Az elmúlt évtized soha nem látott gyors változást hozott a világban. Ha lépést akarunk tartani a világgal, követni kell a változásokat, alkalmazkodni kell a módosult igényekhez. Tudomásul kell venni, hogy az iskola ma már csupán az egyik helyszíne az információ- és ismeretszerzésnek. A tanár feladata már nem az ismeretek tömegének átadása, sokkal inkább az információhalmazban való eligazodás készségének fejlesztése, a tanulás képességének kialakítása. Az új szerep új, változatos módszereket igényel, változtatni kell az évtizedek alatt meggyökeresedett tanítási gyakorlaton. Meg kell találni azokat a munkaformákat, módszereket és iskolán kívüli lehetőségeket, amelyekkel a legjobb eredmény érhető el a földrajztanításban. A „Módszertani műhely” rovat célja, hogy bemutasson olyan módszertani elemzéseket, jó gyakorlatokat (kiemelten az kollaboratív és az online földrajztanítás-tanulásra), amelyek segítséget nyújthatnak pályakezdő és gyakorló földrajztanároknak a korszerű módszerek megismeréséhez és alkalmazásához.
Az alábbi óraleírásban a tanulási-tanítási folyamat a tanulók közötti együttműködésekre épül, a diákok egész órán át team-munkában dolgoznak, összehangoltan, munkamegosztásban, egymás eredményeit felhasználva oldják meg a magashegységekkel kapcsolatos feladatokat.
Az írás az online tárlatvezetés módszerét mutatja be, amely során a tanulók aktívan tanulva dolgozzák fel a latin-amerikai banánköztársaságok földrajzi jellemzőit.
Sportrajongó földrajztanárként egyértelmű, hogy a nagyobb nemzetközi sportrendezvényeket és azok földrajzi, társadalmi, gazdasági és kulturális vonatkozásait fel kell – és fel is érdemes – dolgozni a tanítási órák keretein belül.
A földrajztanítás során nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a gyermekeket az élet több területén is használható tudással és képességgel vértezzük fel. Az intellektuális kompetencia elsajátítását segítik elő az alábbi feladatok.
Digitális Pedagógus Díjat kapott a gödöllői Török Ignác Gimnázium földrajztanára, Guba András.
Egy geomodellekre alapuló óra segíti a fogalommegértést és annak alkalmazását, szelekcióját, illetve az összefüggések, kapcsolatok felismerését, rendszerben történő kezelését, és természetesen a tanulók tudásszerzési hatékonyságát.
A média jól használható a mindennapi tanítás-tanulási folyamatban, alternatívát nyújthat a jelenlegi többnyire frontális oktatással szemben, hiszen a diákok igénylik az ilyen típusú tevékenységeket.
Egy stratégiai tervezést igénylő feladatot mutatunk be a Milyen következményekkel jár az, ha „nem vagyunk bejelentve?” problémafelvetéssel kapcsolatban, ami tartalmilag és módszertanilag is átível az egész témakör feldolgozásán.
Az EAThink2015 projekt és az Anthropolis Egyesület közösen megjelentetett kézikönyvét ajánlom – elsősorban általános és középiskolai tanár – olvasóink figyelmébe.
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!