
A mediterrán vidék mint tipikus táj
Az írás a mediterrán mint tipikus táj feldolgozásának egy lehetséges módját mutatja be.
Az elmúlt évtized soha nem látott gyors változást hozott a világban. Ha lépést akarunk tartani a világgal, követni kell a változásokat, alkalmazkodni kell a módosult igényekhez. Tudomásul kell venni, hogy az iskola ma már csupán az egyik helyszíne az információ- és ismeretszerzésnek. A tanár feladata már nem az ismeretek tömegének átadása, sokkal inkább az információhalmazban való eligazodás készségének fejlesztése, a tanulás képességének kialakítása. Az új szerep új, változatos módszereket igényel, változtatni kell az évtizedek alatt meggyökeresedett tanítási gyakorlaton. Meg kell találni azokat a munkaformákat, módszereket és iskolán kívüli lehetőségeket, amelyekkel a legjobb eredmény érhető el a földrajztanításban. A „Módszertani műhely” rovat célja, hogy bemutasson olyan módszertani elemzéseket, jó gyakorlatokat (kiemelten az kollaboratív és az online földrajztanítás-tanulásra), amelyek segítséget nyújthatnak pályakezdő és gyakorló földrajztanároknak a korszerű módszerek megismeréséhez és alkalmazásához.
Az írás a mediterrán mint tipikus táj feldolgozásának egy lehetséges módját mutatja be.
Délkelet-Ázsiában hagyományos csemege az arékapálma magjából készült fűszeres rágcsálnivaló. A bételdió rágása közösségi program is, különösen az idősebb korosztályban.
A Templom-hegyen álló Sziklamecset aranyló kupolájával Jeruzsálem egyik szimbóluma. Az épület és környéke a mekkai nagymecset és a medinai mecset után az iszlám világ harmadik legfontosabb szent helye.
Az Amerikai Egyesült Államokban lévő Nagy-sóstó a nyugati félgömb legnagyobb sós vizű tava, aminek vízszintje évszakosan erős változik, de egyre inkább sós sivatagok foglalnak el.
Talán kevés hely van a világon, ahol annyi pagoda, sztúpa épült volna, mint a többségében buddhisták lakta Mianmarban. Az egyik legimpozánsabb a Svedagon aranytól csillogó sztúpája és a körülötte lévő pavilonok, pagodák, szobrok együttese, a Föld egyik legfontosabb buddhista zarándokhelye.
A vietnámi Ha Long az alámerülő sárkány öble. Az óidő végi tengeri elöntés során lerakódott üledékekből vastag mészkőrétegek jöttek létre, majd a középidőben és a harmadidőszakban a szárazföldön karsztos formakincs alakult ki. A harmadidőszak végén és a negyedidőszak elején azonban újra a tenger formálta a szerteszórt kúpos szigeteket.
A közreadott projektterv 8. osztályosok számára készült az Európán kívüli kontinensek földrajza témakörének feldolgozására. A projekt során a tanulók kiscsoportokban önálló kutatást végeznek, a megszerzett információkból maguk konstruálnak „tananyagot”, amelynek ezáltal a szakértőivé válnak. “Szakértői tudásuk” alapján más csoportok tagjainak tanítják meg az ismereteket, bemutatják a kultúrát, ezzel is mélyítve saját tudásukat.
Az írás összefoglal néhány olyan egyszerű modellezést, amely könnyen és élményszerűen beépíthető a kőzetburokkal foglalkozó órák tananyagába. A modellek analógiás gondolkodást segítik a konyhában előállítható édességek és a valós struktúrák, folyamatok összevetésével.
Az utahi nemzeti park elképesztő forma- és színgazdagságú sziklaképződményeit megpillantva méltán kiált fel az ember: „Isten óvjon attól, hogy itt egy tehened elkódorogjon!”
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!