
Bölények
Az amerikai bölény a legnagyobb őshonos állat Észak-Amerikában. A préri királyát azonban az ember a kihalás szélére sodorta, mert elvette élőhelyüket és levadászta őket. A nemzeti parkokban ma már szépen szaporodnak.
Az elmúlt évtized soha nem látott gyors változást hozott a világban. Ha lépést akarunk tartani a világgal, követni kell a változásokat, alkalmazkodni kell a módosult igényekhez. Tudomásul kell venni, hogy az iskola ma már csupán az egyik helyszíne az információ- és ismeretszerzésnek. A tanár feladata már nem az ismeretek tömegének átadása, sokkal inkább az információhalmazban való eligazodás készségének fejlesztése, a tanulás képességének kialakítása. Az új szerep új, változatos módszereket igényel, változtatni kell az évtizedek alatt meggyökeresedett tanítási gyakorlaton. Meg kell találni azokat a munkaformákat, módszereket és iskolán kívüli lehetőségeket, amelyekkel a legjobb eredmény érhető el a földrajztanításban. A „Módszertani műhely” rovat célja, hogy bemutasson olyan módszertani elemzéseket, jó gyakorlatokat (kiemelten az kollaboratív és az online földrajztanítás-tanulásra), amelyek segítséget nyújthatnak pályakezdő és gyakorló földrajztanároknak a korszerű módszerek megismeréséhez és alkalmazásához.
Az amerikai bölény a legnagyobb őshonos állat Észak-Amerikában. A préri királyát azonban az ember a kihalás szélére sodorta, mert elvette élőhelyüket és levadászta őket. A nemzeti parkokban ma már szépen szaporodnak.
A projektmunka jelentősége A földrajz tantárgy rendkívül tág ismeretanyagot foglal magában, amelyben megjelennek a környezeti problémák és az ezzel kapcsolatos fenntarthatósági kérdések is. A környezettudatos
A selyem az eperfa, a selyemlepke és az ember együttműködésével jön létre. A lepkebáb gubójának szálaiból gombolyítják le a fonalnak feldolgozott selyemszálakat.
Az írás bemutat egy kutatást, amelynek középpontjában az OTDK Fizika, Földtudományok és Matematika Szekciója tehetséggondozó műhelyei munkájának vizsgálata állt a földtudományi alszekcióra fókuszálva. Indítéka a földrajz tantárgy, a földtudományok szintetizáló jellege a ma kiemeltnek tekinthető ismeretek és képességek fejlesztésének színtere.
A tanulmány bemutatja, miként hasznosíthatók a városszimulátor játékok a földrajz, elsősorban a városföldrajzi témák oktatásban. Ennek érdekében áttekinti a játékosítással kapcsolatos megközelítéseket, valamint bemutatja a leggyakrabban használt oktatási célú városépítő játékokat.
A hegyekkel, dombokkal tagolt területen kialakult jordániai Rum vádiban bizarr sziklaalakzatokkal, kőhidakkal, csodálatos homokformákkal és az egykori életet sejtető sziklarajzokkal ismerkedhet meg az idelátogató turista.
A kókuszpálma a trópusi tengerpartok növénye, amely termésének szüretelése ügyességet kíván a magasban. Erre Thaiföldön makákókat tanítanak be. A termés feldolgozása már emberi kézi erővel történik.
Az Indiai-óceánban élő teknősök száma jelentősen csökken. Ezt Srí Lanka halászai vették először észre, hiszen egyre kevesebb teknős érkezik holdfényes éjszakákon a partra, hogy tojásait a szaporodási időszakban lerakja. A hulladék, a műanyag és a szennyezett víz nagy veszélyforrás számukra.
Mandalayban ellátogatunk egy olyan helyre, ahol még a hagyományos módon készítik a kis aranylemezeket, amelyeket a buddhista hívők a Buddha-szobrokra „ragasztanak” az imádkozás során. Megnézzük hogyan készülnek az aranylemezek.
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!