálkodás kapcsolatára, majd pedig a vízfelhasználás és a gazdasági fejlettség összefüggéseire egy infografika segítségével (trendek, összefüggések), vagyis nem csak térbeli, de időbeli különbségekre is rávilágítanak a kérdések. A tanulóknak itt nem csupán az adatok leolvasása a feladatuk, hanem a konkrét vizuális megjelenítés erősségeit és esetleges hibáit is fel kell tárniuk indoklással együtt (érvelés), így kritikus szemmel, egyfajta kutatói szemlélettel is meg kell közelíteniük a feladatot.
A feladatsor következő (7. feladat) egysége a helyi, városon belüli társadalmi egyenlőtlenségekre összpontosít abból a szemszögből, hogy az egyes kerületek lakosainak mindennapjait hogyan érinti a vízhiány és a nulladik nap megelőzése érdekében érvénybe lépett vízkorlátozás (hatások, következmények). A feladatban egy műholdképen kellett felismerni a beépítettség alapján a magasabb státuszú városrészt és a szegények lakta nyomornegyed területét (jelenség felismerése), majd megnevezni olyan rövid és hosszú távú hatásokat, amivel a helyi lakosoknak számolniuk kell a nulladik nap fenyegetésének árnyékában. A feladat azt igyekezett megvilágítani, hogy egyes társadalmi csoportok rezilienciája különbözik, ahogy az Czirfusz M. (2020) szerint elszórtan megjelenik a hazai tankönyvekben is.
Feladat: Tanulmányozza a műholdfelvételt! Hogyan befolyásolja a mindennapi életet a vízkorlátozás Fokvárosban? Határozza meg a vízkorlátozások lehetséges hatásait, amelyek befolyásolják a különböző szociális helyzetben lévő emberek mindennapjait!
A záró feladatban egy hosszabb szöveges választ igénylő kérdés a világ nagyvárosait érintő vízhiány lehetséges mérséklését járja körül konkrét intézkedések megnevezésén keresztül (tervezés), a probléma globális jellegére és a döntéshozatal komplexitására rávezetve a diákokat.
A vízhiány példáján túllépve a feladatsor felépítése alkalmas más, ismert, a médiában megjelenő területi probléma, jelenség (pl. hőhullám, vulkánkitörés, geopolitikai aktualitás) egyfajta földrajzos szemüvegen keresztül való feldolgozására. Mivel egy feladatsor jellemzően három-hét kérdésből áll, ezért nem szükséges a torta-ábrán (1. ábra) szereplő összes „szeletet” felhasználni, de ezek azok a főbb elemek (12 db), amelyek a Hungeo és iGeo írásbelire való készülés során fontosak lehetnek a feladatkészítésnél.
A Geolab első órájára feladott, C betűjelű feladatsor elemzésén keresztül látható, hogy egy esemény vagy jelenség kapcsán hogyan alkalmazható az a szemlélet, amely mind időben, mind pedig területi megközelítésben törekszik a rendszerben való gondolkodás ösztönzésére. A Geolab keretében összesen nyolc hasonló felépítésű, más-más témájú feladatsort kapnak a diákok, amelyet a fordított osztályterem-módszer értelmében az óra előtt válaszolnak meg, majd feltöltik a Milestone e-learning felületére (Canvas). Az előzetes készülés és munka azért is fontos, mert személyesen majd a feladathoz kapcsolódó földrajzi jelenségekről és összefüggésekről beszélgetünk. Másrészt a versenyfelkészítés egyik fontos elemét képezi az egyéni visszajelzés, ezért a diákok személyre szabott szöveges értékelést kapnak, tehát nem csupán a megoldókulcs válik elérhetővé számukra, hanem folyamatosan nyomon tudják követni teljesítményüket, erősségeiket és gyengeségeiket. Példaként a felkészülés során kirajzolódik, hogy esetleg kinek okoz nehézséget a forráselemzés vagy az esszéírás, így ezekre külön hangsúlyt tudunk fektetni. Ez alapján tehát az órák tartalmának és módszereinek összeállítása nagyban függ a feladatok eredményeitől, így a kontaktóra minden évben kicsit másképp épül fel, a témákon és a feladatokon belül nincs fix menetrend. A feladatsorok mellett a végső jegy további részét egy internetes forráshasználatra épülő online feladat (5%), valamint egy hosszabb esszé (15%) teszi ki. Utóbbi témáját egy listából lehet kiválasztani, amely az órán elhangzó hat nagy témához kapcsolódik.
