Az elmúlt évtizedek soha nem látott gyors változást hoztak a világban. Ha lépést akarunk tartani az átalakuló világgal, követni kell a változásokat, alkalmazkodni kell a módosult igényekhez. Tudomásul kell venni, hogy az iskola ma már csupán az egyik helyszíne az információ- és ismeretszerzésnek, és minél szélesebb körben kell az oktatásba bevonni a mindennapok történéseit és azok szaktudományos hátterét, kommunikációs formáit és technikáit. A „Módszertani műhely” rovat három alrovata az új megközelítés megismerését és elterjedését kívánja segíteni.
A mangroveerdők az Egyenlítőtől északi és déli irányban kb. 30 fok távolságban találhatók a tenger és a szárazföld találkozásánál. Ez az élőhely az árapályzónában fekszik, igen kemény életfeltételeket kínál az itt élő vegetációnak és lakóinak.
A Kara-kum mélyén, porózus homokkőben rejtőzik Türkmenisztán földgázvagyona. Egy hatalmas, mély kráterből tör fel a metán, ami hatalmas lánggal ég, és különösen éjszaka káprázatos látványt nyújt.
A dizájnalapú tanulás olyan tanulási stratégia, amelyben a diákok egy tervezési kihívással kerülnek szembe, amire egyénileg vagy kiscsoportokban próbálnak megoldást találni, kizárólag előzetes tudásuk felhasználásával.
A tűz is válhat a világörökség részévé, ha éppen egy hegy lábánál ég már jó pár évtizede. Ilyen hely Azerbajdzsánban az Apseron-félszigeten a Yanar dağ, amely elnevezés maga is égő hegyet jelent.
A problémaközpontú tanulásnál fontos, hogy a tanulás valósághű problémán alapuljon, amit többféle nézőpontból lehessen vizsgálni, továbbá, hogy magának a tanulásnak tényleges együttműködés legyen az alapja, és alapvetően önirányításos módon, de szükség esetén instrukciók segítségével történjen.
Balázs Dénes alapításával és a Magyar Földrajzi Társaság egykori Múzeumi Bizottságának tevékeny közreműködésével jött létre 1983-ban Magyar Földrajzi Múzeum. Így a Társaság alapításának 150. évfordulója tiszteletére mutatjuk be a hazai földrajzoktatás e különleges helyszínének tevékenységét.
A generációk között kialakult szakadék az idő előrehaladtával egyre tágul, így nem elég az oktatási módszereket változtatni, szemléletváltásra is szükség van, hogy olyan tanulókat neveljünk, akik helyt tudnak majd állni a roppant gyorsan változó, digitalizációra épülő világunkban.
A természettudományos tantárgyak csekély időkeretének időszakában fontos a földrajz tantárgy interdiszciplináris megközelítése. A holisztikus szemléletmóddal a megszerzett tudás mélyebbé és sokrétűbbé válik, és a komplex szemléletmód hangsúlyozása segíti a tanulókat a világ mélyebb megismerésében.
Szerkesztői megjegyzés: a tanulmány a magyarországi földrajztankönyvek időbeli változásának történeti áttekintésével tiszteleg a Magyar Földrajzi Társaság fennállásának 150. évfordulója előtt, hiszen a tankönyvszerzők között számos olyan személyiséggel találkozhatunk, akinek jelentős szerepük volt és van a Társaság életében is.