Így élnek mások

Szerző: Kis Kelemen Éva
ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium
Az „Így élnek mások” projekt magját 16 család fotója adja, amelyek a világ különböző kultúráinak és életmódjainak sokszínűségét mutatják be. A tanulók különböző életformákat, lakásviszonyokat, társadalmi helyzeteket ismerhetnek meg az azok feldolgozására épülő tanítási órákon.

Interaktív foglalkozás 7. osztályosok számára

Így élnek mások – interaktív foglalkozás 7. osztályosok számára az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban az Anthropolisz Egyesület Így élnek mások – Felfedező projekt a világ körül (2012) kiadványa alapján.

A projekt célja és tartalma

Az „Így élnek mások” projekt magját 16 család fotója adja. A fényképen látható családok a világ különböző kultúráinak és életmódjainak sokszínűségét mutatják be. A tanulók különböző életformákat, lakásviszonyokat, társadalmi helyzeteket ismerhetnek meg.

A projekt célja, hogy a tanulók …

  • sztereotípiák és előítéletek nélkül fedezzék fel a kulturális sajátosságokat. Ismerjék fel, hogy az embereknek – helyzetüknél fogva – különböző lehetőségeik vannak egyetemes szükségleteik (lakni, enni, játszani, tanulni…) kielégítésére;
  • fejlődjön a szociális kompetenciájuk, kapcsolatteremtési készségük;
  • megtanuljanak érvelni, több szempont alapján mérlegelni, mások véleményét elfogadni.

Előzmények

A foglalkozásokat földrajzóra keretében, az aktuális tananyaghoz kapcsolódóan tartottam. A kontinensek földrajzával ismerkedtünk, ebbe illesztettem bele a különböző családok életét feldolgozó témát.

Előkészítés

A foglalkozásokat megelőző órán arra kértem a tanulókat, hogy a következő alkalomra nyolc négy fős csoportba szerveződjenek, ennek megfelelően rendezzék be a termet. Gyakran dolgozunk csoportban, ez tehát nem okozott gondot. A szükséges eszközöket (füzet, színes ceruzák, földrajzi atlasz) hozniuk kellett.

A munka menete

1. foglalkozás 

Ismerkedés a képekkel

    Nyolc képet választottam ki a tizenhatból, olyan családokét, amelyek országairól (vagy legalább a kontinensről) már tanultunk a tanév során. A képeket elhelyeztem az osztályteremben úgy, hogy jól körüljárhatók legyenek. Majd „csendes múzeumi séta” következett. A tanulók tanulmányozták a fényképeket, akár jegyzetelhettek is, azonban egymással nem beszélhettek.

    A csendes vizsgálódás után a tanulók visszatértek csoportjaikhoz.

    A következő kérdésekre kellett önállóan, írásban válaszolniuk:

    • Mi jutott eszedbe a képen látottakról?
    • Mi meglepő a képen?
    • Mi tett kíváncsivá a képekkel kapcsolatban?

    Ismerkedés a családdal – Amiről tudni szeretnék

      Miután a gyerekek megválaszolták a kérdéseket, megoszthatták válaszaikat egymással a csoporton belül, arra kértem a csoportokat, hogy válasszanak egy-egy képet, és adjanak választ közösen az alábbi kérdésekre:

      • Melyik országból származhat a család? Miből gondoljátok?
      • Milyen életkörülmények között élnek? Mi utal erre?

      A gyerekek saját csoportjaikon belül megvitatták a kérdéseket.

      Mire vagy kíváncsi? – Kérdezz a családtól!

      Ezután a tanulók a családhoz intéztek kérdéseket, amelyeket egymással is megosztottak a csoportok. Majd minden csoport megkapta „saját” családja részletes névjegykártyáját, amit összevetettek a családról, családtagokról alkotott elképzeléseikkel. Végül egy közös világtérképen kiszínezték az ország erületét, ahol a család él.

      2. foglalkozás

      Legbecsesebb tárgyak, vágyak

        A fotókon látható tárgyak közül ki kellett választaniuk a tanulóknak, melyik lehet az, amelyet az egyes családtagok a legnagyobb becsben tartanak.

        • Melyek a legfontosabbak a család létfenntartásához?
        • Vajon milyen ajándéknak örülnének a családok, családtagok a legjobban?

        Ismét összehasonlították elképzeléseiket a tényekkel.

        „Az én családi fotóm”

          A továbbiakban arról beszélgettünk, miben különbözne a saját családjukról készült kép a most megismert családétól. Mik az ő vágyaik, mi jelenti számukra a legfőbb értékeket.

          „Ha a te családodról készülne hasonló fotó, mit ábrázolna, a feltett kérdésekre mik lennének a te válaszaid?”

          Tapasztalatok

          A téma nagyon jól illeszthető a földrajzórák sorába, akár a kontinensek témakörében, akár a társadalomföldrajzi témák keretén belül a globális problémák, pl. szegénység témakörében. A projekt remek módszer a szegénységgel szembeni érzékenyítésre. A tanulók nagy érdeklődéssel dolgoztak.

          A gyerekek véleménye

          •  „nagyon érdekes volt látni, hogy milyen sokféle család van”
          • „sokkal jobban tudom értékelni azt, amim van”
          • „nem az anyagiak jelentik a boldogságot”
          • „amikor országokról tanulunk, ott igazi emberek élnek”
          • „sosem láttam még közelről ilyen szegénységet”
          • „elfogadóbb leszek”

          Források:

          • Így élnek mások – Felfedező projekt a világ körül, Anthropolis Egyesület, 2012
          • Képek: a szerző saját felvételei (a fotók jogtiszták, szabadon felhasználhatók) 

          Legfrissebb írások

          Rovatok

          Új írásaink

          Műhelyírások

          Az MTA Földrajztudományi Bizottságok közös Oktatási Albizottságának története

          Az írás bemutatja az Albizottság mintegy 30 éves történetét, amelynek során a földrajztudomány és a földrajzi tartalmakat oktató tantárgyak iránt elkötelezett kutatók, felsőoktatásban dolgozó oktatók (kiemelten a szakmódszertan oktatói), valamint a köznevelésben dolgozó pedagógusok közös erőfeszítései valósultak meg. A cél minden esetben a tudomány és a földrajzi tartalmú tantárgyak értékeinek megőrzése és a köznevelési pozícióinak javítása volt.

          Műhelyírások

          Tanulók térképfeldolgozási folyamatának feltárása szemmozgáskövetéssel

          A térképhasználati készségek fontosak a mindennapi életben, ezért fejlesztésük elengedhetetlen az iskolában. A hatékony fejlesztéshez meg kell értenünk a tanulók térképi információfeldolgozását. A tanulmány egy pilotkutatás eredményeit mutatja be, amelyben tanulók térképhasználati készségek alkalmazását igénylő feladatsort oldottak meg, miközben szemmozgáskövető eszközzel regisztrálták a „gondolkodásukat”.

          Műhelyírások

          A magyarországi statisztikai régiók tanítása a földrajzórákon

          Magyarország földrajzának tanításakor nagy súly helyeződik a régiókra, a társadalomföldrajzi folyamatokat ezeken keresztül mutatjuk be. A tanulmány arra keresi a választ, hogy a szűk időkeretben a sok szempontból súlyukat vesztett ún. tervezési-statisztikai régiókat milyen megközelítésben és módszerekkel tanítják és dolgozzák fel a tanórákon.