Kenyai álomvasutak a Nairobi Nemzeti Parkban

Szerző: Kapusi János
DSZC Bethlen Gábor Közgazdasági Technikum, Debrecen
geo.bethlen@gmail.com

Néhány nappal ezelőtt érdekes képgalériát tett közzé a Reuters hírügynökség. A fotók a kenyai fővárosban található Nairobi Nemzeti Park lakóinak – többek között zsiráfok, zebrák, oroszlánok és antilopok – mindennapjaiba engednek bepillantást. A háttérben pedig fel-feltűnnek a rohamosan növekvő város modern toronyépületei, ami már önmagában furcsa lehet, ha nem tudnánk, hogy a park a városközponttól hét kilométerre található, és gyakorlatilag a világ egyetlen, városhatáron belül fekvő nemzeti parkja. A terület fölött átívelő vasúti híd viszont új elem a képeken és sok kérdést felvet Kenya jövőjével kapcsolatban.

Nairobi a kelet-afrikai térség gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi központja, otthont ad az ENSZ több regionális központjának, továbbá számos globálisan ismert cégnek, de afrikai viszonylatban jelentős a kis- és középvállalkozások száma is, különösen a tech szektorban (nem véletlenül van itt a Google Africa főhadiszállása is). A ma közel ötmilliós főváros déli peremén lévő parkot 1946-ban hozták létre, ekkor a város lakóinak száma már bőven átlépte a 100 ezer főt, Kenya függetlenné válásakor (1963) pedig már nagyjából háromszor annyian éltek itt. Az 1990-es években felgyorsuló népességrobbanás egyik – könnyen azonosítható – eredménye a kontinens egyik legnagyobb nyomornegyede (Kibera), ahol becslések szerint legalább félmillióan élnek. Nairobit a 21. századba lépve a kontinens egyik leggyorsabb ütemben gyarapodó városai között említik – ez pedig a világ minden hasonló tempóban növekvő városában társadalmi konfliktusokat és környezeti problémákat von maga után. (Nairobi változásai műholdképeken a NASA EarthObservatory oldalán és az Unequal Scenes felvételein.)

Életkép a parkból (forrás: Reuters)

Napjainkra a Nairobi Nemzeti Parkot gyakorlatilag körbefonta az urbanizáció, villanypásztorok mellett forgalmas útvonalak, ipari parkok, kereskedelmi létesítmények övezik. Közülük is kiemelkedik a több milliós utasforgalmat bonyolító Jomo Kenyatta repülőtér, a térség egyik legforgalmasabb légikikötője. A nemzeti park déli oldala nyitott, így kijáratot biztosít az állatoknak a folyók és a füves síkságok felé, különösen az esős évszakban. Bár az élőlények mozgástere a környezetvédők és a vadőrök szerint is egyre szűkül (többek szerint a város szimbólumának tartott park előbb-utóbb állatkertté silányul), az ide látogatók szafariélményét ez aligha befolyásolja. Számtalan kirándulásszervező vállalkozás épül a parkba érkező turisták kiszolgálására.

A 2010-es évek közepéig nemigen merült fel, hogy modern viadukt ível majd át a park fölött. Az elmúlt évtizedben felgyorsuló urbanizáció és a nyomában érkező infrastrukturális fejlesztések azonban jelentősen átformálják Nairobi és Kenya arculatát. A nagy kenyai vasútprojekt első szakasza a 2017-ben átadott Nairobi–Mombasa vasútvonal megépítése volt. A 480 kilométeres szakasz nagyságrendileg 3 milliárd dollárba került és kereskedelmi szempontból igen jelentős lépésnek tekinthető, hiszen minden korábbinál gyorsabb kapcsolatot létesített az ország elsőszámú kikötője és a főváros között. A jelentős kínai segítséggel épülő projekt második szakaszának célja az, hogy a vasútvonalat elvigyék a fővárostól a nyugati határig, ezzel pedig a Viktória-tó térsége és Uganda felé is modern vasúti kapcsolat létesüljön. A parkot átszelő híd ennek a fejlesztési szakasznak a része. Túl a nyilvánvaló gazdasági érdekeken, a vasútépítés történelmi folytonosságot is indukál, hiszen a mintegy 120 éve létező Nairobit anno éppen a kötött pálya hívta életre, csak akkor még a brit gyarmatosítók döntöttek a vonal építéséről és a város fővárossá fejlesztéséről.

