Az elmúlt évtized soha nem látott gyors változást hozott a világban. Ha lépést akarunk tartani a világgal, követni kell a változásokat, alkalmazkodni kell a módosult igényekhez. Tudomásul kell venni, hogy az iskola ma már csupán az egyik helyszíne az információ- és ismeretszerzésnek. A tanár feladata már nem az ismeretek tömegének átadása, sokkal inkább az információhalmazban való eligazodás készségének fejlesztése, a tanulás képességének kialakítása. Az új szerep új, változatos módszereket igényel, változtatni kell az évtizedek alatt meggyökeresedett tanítási gyakorlaton. Meg kell találni azokat a munkaformákat, módszereket és iskolán kívüli lehetőségeket, amelyekkel a legjobb eredmény érhető el a földrajztanításban. A „Módszertani műhely” rovat célja, hogy bemutasson olyan módszertani elemzéseket, jó gyakorlatokat (kiemelten az kollaboratív és az online földrajztanítás-tanulásra), amelyek segítséget nyújthatnak pályakezdő és gyakorló földrajztanároknak a korszerű módszerek megismeréséhez és alkalmazásához.
A szerzők bemutatják s személyes és társas kapcsolati kompetencia egyes készségei fejlesztésének lehetséges módját szintekre bontva abból a meggyőződésből kiindulva, hogy azok életkortól függetlenül fejleszthetők az adott tanuló, az egyes tanulócsoportok és az osztályközösség aktuális kompetenciaszintjének figyelembevételével.
A tanulmány bemutat 3 nagyobb részterület mentén néhány lehetséges kapcsolódási pontot a földrajz és a történelem tantárgy között, felvázolva egy-két, tanításban is használható ötletet, javaslatot. Célja, hogy felhívja a figyelmet a különböző tantárgyakat tanító szaktanárok együttműködésének szükségességére, amellyel eredményesebbé tehető a tanulás.
A módszertani próbálkozás célja kideríteni, vajon alkalmas-e a digitális történetmesélés a témazáró dolgozat kiváltására a távolléti oktatás keretein belül. A megfigyelést egy budapesti gimnázium ötven 10. évfolyamos tanulójával végeztem 2021. április-májusban A világgazdaság folyamatai témakörhöz kapcsolódóan.
A Magyar Földrajzi Társaság 100. évét ünneplő Szakmódszertani Osztálya által meghirdetett pályázat különdíjas óratervét mutatjuk be, amely fő értéke a felhasznált oktatási segédanyagok gazdagsága.
Az alábbi óraterv a Magyar Földrajzi Társaság „Földrajz – én ezért szeretlek” pályázatra beérkezett III. díjat nyert pályamunka az óraterv kategóriában.
A Nemzetközi Érettségi program keretében megvalósuló földrajzoktatás tartalma, óraszámai, céljai, módszerei sok ponton különböznek a hazai földrajzos hagyományoktól, de a tartalom és a taneszközök nem annyira különböznek , mint az IB-képzés bevezetésekor volt a ’90-es években.
Az alábbi óraterv a Magyar Földrajzi Társaság „Földrajz – én ezért szeretlek” pályázatra beérkezett II. díjat nyert pályamunka az óraterv kategóriában.
Az írás bemutatja a kutatást, amely azon fogalmak ismeretét vizsgálta, amelyek a 2012-es NAT szerint a földrajz tantárgy tartalmában, a tankönyvekben és a tanórákon megjelenhettek a bányászati és ipari tevékenységek környezetkárosító hatásai vonatkozásában. A kutatásból kiderül, hogy a téma kis súllyal szerepel a földrajzoktatásban.
Az alábbi foglalkozásterv a Magyar Földrajzi Társaság „Földrajz – én ezért szeretlek” pályázatra beérkezett I. díjat nyert pályamunka az óraterv kategóriában.