Az elmúlt évtizedek soha nem látott gyors változást hoztak a világban. Ha lépést akarunk tartani az átalakuló világgal, követni kell a változásokat, alkalmazkodni kell a módosult igényekhez. Tudomásul kell venni, hogy az iskola ma már csupán az egyik helyszíne az információ- és ismeretszerzésnek, és minél szélesebb körben kell az oktatásba bevonni a mindennapok történéseit és azok szaktudományos hátterét, kommunikációs formáit és technikáit. A „Módszertani műhely” rovat három alrovata az új megközelítés megismerését és elterjedését kívánja segíteni.
Az iszlám épületkomplexumot Sáh Dzsahán indiai nagymogul állíttatta a szerelem örök szentélyeként feleségének emlékül. A mauzóleumot és épített környezetét a világ kulturális örökségei között tartják számon.
A Kanári-szigetek jelképévé vált sárkányvérfa a felsértett szárából kifolyó, száradás után vörös színű gyantájáról kaphatta a nevét. Az őslakosok, a guancsék a gyantát vérzés csillapításra, betegségek, csonttörés gyógyítására használták.
A mianmari aranytojásra emlékeztető gránitszikla tetején a pagoda őrzi a legenda szerint Buddha hajszálát. Igaz vagy sem, de az ingókő alakja és ragyogása a napsütésben lenyűgöző látvány.
Az etiópiai Akszúm területén lévő nekropoliszban a királyokat, előkelőségeket és azok családtagjait temették el úgy, hogy hatalmas obeliszket állítottak a sírjuknál, a föld alatt pedig sírkamrákat építettek.
A világ azon területein, ahol az éghajlat nem követeli meg a ruha állandó viselését, ott a testnek és a rajta lévő díszítéseknek fontos szerep jut még ma is. Erre mutat példákat az írás az etiópiai Omo-völgyből.
Borneó partvidékének mangroveerdeiben élnek a mókás kinézetű borneói nagyorrú majmok, amelyek száma erősen megfogyatkozott. Életmódjuk jól megfigyelhető a majomrezervátumban.
A hindu nők hagyományos viselete a szári a hétköznapokon és az ünnepeken, a munkában és a magánéletben egyaránt. Tulajdonképpen nem más, mint rafináltan magukra tekert textília.
A mamutfenyőket több nemzeti park és védett terület óvja a kipusztulástól. 140 millió évvel ezelőtt a mainál sokkal elterjedtebbek voltak az északi félgömbön, mielőtt reliktumokká váltak. Napjainkra csak két fajuk maradt fent, amelyek eltérő természetföldrajzi környezetben találták meg élőhelyüket.
A módszertani próbálkozás célja kideríteni, vajon alkalmas-e a digitális történetmesélés a témazáró dolgozat kiváltására a távolléti oktatás keretein belül. A megfigyelést egy budapesti gimnázium ötven 10. évfolyamos tanulójával végeztem 2021. április-májusban A világgazdaság folyamatai témakörhöz kapcsolódóan.