Hurrá, itt a nyár!
2025. június 21-én 4 óra 41 perckor kezdődik az északi félgömbön a csillagászati nyár, ez a nyári napforduló időpontja. Bolygónk a Nap körüli keringési pályán ekkor van legtávolabb a csillagunktól. A napforduló elnevezés onnan származik, hogy a Nap látszólagos évi égi útján december 21. óta folyamatosan észak felé haladt, és ebben az időpontban a lehetséges legészakabbi szélességi körön, a Ráktérítőn delelt merőlegesen, majd innen ellentétes irányt vesz a mozgása („megfordul”), a Baktérítő felé mozog (innen a térítők elnevezése).

A nyári napforduló idején a Föld forgástengelye a legkisebb szöget zárja be a napsugarakkal, ezért a leghosszabb a nappal és a legrövidebb az éjszaka. Magyarországról nézve ezen a napon a Nap 66o magasságban delel, és 16 órán keresztül van a látóhatár felett. Innentől kezdve szép lassan rövidülnek a nappalok.

A jellegzetes, periodikusan ismétlődő csillagászati eseményeket az emberiség csaknem a kezdetektől fogva ünnepelte, hiszen élete nagyban függött azoktól. A kereszténység felvételével Szent Iván napjához (június 24.) kötötték a nyári napfordulót, és számos szokást kapcsoltak hozzá. Közülük a tűzgyújtás vált a legáltalánosabbá. Vannak, akik úgy tartják, hogy a magyarság már a 11. században gyújtott ekkor tüzeket a Nap diadalmának köszöntésére, de erre vonatkozó hiteles adatok csak a 16. századtól vannak. Szalmából és gallyakból rakták a tüzeket, amelyeken gyógynövényeket (pl. ökörfarkkórót, ürömöt, bodzát, orgonát) is füstöltek. A tüzeket nemcsak körülállták énekelve, hanem át is ugrották, mert a tűzugrásnak mágikus hatást tulajdonítottak.

