A Super Bowl földrajzi vonatkozásai
Február első hétvégéje milliók számára ünnepnap: ekkor kerül megrendezésre a Super Bowl, azaz az amerikai fociliga (NFL) nagydöntője. Az olimpiákat és világbajnokságokat nem számítva a Super Bowl a világ legnézettebb sporteseménye, elképesztő embertömeget ültet le a képernyők elé minden évben. A felvezetők, beszámolók és összefoglalók világát éljük, ilyenkor híroldalon felbukkan egy-egy legendás sztori, némi szabálymagyarázat és az amerikai major sportokban megszokott számháború, de a futott yardokon és touchdown-passzokon túl azért érdemes az esemény földrajzi aspektusairól is beszélni.
A tavalyi Super Bowl otthona Miami volt, idén a szintén floridai Tampa városában avatnak győztest, a bajnokság történetében ötvenötödik alkalommal. Noha más észak-amerikai major sportok esetében többmeccses finálé dönt a győztes sorsáról, az NFL-ben egy nagydöntőre kerül sor, amelynek két résztvevője a liga csapatait tömörítő Nemzeti és Amerikai főcsoport (NFC és AFC) győztese, idén a Tampa Bay Buccaneers és a Kansas City Chiefs. A liga történelmében most fordul elő először, hogy az egyik csapat – jelen esetben a Tampa – hazai pályán játszhat a győztesnek járó Lombardi-kupáért. Bár mindkét gárda sikere mellett komoly érvek szólnak, a két főcsoport eddigi döntősei 27:27 arányban osztoznak az eddigi győzelmeken.
Más amerikai major ligák esetében sokkal markánsabban kirajzolódnak a földrajzi dimenziók, a két főcsoportban – más néven konferencián – nagyjából a nyugati és keleti országrész csapatai játszanak egymással. Az NFL ennél bonyolultabb és a felosztás nem elsősorban földrajzi alapú, annyiban viszont hasonlít a kosárlabdához vagy a jégkoronghoz, hogy a jelentős nagyvárosok és a legnépesebb államok mind képviseltetik magukat, akár több csapattal is – kivéve Hawaiit és Alaszkát. A két, egyenként tizenhat csapatos főcsoport csapatelosztása ezért megtévesztő is lehet, hiszen előfordulhat, hogy mindkét döntős otthona a választóvonalnak vélt Mississippitől keletre fekszik, de ennek valójában nincs jelentősége, ráadásul az amerikai sporthagyományok egyik alapjának tekinthető franchise-rendszer miatt a klubok át is költözhetnek egy másik államba.
Bár a finálé helyszínéről évekkel előre döntenek az NFL korifeusai, csak évtizedenként nagyjából egyszer akad példa a napfényövezeten kívüli rendezésre. Február elején még bőven a hurrikánszezon előtt vagyunk, legfeljebb az eső jelenthet kockázatot, míg az északi országrészek időjárási viszonyai sokkal végletesebbek, hidegbetörések, havazás és viharok is veszélyt jelenthetnek a rendezésre. Az extrém időjárás viszont senkinek sem újdonság: az ország földrajzi adottságai miatt eleve igen eltérő időjárási viszonyokhoz kell alkalmazkodniuk a játékosoknak akár néhány napon belül is. A stadionok jellemzően új vagy átépített létesítmények, többségében a nagyvárosok agglomerációs övezetében (pl. Inglewood, Glendale, Arlington), forgalmas útvonalak közelében, hatalmas parkolókkal körbevéve.
A csapatoknak a nyári előszezont követő négy hónapban (alapszakasz) kell megalapozni azt a teljesítményt, ami a januári playoffig (kieséses szakasz) viheti őket, ez az időszak viszont rendkívül intenzív, komoly fizikai terheléssel, rengeteg utazással és a profi játékosoktól kötelezően elvárt közösségi és médiamegjelenésekkel jár. Amellett, hogy az NFL napjaink amerikai kultúrájának egyik legfontosabb exportcikke, kőkemény üzlet. A döntőt vendégül látó városokban százmillió dolláros nagyságrendű bevételt generál a Super Bowl, a város turisztikai vonzereje és hírértéke ugrásszerűen megnő, a közösségi médiában minden apró esemény hullámokat vet. A rendezéssel járó költségekről (pl. rendfenntartás, közlekedés, idegenforgalom, egyéb szolgáltatások) viszont alig esik szó, holott azok is bőven milliókra rúgnak, különösen úgy, hogy a vasárnapi döntőt valójában egy egész hetes tematikus fesztivál vezeti fel.
Mindezek fényében nem meglepő, hogy szinte mindig ugyanaz a hat-nyolc város kerül szóba azok között, akik sikerrel pályázhatnak a Super Bowl megrendezésére: Los Angeles, New Orleans és Miami összesen 28 alkalommal adhatott otthont a döntőnek az eddigi 55-ből. Egy-egy esetben nagyságrendileg kisebb település is bejelentkezhet. A helyszín a legtöbb esetben mindkét döntős csapattól távol esik, ami jelentősen megemeli a szurkolók utazási költségeit, részben a távolság, részben a kereslet miatt. Az idei finálé helyszíne, a Mexikói-öböl partján fekvő Tampa négyszázezres lakosságával Florida harmadik legnépesebb városa, de agglomerációjában (Tampa Bay Area) további másfélmillióan élnek.
