Az elmúlt évtized soha nem látott gyors változást hozott a világban. Ha lépést akarunk tartani a világgal, követni kell a változásokat, alkalmazkodni kell a módosult igényekhez. Tudomásul kell venni, hogy az iskola ma már csupán az egyik helyszíne az információ- és ismeretszerzésnek. A tanár feladata már nem az ismeretek tömegének átadása, sokkal inkább az információhalmazban való eligazodás készségének fejlesztése, a tanulás képességének kialakítása. Az új szerep új, változatos módszereket igényel, változtatni kell az évtizedek alatt meggyökeresedett tanítási gyakorlaton. Meg kell találni azokat a munkaformákat, módszereket és iskolán kívüli lehetőségeket, amelyekkel a legjobb eredmény érhető el a földrajztanításban. A „Módszertani műhely” rovat célja, hogy bemutasson olyan módszertani elemzéseket, jó gyakorlatokat (kiemelten az kollaboratív és az online földrajztanítás-tanulásra), amelyek segítséget nyújthatnak pályakezdő és gyakorló földrajztanároknak a korszerű módszerek megismeréséhez és alkalmazásához.
A törökországi Kappadókia sokáig a viszályok földje volt, a századok során az emberek a felszín alatt találtak menedéket a vallásüldözések, a rablótámadások elől. Szellőzőrendszerük, biztonsági rendszerük, a ki- és bejáratok, kutak technikája lenyűgözik a látogatókat.
Amerika legmélyebb pontja a Föld egyik legforróbb és legszárazabb helyén a tenger szintje alatt! Kiszáradó és újraöltődő sós tó, vagy inkább csak tómedence?
Néhány gondolat a természettudományokról, amelyek összessége az egyik legfontosabb tudományterület, hiszen segít megérteni azt a nálunk sokkalta nagyobb és összetettebb rendszert, amit a bolygónk jelent.
Marokkó leglátogatottabb természeti látványosságai közé tartoznak az Erg Chebbi homokdűnéi. Méltán, hisz az egzotikus táj olyan színélmény nyújt, amely máshol nehezen élhető meg.
Még évekkel ezelőtt is sok ázsiai elefánt élt az ember szolgálatában, főként a monszunerdők fáinak kitermelésében segédkeztek. Mázsás rönköket húztak ki főként a monszun idején járhatatlan ösvényeken. Napi 4-5 órát is dolgoztak az állatok, de illegálisan akár 15 órára is nyúlhatott a munkaidő.
Chilében a Puna de Atacama sivatagos magasfennsíkján az elpusztult állatok természetes módon mumifikálódnak a száraz levegő, az állandó erős szél és nagyon nagy napi hőingadozás következtében.
Etiópiában népétel az indzsera, aminek az alapja – mint a tányér – egy kerek, lapos tészta, erre teszik rá az apróra vágott húsokat, a köretnek szánt zöldségeket és a különféle fűszereket, és kézzel fogyasztják el.
A San Andreas-hegység egy belső lefolyású medencéjéből alakult ki az egykori felmelegedés és szárazodás következtében Földünk legnagyobb fehér gipszhomok sivataga a szél segítségével.
A kashba egy négyzet alapra magas falakkal felépült erőd, közepén fellegvárral, sarkában négy kimagasló toronnyal. Stratégiai jelentőségét jól mutatja a mérete, vastag fiai és a tornyok lőrésszerű ablakai. Az épületben minden megtalálható, ami annak idején a középkori várak lakótornyaiban
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!