Így kezdődött
1993 tavaszán a miskolci Avasi Gimnázium hiánypótló megyei földrajzversenyt szervezett Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Ez a kezdeményezés a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Bacsó Nándor-verseny mintáját követte. A verseny rövid időn belül felvette annak a fiatalon elhunyt tudósnak, Less Nándornak a nevét, akinek szorgalma, kitartása és kreativitása példaértékűnek tekinthető. A megyei versenyből egy év múlva 7 megyére, később 11 megyére kiterjedő regionális verseny lett, az 1990-es évek végétől pedig országos megrendezésű versenyként vált egyre ismertebbé és kedveltebbé. Az eltelt évtizedekben a névválasztás szimbolikus jelentése tovább erősödött. A versenyt 1993 és 2013 között az Avasi Gimnázium rendezte. 2014-től a verseny megrendezésének feladatait a szervezésére létrehozott Földrajzverseny Alapítvány vette át teljeskörűen a pályázatírástól kezdve a szakmai munka koordinálásán keresztül a pénzügyi elszámolásig. 2014-ben a gimnázium helyett a Miskolci Egyetem adott helyet a döntőnek, egy évvel később pedig Less Nándor egykori egyeteme, a Debreceni Egyetem fogadta be, méltó helyszínt biztosítva a rangos versenynek, de a szervezési feladatok egy részét is magukra vállalták a földrajzos kollégák.
A Bükk az örök, a nagy szerelem
Ahhoz azonban, hogy igazán megértsük, mit jelképez a verseny elnevezése, érdemes közelebbről megismerni Less Nándor (1963–1993) életútjának fontosabb szakaszait. Első iskolája, a miskolci Könyves Kálmán Általános Iskola 1994 májusában adott otthont annak – az életét végigkísérő –fotókiállításnak, amelyet korábban Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen mutattak be. A kiállítás nemcsak tudományos eredményeit, hanem személyes kötődéseit is feltárta: ott volt például a Rudyard Kipling által írt A dzsungel könyve, amely egész életében meghatározó olvasmánya maradt, az indiánregények, valamint a 12 éves korában általa összeállított állatkép-album is. A fotókiállítás megnyitóján hangzott el, hogy tájfutóként 1443 túrán összesen 22 211,5 km-t, ebből társak nélkül 10 911 km-t tett meg (link1).
Ezek az emlékek már előrevetítik azt a szemléletet, amely később tudományos munkásságában is megjelent. Szent-Györgyi Albert gondolata – miszerint az igazi tudós az egésztől halad a részletek felé – tökéletesen illik rá. Less Nándor ezt a megközelítést követte egyetemi munkáiban és kandidátusi disszertációjában is, amelyek mind a Bükk hegységhez kötődtek. A Bükk azonban számára több volt, mint kutatási terület: életének meghatározó tere, szenvedélye és egyben kikapcsolódása is. A terepen töltött hosszú órák – gyakran napi 10–12 óra munka – nemcsak tudományos eredményeket hoztak, hanem mély személyes kapcsolatot is kialakítottak közte és a táj között. Különös súlyt kap az a mozzanat, amikor az Ugandába indulása előtti napon még egyszer kiment a Bükkbe túrázni. Édesanyja szavai – „kiment elbúcsúzni” – egyszerre egyszerűek és megrendítőek. Ez a búcsú egyben lezárása is lett egy kivételes életútnak, amelynek középpontjában végig a természet állt. A vegetációtérképezésben végzett munkája is ezt az elkötelezettséget tükrözi: a mintegy 550 km²-es területből 1992 végéig 400 km²-t feltérképezett. A tervezett monográfia, amely életművének összegzése lett volna, már nem készülhetett el, de az addigi munka így is maradandó értéket képvisel.
Ez az elmélyült, mégis nyitott szemlélet tette lehetővé, hogy Less Nándor ne csak egyetlen táj kutatója legyen, hanem a világ számos pontján gyűjtsön tapasztalatokat. Utazásai során bejárta Törökország hegységeit, a Kárpátok térségeit, Kína és a Tibeti-fennsík különleges vidékeit, valamint Délkelet-Ázsia sokszínű tájait. Járt a Pindosz-hegységben, kutatott a Himalájában, majd Ugandában is (link2). A világ megismerése nála mindig az összefüggések keresését jelentette.
1993. január 6-án, 30. születésnapján megmászta Ugandában az 5109 méteres Margherita-csúcsot. Ez a teljesítmény méltó szimbóluma annak az életútnak, amelyben a kitartás, a kíváncsiság és a határok feszegetése egyszerre volt jelen. Hazatérése után azonban tragikus fordulat következett be: maláriafertőzését nem ismerték fel időben, és február 11-én elhunyt. Emlékköve a Hór-völgyben, az Oszla-őrháznál áll, barátai egy kislevelű hársfát is ültettek emlékére, és minden évben a Föld napját követő hétvégén elmennek oda mindazok, akik rá emlékeznek.