Az egész bajnokság óriási összegeket mozgat – jó példák erre a nagydöntő már-már legendásan drága, dollármilliókba kerülő reklámszpotjai –, a csapatok utazása, a meccsek szervezése igen komoly energiafogyasztást és kibocsátást jelent, nem véletlenül merülnek fel a liga és a nagydöntő fenntarthatóságával kapcsolatos összefüggések. Bár a Super Bowl lábnyoma hatalmas, az utóbbi években megjelenő energiatakarékos arénavilágítás, az egyszer használatos műanyagtermékek kivezetése és a kidobásra ítélt élelmiszer mennyiségének csökkentése mind-mind a fenntarthatóbb szórakoz(tat)ás irányába mutatnak, noha a légi és közúti forgalom megugrásából származó szennyezőanyag-kibocsátással nehezen ellensúlyozhatók. A helyi gazdaság bevételei mellett fontos megemlíteni a Super Bowlt követő hétfő kieséseit (rengetegen szabadnapot vesznek ki erre a napra) és az élelmiszergazdaságra gyakorolt hatást is (a csirkeszárny, a pizza, a sör és a guacamole fogyasztása is megugrik). Sőt, a popkulturális vonatkozások sem mellőzik a földrajzi hátteret: a tavalyi döntőt közvetítő Faragó Richard is kiemelte annak a jelentőségét, hogy a népes latin és karibi közösségnek otthont adó Miamiban épp a Puerto Rico-i származású Jennifer Lopez és a kolumbiai Shakira lépett fel a meccs félidejében esedékes Half-Time Showban, kiegészülve más latin-amerikai kötődésű zenészekkel.
Az NFL hazánkban is hatalmas népszerűségnek örvend, az amerikaifocis közösségről pedig kijelenthető, hogy magyar viszonylatban az utóbbi 15 év talán legdinamikusabban növekvő sportja és rajongótábora, saját bajnoksággal, egyetemi bázisra építő csapatokkal és néhány éve már nemzeti válogatottal. Időeltolódás ide, hétfői munkanap oda, a Super Bowlt a kevésbé érdeklődők közül is egyre többen végignézik, sokan baráti társaságban, sportkocsmákban követik a nagydöntő műsorfolyamát. Az NFL és a Super Bowl másfél évtizede van jelen hazánkban és mára gyakorlatilag kulturális jelenséggé vált, sőt, pár éve még az emelt szintű földrajz érettségi feladatsorába is bekerült. A közvetítések fiatalos hangvételének és az internetes jelenlétnek köszönhetően ez a sokadik látásra is bonyolultnak tűnő sport értelmezhetővé és élvezhetővé vált.
A Super Bowlnál nincs nézettebb sportesemény az Államokban, a nézettség évekkel ezelőtt átlépte a 100 milliós határt, a 330 milliós ország lakosainak egyharmada képernyő elé ül, ehhez adódik még konzervatív becsléssel is további legalább 50 millió néző a világ minden tájáról. (Az amerikai sportok európai térhódítását mutatja, hogy NFL mellett a baseball-liga (MLB) is átruccant egy-egy meccs erejéig az óceán túloldalára, Londonba.) A bolygó legnézettebb egynapos sportrendezvényeként talán csak a labdarúgó-világbajnokság és Európa-bajnokság döntője mérhető hozzá, de azokra négyévente kerül sor, míg Super Bowl évente van.
A nézettséget leszámítva azonban idén minden más lesz. Az Államokban eddig többen haltak meg a koronavírus-járványban, mint ahány amerikai katona elesett a második világháborúban, tehát egy rendkívül nehéz időszakban kerül sor a nagydöntőre, a járványügyi szabályok pedig alapvetően átrajzolják a csapatok készülését és heti menetrendjét. Noha a tampai Raymond James Stadion hetvenezres, most aligha lesz teltház: csak 22 ezren lehetnek a lelátókon, ebből várhatóan 7500 beoltott egészségügyi dolgozó lesz jelen. Már a januári playoff-meccseken is kisebb csoportokban, a távolságtartásnak valamelyest megfelelve szurkoltak a jelenlévők, elég szokatlan látványt nyújtva a hónapok óta zártkapus meccsekhez szokott európai nézők számára.
Az 55. Super Bowl nemcsak ezek miatt lesz történelmi, de a sportág szerelmeseinek minden nagydöntő az. Bő egy hét múlva kiderül, milyen sztorikkal íródik tovább a nagydöntő eddig is színes története.
Tanórai feldolgozáshoz ajánljuk
- Keressetek rá a NFL csapatait mutató térképekre, és indokoljátok meg a csapatok országon belüli eloszlását! Hasonlítsátok össze az NFL-t a másik négy ún. major liga mezőnyével!
- Sok nemzeti sportbajnokság döntőjének az ország fővárosa ad otthont. A Super Bowl esetében miért nem lenne jó választás Washington DC? Érveljetek!
- Nézzetek utána, milyen időjárás jellemzi Miamit február elején!
- Keressetek rá a döntő reklámszpotjaira, és nézzetek utána, hogy milyen termékekkel, szolgáltatásokkal jelennek meg a vállalatok az amerikai piacon!
- Az NFL klubjai között bőven akadnak olyanok, amelyek neve és címere Amerika (vagy éppen az adott állam vagy város) egy-egy földrajzi, történelmi sajátosságára utal. Keressetek példákat (akár más amerikai sportligákból is)!
