A Magas-Tátrát a 2019. év legjobb európai turistacélpontjává választották Lonely Planetnél, bár ennek gyümölcsét az idei járvány miatt nem igazán tudják learatni a szállodatulajdonosok. A télen teljes fordulatszámmal üzemelő síközpontok és turistaszállók környékét nyárra túrázók, biciklisek és terepfutók ezrei népesítik be. A látogatók közlekedését a népszerű tátrai villamosvasút – vagy ahogyan mindenki ismeri, az elektricska – biztosítja, kinyitva a Tátrát a világ előtt. Az emblematikus szerelvények már 1912 óta szállítják az utasokat.
A hegység déli oldalán fekvő üdülőhelyeket összekötő vasút (Tatranské elektrické železnice, TEŽ) évszázados múltra tekint vissza. A vonal első szakasza a monarchiakorabeli villamosítás eredményeként a 20. század elején kezdett kiépülni. A Tátrában már akkor is élénk társasági élet zajlott, fürdőházak, szanatóriumok, vadászkastélyok, kávéházak, magánvillák és menedékházak létesültek. A Csorba-tó (Štrbské Pleso) és Ótátrafüred (Starý Smokovec) hazánk legnépszerűbb kirándulóhelyei közé tartoztak. A gyógyturizmus mellett a természetjárást és a hegymászást is egyre növekvő érdeklődés övezte, a villamosvasút pedig még kényelmesebbé tette a Tátrában való közlekedést. A századelőt követően nagyobb fejlesztésre a vonalon csak az 1960-70-es években került sor részben a Csorbatón rendezett sívilágbajnokság miatt. A látképet ma is meghatározó, a csehszlovák képeslapokról gyakran visszaköszönő szállodák egy része is ebben az időszakban épült. A vonal mentén fekvő üdülőtelepeket szinte kizárólag az idegenforgalom élteti, az itt élő néhány ezer lakosra évente százezres nagyságrendű turista jut.
Bár vasútvonalról van szó, a szerelvények kialakítása inkább a HÉV-et és a villamosokat idézi, nem véletlenül nevezik „tátrai villamosnak” is. Nyugati végpontja a legnevesebb tátrai üdülőhelynek számító Csorbató, keleti végpontja pedig a szintén síközpontjáról ismert Tátralomnic (Tatranská Lomnica). A 29 km hosszú fővonal Poprád felől érkezve Ótátrafüred hangulatos állomásán találkozik a 6 km-es keleti szárnyvonallal, így a helyi lakosok és a turisták számára is jó utazási lehetőséget biztosít. Csorbató üdülőit a zubacskának nevezett fogaskerekűvel (ez jóval hamarabb, 1896-ra elkészült) is meg lehet közelíteni, így gyakorlatilag a vonal minden végpontjához el lehet jutni a Szlovákia középső részét átszelő Zsolna–Kassa vasútvonalról.
A vonal gerince nagyjából 1000 méteres tengerszint feletti magasságban, szinte végig a nemzeti park területén halad, sok helyen keresztezve a vele nagyjából szintben haladó műutat. Bár a völgyek tetején és peremén élénken kanyargó szerelvényből eleve elképesztő a kilátás, néhány szakaszon szomorúbb a panoráma a 2004-es vihar pusztításának köszönhetően. A viharban megrongálódott vonalszakaszokat ugyan pár hónap alatt helyreállították, a letarolt fenyvesek megújulása várhatóan évtizedekig fog tartani, különösen úgy, hogy azóta is történtek jelentős viharok a térségben.
A tátrai vasutat több okból is hamar meg lehet szeretni. A végállomásokkal együtt húsz helyen is fel lehet rá szállni, ezek között vannak egészen kicsi üdülőtelepülések is, ahol az állomásépület alig nagyobb, mint egy esőbeálló.
Működik az elektronikus jegyrendszer, de rögtön ki is egészül egy instant szlovák nyelvleckével – nem baj, az alapszavakra úgyis szükség lesz, ha visszatérünk. A kocsik modernek, viszont az állomások és a vonal mentén sorakozó épületek látványa felér egy időutazással. A vasúttársaság alkalmanként retrónapokat is szervez, hogy a kötött pálya szerelmesei egyszerre gyönyörködhessenek a tájban és a régi szerelvényekben.
Ami a turizmus szempontjából talán a legfontosabb: viszonylag olcsó és pontos szolgáltatásra lehet számítani még a téli időszakban is, összehangolt menetrenddel és átszállási lehetőségekkel. Ótátrafüredről sikló kanyarog fel a Tarajkára (Hrebienok), ahonnan látványos túraútvonalak indulnak a Tarpataki-völgy felé. A másik két végpontról pedig felvonók visznek tovább a közeli csúcsokra. Könnyen elérhető elektricskával a kétezres csúcsokkal körbezárt Poprádi-tó is, ami – akárcsak Csorbató vagy a Tarajka – az errefelé szintén fogalomnak számító magisztrálé (Tatranská magistrála) túraútvonala mentén fekszik.
Kérdések, feladatok tanórai felhasználáshoz
- Nézzetek utána, hogyan lehet a lakóhelyetekről a leggyorsabban eljutni a tátrai vasút egyik végállomásához! A közúti és a vasúti lehetőségeket is mérlegeljétek!
- A Tátrát gyakran hasonlítják az Alpokhoz. Mi lehet az összevetés földrajzi alapja? Milyen felszínformákkal találkozhatnak a Tátrában kirándulók?
- Keressetek képeket a cikkben is említett magisztráléról! Milyen ruházatra, eszközökre lehet szüksége azoknak a kirándulóknak, akik végig szeretnének menni rajta? (Ez az oldal segíthet.)
- Olvassatok utána, milyen időjárási helyzet idézte elő a Tátrában a 2004. évi vihart! Gyűjtsétek össze, milyen károkat okozott a természetben és az épített környezetben! Mivel magyarázható, hogy egyre gyakrabban tombolnak óriási viharok a Tátrában?
