Az elmúlt évtized soha nem látott gyors változást hozott a világban. Ha lépést akarunk tartani a világgal, követni kell a változásokat, alkalmazkodni kell a módosult igényekhez. Tudomásul kell venni, hogy az iskola ma már csupán az egyik helyszíne az információ- és ismeretszerzésnek. A tanár feladata már nem az ismeretek tömegének átadása, sokkal inkább az információhalmazban való eligazodás készségének fejlesztése, a tanulás képességének kialakítása. Az új szerep új, változatos módszereket igényel, változtatni kell az évtizedek alatt meggyökeresedett tanítási gyakorlaton. Meg kell találni azokat a munkaformákat, módszereket és iskolán kívüli lehetőségeket, amelyekkel a legjobb eredmény érhető el a földrajztanításban. A „Módszertani műhely” rovat célja, hogy bemutasson olyan módszertani elemzéseket, jó gyakorlatokat (kiemelten az kollaboratív és az online földrajztanítás-tanulásra), amelyek segítséget nyújthatnak pályakezdő és gyakorló földrajztanároknak a korszerű módszerek megismeréséhez és alkalmazásához.
Az iszlám épületkomplexumot Sáh Dzsahán indiai nagymogul állíttatta a szerelem örök szentélyeként feleségének emlékül. A mauzóleumot és épített környezetét a világ kulturális örökségei között tartják számon.
A Kanári-szigetek jelképévé vált sárkányvérfa a felsértett szárából kifolyó, száradás után vörös színű gyantájáról kaphatta a nevét. Az őslakosok, a guancsék a gyantát vérzés csillapításra, betegségek, csonttörés gyógyítására használták.
A mianmari aranytojásra emlékeztető gránitszikla tetején a pagoda őrzi a legenda szerint Buddha hajszálát. Igaz vagy sem, de az ingókő alakja és ragyogása a napsütésben lenyűgöző látvány.
Az etiópiai Akszúm területén lévő nekropoliszban a királyokat, előkelőségeket és azok családtagjait temették el úgy, hogy hatalmas obeliszket állítottak a sírjuknál, a föld alatt pedig sírkamrákat építettek.
A világ azon területein, ahol az éghajlat nem követeli meg a ruha állandó viselését, ott a testnek és a rajta lévő díszítéseknek fontos szerep jut még ma is. Erre mutat példákat az írás az etiópiai Omo-völgyből.
Borneó partvidékének mangroveerdeiben élnek a mókás kinézetű borneói nagyorrú majmok, amelyek száma erősen megfogyatkozott. Életmódjuk jól megfigyelhető a majomrezervátumban.
A hindu nők hagyományos viselete a szári a hétköznapokon és az ünnepeken, a munkában és a magánéletben egyaránt. Tulajdonképpen nem más, mint rafináltan magukra tekert textília.
A mamutfenyőket több nemzeti park és védett terület óvja a kipusztulástól. 140 millió évvel ezelőtt a mainál sokkal elterjedtebbek voltak az északi félgömbön, mielőtt reliktumokká váltak. Napjainkra csak két fajuk maradt fent, amelyek eltérő természetföldrajzi környezetben találták meg élőhelyüket.
A módszertani próbálkozás célja kideríteni, vajon alkalmas-e a digitális történetmesélés a témazáró dolgozat kiváltására a távolléti oktatás keretein belül. A megfigyelést egy budapesti gimnázium ötven 10. évfolyamos tanulójával végeztem 2021. április-májusban A világgazdaság folyamatai témakörhöz kapcsolódóan.
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!