A kenyai elnök ünnepélyesen átadja az új vonalat (forrás)

Kenya számára ez a vasútprojekt a függetlenség kivívása óta eltelt időszak legnagyobb infrastrukturális fejlesztése, ezért joggal vár a kenyai kormány számottevő és tartós gazdasági fellendülést a létrejöttétől. A teher- és személyszállításra is alkalmas új vonal az ipar és a turizmus számára is jó lehetőséget kínál, munkalehetőséget teremt egy olyan országban, ahol a lakosság kb. kétharmada 30 év alatti, így hosszabb távon hozzájárulhat a kenyai középosztály megerősítéséhez. Sőt, nemzetközi kontextusba helyezve a fejlesztést, néhány éven belül már akár a szomszédos, tengeri kijárattal nem rendelkező országok is profitálhatnak a Kenyát átszelő vasútvonalból. 

A kenyai vasútprojekt térképe (forrás: BBC)

A jelentős kínai segítséggel épülő projekt teljes költsége meghaladja a 10 milliárd dollárt. Bár Kenya a kínai Egy Övezet, Egy Út koncepció kelet-afrikai hídfőállása, a földrész szinte minden országában jelen van a kínai működőtőke, számtalan infrastrukturális projekt épült az utóbbi tíz évben Afrika-szerte. Kelet-Afrika országai közül Kenya mellett Etiópia és Tanzánia is komolyabban részesült a beruházásokból. A projekt kritikusai elsősorban a hatalmas költségekkel, a kínai kapcsolattal és a várható természeti károkkal érvelnek, és – noha modern többsávos gyorsforgalmi út is épült az utóbbi években Kenyában – a hagyományos közútfejlesztés elhanyagolását is felróják az ország vezetőinek. A kivitelezők szerint az alig 7 kilométeres híd minimális területet vett el a parktól, a pilonok között biztosított az átjárás az élőlények számára és mivel a vonal egésze még nem épült meg, ezért a forgalom várhatóan még évekig alacsony lesz, így a park zajterhelése sem növekszik jelentősen. 

Kérdések, feladatok tanórai felhasználáshoz

  • Határozzátok meg Nairobi földrajzi helyzetét és fekvését!
  • Milyen éghajlati viszonyok jellemzőek Kelet-Afrikára?
  • Nézzetek utána, hogyan lehetne repülővel eljutni Budapestről Nairobiba! Keressetek légitársaságokat és átszállási lehetőségeket! 
  • Afrika rendelkezik néhány, világszerte ismert nemzeti parkkal (pl. Kruger, Serengeti, Virunga, Etosha). Milyen környezeti és emberi veszélyforrások fenyegetik e parkok élővilágát?
  • Állítsatok össze egy rövid képgalériát vagy prezentációt Kenya legismertebb, leglátogatottabb – és számotokra érdekes – turisztikai látnivalóiból!
  • Melyik volt a világ első nemzeti parkja – és melyik volt hazánké?

Források:

Kiemelt írások

Kaleidoszkóp

A modern rabszolgaság

A Global Slavery Index alapján 2016-ban közel 45,8 millió ember élt modern rabszolgaságban a világban. Magyarország a 167 vizsgált ország listáján a 41. helyen áll.

Kaleidoszkóp

Tombol az Irma hurrikán

Csökkent a Floridában pusztító Irma hurrikán erőssége, de a vihar változatlanul életveszélyes. Mit tudunk róla?