Az éghajlatváltozás mérséklése közös érdek, az energiahatékonyságnak globális lelkiismereti kérdéssé kellene válnia. Különösen fontos felhívni erre a felelősségre a lakosság figyelmét: ahogy az a párizsi klímacsúcson is elhangzott, a világ energiafogyasztásának egyharmadát az épületek üzemeltetésére fordítjuk, pedig korszerű nyílászárókkal, hőszigeteléssel és fűtéskorszerűsítéssel ez az érték jelentősen csökkenthető lehetne. Magyarországon a rezsiköltség háromnegyedét a fűtés és hűtés költsége teszi ki.
Energiapazarló épületeink is hozzájárulnak a klímaváltozáshoz
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint a világ energiafogyasztása több mint 9 milliárd toe (tonna kőolajjal egyenértékű), amiből a lakossági célú energiafelhasználás több mint 2 milliárd toe-t tesz ki. A világ lakossága egy évben 4,5 millió TJ energiát fűt el, aminek 22%-át, azaz közel 1 millió TJ-t az EU 28 tagállama használja fel, ahol azonban a Föld lakosságának csupán 8%-a él. Magyarországon a lakossági fűtési energiafelhasználás 22 ezer TJ. Ennek jelentős része megtakarítható lehet, ha az utcák fűtése helyett felelősen gondolkodunk a felhasznált energiáról és ingatlanjaink energetikai korszerűsítésével csökkentjük a fűtési célú gáz- és villamosenergia-felhasználást. Magyarország ökológiai lábnyoma másfélszeres, tehát ennyivel több erőforrást használunk, mint az a fenntarthatóság elve szerint tehetnénk.
A magyar lakosság szén-dioxid-kibocsátása megegyezik az iparéval
Az ipar energiafelhasználása Magyarországon, Ausztriában és Szlovákiában is 30%-a a teljes energiafogyasztásnak, azonban a lakossági energiafogyasztás aránya ezekben az országokban jóval alacsonyabb a miénknél. Az utóbbi másfél évtizedben Szlovákiában a lakossági energiafelhasználás aránya – az ipar stagnálása ellenére is – 26%-ról 20%-ra csökkent. Magyarországon ez az arány 30%, vagyis megegyezik az ipar energiafogyasztásával. Ennek oka az, hogy az épületállomány energiahatékonysági szempontból rendkívül elavult. A falakon, a födémeken és az ablakokon keresztül távozik a hő, ezért rezsink 75%-át fűtésre és hűtésre kell költenünk, holott korszerű hőszigetelés alkalmazásával jelenlegi energiapazarló épületeink akár 50% fűtési célú energiát is megspórolhatnak számunkra, jelentősen csökkentve CO2-kibocsátásunkat és rezsinket.
A klímavédelem tehát nem csak bolygónk megóvása miatt rendkívül égető kérdés, de rövidtávú érdekünk is, hogy épített környezetünk fenntartható módon működjön, csökkentve energiacélú kiadásainkat.
Miért fontos az energiahatékonyság?
- csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását;
- egészségesebbé válik a környezetünk;
- csökkenti a légszennyezést;
- hozzájárul az energiabiztonsághoz;
- csökkenti az energiaárakat;
- pozitív makroökonómiai hatásai vannak;
- hozzájárul az ipari termelékenységhez;
- hozzájárul a szegénység csökkenéséhez;
- munkahelyeket teremt;
- növeli az elkölthető jövedelmet.
Feladatok a téma feldolgozásához a földrajztanításban
- Melyik fenntarthatóbb: hatékonyabban és olcsóbban energiát előállítani vagy az energiatakarékosság, a hatékony energiafelhasználás? Vitassátok meg!
- Mi lehet az oka annak, hogy Magyarországon még mindig a lakosság a fő energiafogyasztó?