A Geolab teljesítéséhez, ahogyan a többi órához is a Milestone-ban minimum 60%-os részvétel szükséges és legalább 4-es osztályzat (a modulrendszer az angolszász, 10-es skálán való osztályozást használja), amely tehát nagyban épít az írásbeli feladatsorok gyakorlására.
A tanóra egyéb sajátosságai
A versenyfelkészítés szemszögéből nézve felmerülhet, hogy a feladatközpontú irány mennyiben lehet hatékony, hiszen a témák és az órák száma is meglehetősen limitált. Az írásbeli feladatai a hazai válogatóversenyen (HunGeo) és a nemzetközi megmérettetésen (iGeo) is hasonló elvet követnek, és mivel nagy hangsúlyt kapnak a médiában is megjelenő aktualitások (legyen az egy földrengés vagy városi probléma), az utóbbi években a Geolab órái során érintett téma többször is megjelent az iGeo-n. Példaként egy 2021-es őszi Milestone-os kurzus egyik résztvevője, aki később bekerült a magyar válogatottba, beszámolt arról, hogy a 2022. évi nemzetközi versenyen nem csupán a téma volt hasonló, de még a forrás és a hozzá kapcsolódó kérdés is megegyezett azzal, amit az egyik órán feldolgoztunk (3. ábra). (Az ábra alapjául szolgáló Geolab feladat: Indokolja meg, hogy miért szeptemberben található a Jeges-tenger minimális jégkiterjedése! iGeo kérdés: Magyarázza meg, hogy az Északi-sarkvidéken a napi tengeri jég miért szeptemberben éri el a legkisebb kiterjedését!)
Az órán lehetőség van a már említett feladatok részletesebb átbeszélésére, amihez kapcsolódóan gyakran keresünk olyan párhuzamokat, amelyek számukra jobban érzékelhetők, megfoghatók és a Martin, F. (2006) által körülírt „mindennapok földrajza” (everyday geographies) szemlélethez kapcsolódnak, aminek jelentőségét a földrajzoktatásban Balázs B. és társai is kiemelik (2017). Az ábrán szereplő Északi-sarkvidéket tárgyaló feladat során beszélünk az albedó jelenségéről, amely városlakóként őket is érinti helyi szinten, és ezt összekötjük globális pozitív visszacsatolási mechanizmusokkal. Az élelmezés kapcsán pedig arról beszélgetünk, hogy saját fogyasztási szokásaik hogyan járulhatnak hozzá egy fenntarthatóbb élelmiszertermeléshez.
Az órákat egy bemelegítő kérdéssor nyitja, ahol a diákoknak különböző földrajzi jelenségeket, azok mintázatát kell felismerni, majd ezt követően az adott órai téma kapcsán beszélgetünk és átnézzük azokat a feladatokat, amelyek az előzetes eredmények alapján nagyobb kihívást jelentettek.
Annak érdekében, hogy a felkészülés ne legyen túlságosan mechanikus, a Geolab igyekszik közel hozni a versenyt a diákokhoz. Az órák egyikén egy vendégelőadó (guest visitor) személyesen mesél a Hungeo és iGeo élményeiről, tapasztalatairól. Így olyan ismereteket is megoszt, amit más tanulási forma nem adhat a diákoknak. Az intézet szerencsés helyzetben van, hiszen az elmúlt öt alkalommal megrendezett Hungeón, 2019–2023 között öt különböző Milestone-os diák jutott be a magyar válogatottba. Az iGeón már részt vett, hazai viszonylatban nagyszámú volt Milestone-os diákokat tömörítő csapat lehetőséget ad a közvetlen tapasztalatmegosztásra, a hálózatosodásra. Emellett a mentorként és modulvezetőként dolgozó egykori iGeo versenyző, Dürr Miklós 2023-tól a Milestone Intézet vezetőségi tagjaként bármely diák számára elérhető, vagyis meg tudja osztani velük azokat a tapasztalatait, amelyeket még diákként szerzett a versenyen.
Összefoglalás, következtetések
A versenyfelkészítés tantárgyként azért jelenhetett meg a Milestone Intézet oktatási programjában, mert mind a nemzetközi esemény és annak hazai válogatója (iGeo, Hungeo), mind pedig a magániskola szemlélete tartalmaz hasonlóságokat, van egy közös metszetük. Ide tartozik a megcélzott középiskolás korosztály, az angol nyelv használata, a lexikális ismeretek helyett az intellektuális kompetenciák (például kritikai gondolkodás kiemelt szerepe, illetve maga a nemzetközi megmérettetésre történő kvalifikáció, mely a továbbtanulás esetén fontos szerepet játszik, mivel az iGeo részvételt a külföldi egyetemek világszerte ismerik. A felvételi eljárás során a jó iskolai tanulmányi átlag nem elégséges, az angolszász felsőoktatási intézményekbe való jelentkezés során a tudományos diákolimpiai részvétel plusz pontokat, így komoly versenyelőnyt jelent.