Mire jó egy földrajzverseny?
A Less Nándor-földrajzverseny célja, hogy összevethessék tudásukat azok a tanulók, akik szeretik a szűkebb-tágabb környezetüket, a földrajz tantárgyat és aggódnak a környezetünk állapotáért. További cél, hogy a tanulók rugalmasan ismerjék meg a nyitott és globális világot, a természetföldrajzi jellemzők megismerése, a topográfiai tudás és a térbeli tájékozódás képesség megszerzése mellett értsék a világ működését és különböző típusú kapcsolatrendszereit, kiszolgáltatottságait, azok összefüggésrendszerét, továbbá hogy alkalmazkodni tudjanak a kihívásaira. A versenyt olyan tanulóknak szervezi a Földrajzverseny Alapítvány, akik az alapkövetelményeken túl többet szeretnének tudni az őket körülvevő világról, globálisan átlátják Földünk, környezetünk jelenségeit, összefüggéseit, komplexen tudják értékelni a természeti és társadalmi folyamatokat. A verseny célja az is, hogy hozzájáruljon a földrajztanítás tartalmi, de főként módszertani megújításához, aminek érdekében folyamatosan modernizálják a feladattípusokat is. Az elmúlt évtizedekben mintha megállt volna az idő, a földrajztanítás tartalmi és módszertani megújulása elmaradt. Érezték ezt a versenyszervezők, és érezték a felkészítő tanárok is, ezért a 2010-es évek közepén a verseny egyik céljaként tűzték ki a megújulást. Szándékuk szerint már az 1. fordulóban és a döntőben is újszerű írásbeli és szóbeli feladatokkal találkoznak a versenyzők: a megtanult adatok, tartalmak visszakérdezése helyett döntően a megszerzett tudás alkalmazására van szükség. A verseny kiemelt célja, hogy a tanulók képesek legyenek a földrajzi jelenségeket bemutató, magyarázó és értelmező egyszerű megfigyelések, mérések elvégzésére, a mérési adatok feldolgozására és azok grafikus ábrázolására, a grafikusan ábrázolt adatok elemzésére, értékelésére, az összefüggések megállapítására.
A verseny felépítése
A 12–18 éves korosztály számára négy kategóriában (I/A. – 7. évfolyam, I/B. – 8. évfolyam, II. – 9. évfolyam, III. – 10-11-12. évfolyam) meghirdetett kétfordulós verseny első forduló írásbeli feladatait online formában, a saját iskolájukban számítógépen töltik ki a versenyzők. A megfelelő technikai feltételek (asztali számítógép vagy laptop, internet) biztosítása a tanuló iskolájának feladata. Az első forduló feladatsorainak megoldásával 100 pontot lehet elérni. A döntő (második forduló) írásbeli (50 pont) és szóbeli (50 pont) részből áll. A két versenyrészben elért összesített pontszám határozza meg a végeredményt.
A döntő írásbeli és szóbeli vizsgarészének lehetséges feladattípusai:
- a versenyző által húzott téma kidolgozása, az összefüggések értelmezése, önálló kifejtése, gondolattérkép készítése;
- szemelvények, esetleírások elemzése, következtetések levonása;
- ábra- és képelemzés;
- adatelemzés és diagramkészítés;
- gyakorlati feladatok, egyszerű vizsgálatok (pl. kőzet-, víz-, talajvizsgálat);
- egyszerű modellvizsgálat;
- poszterkészítés a megadott témában;
- térképelemzés vagy térképkészítés.
A döntő szóbeli fordulójában – különösen a 9. és 10–12. évfolyamon – kiemelten problémacentrikus feladatokat kell a versenyzőknek megoldaniuk: rövid szemelvény és egy-két ábra alapján, a megadott szempontsor szerint kell beszélniük a témáról a zsűri előtt (link3).
2022-től a 7. és a 8. évfolyamos versenyzőknek az írásbeli feladatsor megoldása után egy kreatív gyakorlati feladatot kell megoldaniuk, pl. szöveg alapján térképet készíteni, egy környezeti problémát bemutatni egyszerű poszter elkészítésével, vagy a lakóhely nevezetességeit bemutató térképvázlatot készíteni. A gyakorlati feladatrész produktumait a szóbeli vizsgarész során be is mutatják a készítőik a zsűri előtt.
Nem várt mértékben nőtt a verseny népszerűsége
A 2000-es évek elején 600-800 tanuló is nevezett a versenyre, majd érezhetően mérséklődött a tanárok és a tanulók motiváltsága. A Covid-járvány egy időre jelentősen visszavetette a jelentkezések számát, de 2024-től látványosan többen jelentkeztek a korábbi évekhez képest. A járvány hatással volt a versenyszervezés módjára és az innovációra is. Azóta az első (iskolai) forduló feladatait a távoktatásra kifejlesztett Moodle platformon oldják meg a versenyzők.
Járj nyitott szemmel a világban!
