Az elmúlt évtized soha nem látott gyors változást hozott a világban. Ha lépést akarunk tartani a világgal, követni kell a változásokat, alkalmazkodni kell a módosult igényekhez. Tudomásul kell venni, hogy az iskola ma már csupán az egyik helyszíne az információ- és ismeretszerzésnek. A tanár feladata már nem az ismeretek tömegének átadása, sokkal inkább az információhalmazban való eligazodás készségének fejlesztése, a tanulás képességének kialakítása. Az új szerep új, változatos módszereket igényel, változtatni kell az évtizedek alatt meggyökeresedett tanítási gyakorlaton. Meg kell találni azokat a munkaformákat, módszereket és iskolán kívüli lehetőségeket, amelyekkel a legjobb eredmény érhető el a földrajztanításban. A „Módszertani műhely” rovat célja, hogy bemutasson olyan módszertani elemzéseket, jó gyakorlatokat (kiemelten az kollaboratív és az online földrajztanítás-tanulásra), amelyek segítséget nyújthatnak pályakezdő és gyakorló földrajztanároknak a korszerű módszerek megismeréséhez és alkalmazásához.
Az írás összefoglal néhány olyan egyszerű modellezést, amely könnyen és élményszerűen beépíthető a kőzetburokkal foglalkozó órák tananyagába. A modellek analógiás gondolkodást segítik a konyhában előállítható édességek és a valós struktúrák, folyamatok összevetésével.
Néhány gondolat a természettudományokról, amelyek összessége az egyik legfontosabb tudományterület, hiszen segít megérteni azt a nálunk sokkalta nagyobb és összetettebb rendszert, amit a bolygónk jelent.
A földrajztanítás egyik célja, hogy olyan tanulók kerüljenek ki az iskolából, akik képesek világunkat rendszerként szemlélni, amihez elengedhetetlen, hogy lássák az összefüggéseket a természet- és társadalomföldrajzi tények között, és feltáruljanak előttük a kétféle gondolkodásmód különbségei.
A tanulmány bemutatja a játékosítás elméletét és kipróbálásának tapasztalatait. A diákok tanulását valóban segítette a módszer, és a közepesen és gyengén teljesítők eredményei fővel javultak.
A népesség- és településföldrajz a gimnáziumi földrajzórákon szerencsés esetben annak a terepe, hogy a világ népességéről és lakóhelyeiről szóló releváns kérdéseket feltehessük és megvitathassuk.
Az MTA–SZTE Földrajzoktatási és -tanulási Kutatócsoport célja egy tanuló-, tevékenység- és problémaközpontú eszköztár kialakítása a magyarországi földrajzoktatás módszertani megújításának elősegítésére. Az írás olyan feladatlapokat mutat be, amelyek egy-egy jellegzetes magyar régió, táj földrajzi sajátosságaira, folyamataira, problémáira koncentrálnak.
A pályázatírás és a vállalkozások világában szükséges társadalmi képességek fejlesztéséhez is hozzájárulhat a földrajztanítás változatos feladatokkal. Az írás ehhez hoz négy feladatpéldát.
Minisorozatunk negyedik részében a 8. osztályos földrajzi tananyagból válogattunk, és teszünk közzé négy tananyagot, amelyek a távolléti oktatás során születtek.
Az írás bemutat 3 pályaorientációt fejlesztő drámapedagógiai módszert mint életszerű és játékos tanulási formát, amely során a diákok valamilyen keretrendszerben a feldolgozandó tananyag részeseivé válnak, aktívan használják a rendelkezésre álló információkat egy cél tartalmi elérése érdekében.