Természetszerűleg a felkészítés és a Milestone struktúrája közötti illeszkedés nem tökéletes, a magánintézmény tanulmányi évének beosztása és a verseny egyes fordulói is eltérők, a döntő limitált létszáma (10 fő) pedig jelenleg nem teszi ideálissá a kidolgozott felkészítő rendszert arra, hogy a tavaszi trimeszterben is helyet kapjon a magániskola modulrendszerében. A tantárgy a jövőben további fejlesztéseken megy keresztül, amelyhez kapcsolódóan a tanulási eredmények újragondolása, a visszajelzések beépítése és az olyan alkalmazásokra való reagálás jelenik meg, mint például a ChatGPT és újabb változatai.
A tantárgy felépítése és a feladatsoron keresztül kiemelt fő irányvonalak alapján látható, hogy a lexikális ismeretek számonkérésével szemben hogyan alkalmazható a forrásokra épülő, a természet- és társadalomföldrajz részterületeit integráló szemlélet. Mindezek alapján az alábbi ajánlások fogalmazhatók meg, amelyek a gyakorlatban segíthetik mind a kiemelt földrajzversenyre való készülést, mind pedig a tanórán túli foglalkozás (pl. tehetséggondozás) szervezett keretek közötti megvalósítását.
A feladatközpontú megközelítés az osztálytermekben lehetővé teszi, hogy a diákok olyan földrajzi jelenségeket dolgozzanak fel, amelyeknek közvetlen vagy közvetett hatásait akár saját mikrokörnyezetükben is érzékelhetik, szó szerint közelebb hozva számukra a tankönyvekben leírt természeti és társadalmi fogalmakat. Ez a szemlélet önmagában nem új, hiszen a „mindennapok földrajza” (Martin, F. 2006) nevű tanítási irány már a 2000-es évek elején körülírta ennek jelentőségét. Az írás azt mutatta be, miként lehet a gyakorlatban a versenyfelkészítés során súlyt helyezni arra, hogy a diákok esettanulmányokon keresztül, elsősorban térképes és szöveges forrásokra támaszkodva gyakorolják a kritikus gondolkodást, az elemzést és a döntéshozást. Ebben a megközelítésben maga a lexikális ismeret a megadott forrásokban hozzáférhető, ahogy gyakran a való életben is, így elsősorban nem az adat előhívását, hanem az ismeretek közötti kapcsolatokra való rálátást kívánják gyakoroltatni a feladatok. Ezt a rendszerben való gondolkodást segítik például a jelenségek okaira, következményire, rövid és hosszú távú hatásaira irányuló kérdések. Éppen ezért az esettanulmányokhoz kapcsolódó feladatok nem zárt, egyetlen megoldást váró, hanem jellemzően rövid, szöveges választ igénylő nyitott kérdések, ahol több lehetséges választ is elfogadhat a megoldókulcs. A pontozás során pedig nem csupán a leírt válasz értékelhető, hanem az annak alátámasztására szolgáló érvek is. Mindemellett fontos kiemelni azt, hogy olyan esettanulmányok feldolgozása szükséges a foglalkozásokon, amelyek nem kizárólag egyik vagy másik tudományterülethez kötődnek, hanem bennük integráltan megjelenik a természet- és társadalomföldrajz. Ezt a fokvárosi vízhiány példáján keresztül mutattam be, de bármely más földrajzi kulcsfogalom megjelenhet egy adott területi szinten, legyen akár az egy lokális, városrészhez kapcsolódó terület vagy országokat összehasonlító esettanulmány. Az órán aztán a feladatból kiindulva elindulhat egy olyan párbeszéd, amely aztán a globális környezet vagy az adott diák mikrokörnyezete összefüggésrendszerében tárgyalja a témát (ilyen lehet pl. a vízhiány témakör esetében a Föld arid-szemiarid területeinek és azok kialakulása okainak azonosítása, valamint a diák saját vízfogyasztási mintázatainak elemzése). A bemutatott gyakorlati alkalmazás tehát lehetőséget nyújt arra, hogy a földrajztanítás még hatékonyabban alkalmazkodjon az olyan változásokhoz, mint az infokommunikációs technológiák elterjedése révén tapasztalható adatbőség és a kritikai gondolkodás fontossága.