A „Járj nyitott szemmel a világban!” szlogen már több mint huszonöt éve fejezi ki a földrajzverseny egyik alapvető célját. Hagyomány, hogy a döntő első napján a versenyzők és felkészítő tanáraik szakmai kiránduláson vesznek részt. 2000 és 2013 között főként Miskolc és környéke szolgált helyszínül, a szervezők többek között a diósgyőri várat, a lillafüredi Anna-barlangot, a miskolctapolcai Barlangfürdőt, a Bükk egyes területeit, valamint történeti és településföldrajzi szempontból fontos helyszíneket mutatták be. A programok között szerepelt ipari (pl. Bosch) és kulturális intézmények (pl. Miskolci Nemzeti Színház) felkeresése, vallásföldrajzi és művészeti témájú séták, egyetemi bemutatók, környezetvédelmi laboratórium meglátogatása, valamint az avasi lakótelep településföldrajzi vizsgálata is.
Az utóbbi években – a döntő új helyszíne következtében – Debrecen és környéke került a középpontba: 2015-ben a város szerkezetét ismerték meg a résztvevők, 2017-ben városökológiai sétán vettek részt, 2018-ban pedig a Debreceni Egyetem több kutatási és bemutatóhelyét látogatták meg. 2019-ben Hajdúböszörmény városszerkezetét tanulmányozták a terepen. 2020 után különböző okok (pandémia, gyakorlati feladat időigénye stb.) miatt háttérbe szorult a kirándulás, azonban a szervezők célja, hogy a következő években bemutassák a Debrecen és környékének jelentős gazdasági változásait és azok hatásait.
A Less Nándor-díj
A verseny egyes kategóriáinak győztesei és felkészítő tanáraik a Tóth Albert által alapított Less Nándor-díjat kapják, amellyel díszoklevél és a Györfi Sándor Kossuth-díjas szobrászművész által készített bronzplakett jár. Az eredmények, a 2021–2025 között 1–3. helyezést elért versenyzők száma alapján felállított rangsort a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium vezeti (a rangsor felállítása pontozás alapján történt, az 1. helyezés 3 pontot, a 2. helyezés 2 pontot, a 3. helyezés 1 pontot ért).
Az utóbbi években 1–3. helyezést elért tanulók névsora a link 4-en, az iskolák döntőbe jutott tanulóinak száma pedig a link5-ön tekinthető meg.
Jelentős jutalmat jelent a versenyzők számára, hogy a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Neumann János Egyetem, a Miskolci Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem az intézményükbe jelentkező továbbtanuló diákoknak plusz pontot ad. Az országos döntőben 1–6. helyezést elért tanulók általában 50 pontot, a 7–12. helyezettek 25 pontot kapnak. Minden döntőbe jutott versenyző oklevélben és tárgyjutalomban részesül, továbbá a felkészítő tanárok munkáját is oklevéllel ismerik el, amelyet az ünnepélyes eredményhirdetés alkalmával adják át a zsűri tagjai, Korponai János és Kukolya Csaba, az alapítvány alapítói, vagy Pilz Olivér, a kuratórium elnöke.
Hogyan érdemes készülni erre a versenyre? – Néhány hasznos tanács
A földrajzverseny nem csupán a lexikális tudást méri: a hangsúly sokkal inkább az összefüggések felismerésén és értelmezésén van. A feladatok jelentős része térképek, diagramok és különböző adatsorok elemzésére épül, ezért a biztos térképhasználat elengedhetetlen. A siker egyik kulcsa az ok-okozati kapcsolatok felismerése és bemutatása. Érdemes ezért a felkészülés során a problémamegoldó gondolkodást fejleszteni és a különböző típusú feladatok értelmezését gyakoroltatni. Különösen fontos a feladatok pontos megértése, hiszen gyakran összetett, több lépésből álló kérdésekről van szó. A verseny feladatai sokszor valós példák elemzésére épülnek és több földrajzi témakört kapcsolnak össze. Ezért a felkészülés során az integrált, összefüggésekben gondolkodó földrajzi szemlélet kialakítása különösen hasznos.
Összegzés
A Less Nándor Földrajzverseny több mint három évtized alatt a hazai tehetséggondozás egyik meghatározó rendezvényévé vált. A verseny nemcsak a tudás összemérésének lehetőségét kínálja a diákok számára, hanem hozzájárul a földrajzi gondolkodás, az összefüggések felismerésének és a környezeti problémák iránti érzékenységnek a fejlesztéséhez is. A feladatok folyamatos megújítása, a gyakorlati és problémacentrikus szemlélet erősítése azt szolgálja, hogy a földrajz a világ megértésének eszköze legyen a fiatalok számára. A verseny névadójának szellemisége – a kíváncsiság, a kitartás és a természet iránti elkötelezettség – ma is jelen van a rendezvény szellemiségében, és irányt mutat mindazoknak, akik nyitott szemmel szeretnék felfedezni a világot.
