Az elmúlt évtized soha nem látott gyors változást hozott a világban. Ha lépést akarunk tartani a világgal, követni kell a változásokat, alkalmazkodni kell a módosult igényekhez. Tudomásul kell venni, hogy az iskola ma már csupán az egyik helyszíne az információ- és ismeretszerzésnek. A tanár feladata már nem az ismeretek tömegének átadása, sokkal inkább az információhalmazban való eligazodás készségének fejlesztése, a tanulás képességének kialakítása. Az új szerep új, változatos módszereket igényel, változtatni kell az évtizedek alatt meggyökeresedett tanítási gyakorlaton. Meg kell találni azokat a munkaformákat, módszereket és iskolán kívüli lehetőségeket, amelyekkel a legjobb eredmény érhető el a földrajztanításban. A „Módszertani műhely” rovat célja, hogy bemutasson olyan módszertani elemzéseket, jó gyakorlatokat (kiemelten az kollaboratív és az online földrajztanítás-tanulásra), amelyek segítséget nyújthatnak pályakezdő és gyakorló földrajztanároknak a korszerű módszerek megismeréséhez és alkalmazásához.
A hegyekkel, dombokkal tagolt területen kialakult jordániai Rum vádiban bizarr sziklaalakzatokkal, kőhidakkal, csodálatos homokformákkal és az egykori életet sejtető sziklarajzokkal ismerkedhet meg az idelátogató turista.
A kókuszpálma a trópusi tengerpartok növénye, amely termésének szüretelése ügyességet kíván a magasban. Erre Thaiföldön makákókat tanítanak be. A termés feldolgozása már emberi kézi erővel történik.
Az Indiai-óceánban élő teknősök száma jelentősen csökken. Ezt Srí Lanka halászai vették először észre, hiszen egyre kevesebb teknős érkezik holdfényes éjszakákon a partra, hogy tojásait a szaporodási időszakban lerakja. A hulladék, a műanyag és a szennyezett víz nagy veszélyforrás számukra.
Mandalayban ellátogatunk egy olyan helyre, ahol még a hagyományos módon készítik a kis aranylemezeket, amelyeket a buddhista hívők a Buddha-szobrokra „ragasztanak” az imádkozás során. Megnézzük hogyan készülnek az aranylemezek.
Amikor az emberek birtokba kezdték venni az afrikai sivatagot, akkor a természetesen fakadó forrás körüli növények közé betelepítette a datolyapálmát, ezzel megváltoztatva a kis zöld „sziget” arculatát. Így lett a datolyapálma a sivatag jelképe.
A tanulásként alkalmazott szabadulószobák növelik a tanulók motivációját, csökkentik a kudarcélményt és hozzájárulnak a maradandóbb ismeretekhez. Ezért használjuk bátran a tanítási-tanulási folyamat során!
Az írás felvillantja az Etiópia legnagyobb tava környékén élő emberek vízhez kötött életét.
A karen nők rézből készült karikákat viselnek a nyakuk, térdük alatt és a karjukon. Lehet, hogy a szokásnak a nők tigristámadástól való védelme volt a célja, vagy egy eredetmonda szerint egy sárkányhoz akartak hasonlítani, vagy a gyerekek és a nők elrablása ellen védekezhettek így egykor.
Az indiai lakosság 1,9%-a szikh hívő. Hagyományos viseletünket és szokásaikat még őrzik. A szegénysorwú embereket nem hagyják sorsukra.