Módszertani műhely

Garázsföldrajz karantén idején

2020-06-28

Szerző: Komár Zsolt

Lemhényi Dezső Általános Iskola, Budapest

stilike1@gmail.com

A koronavírus által előidézett helyzet életre hívta a digitalizált oktatást. Napokon belül el kellett dönteni, hogy melyik felületet válasszuk a kapcsolattartásra a tanulókkal, hogy mely tanítási-tanulási megoldások, módszerek lehetnek a leghatékonyabbak a hátralévő néhány hónap tananyagának átadása során. Gyors döntést igényelt, hogy hogyan tanítsunk tovább. Sokunk nagy tervekkel indult neki a digitális tanrendnek, sokunkban bizonyára ijedség volt az első reakció. Hogyan tovább? Jó esetben rendelkezésre állt az otthoni számítógépünk, az internet és az iskola körbeudvarolt rendszergazdája. Hozzáadódott a fantáziánk, a villámgyors változtatási képességünk és mások serkentő vagy összezavaró ötlete, ajánlata. Mindenki esküdött valamire, mindenki eltökélte magát egy platform mellett, mindenki ajánlotta az általa már két-három napja remekül és stabilan működő módszereket. Fejvesztve kerestük a megfelelő megoldást a kuszaságban és a homályban.

Én is keresgéltem a legjobbnak bizonyuló utat, ami járható nekem és tanítványaimnak is, ami hatékony, ami kapcsolatot teremt előadó és a hallgatóság között, ami ellenőrizhető, és ami hónapokig fenntartható. Szerettem volna olyat, ami komoly, de egyben szórakoztató is, ami követi a klasszikus tanítási normákat, de lépést tart a gyerekek online világban szerzett elvárásaival, igényeivel, valamint igazodva az informatika tantárgyból tanultakhoz.

Biztos van olyan tanár, aki a munkafüzetek megoldását kérte a diákoktól, vagy videóbeszélgetés keretében tartott komplex órákat, órarészleteket. Számos pedagógus küldött ki online űrlapokat, feladatsorokat olykor túl tág vagy túl szűk megoldási határidővel. Biztos, hogy sokaknak hanganyag elküldése bizonyult a legmegfelelőbbnek vagy a már kész videóanyag csatolása vált be. Könnyedebbé tették a tanulást az online játékok, a kvízek, az okosdobozok és a tankockák is.

Nehezen találtuk meg az értékelés legmegfelelőbb útját. Büntessünk vagy jutalmazzunk? Legyünk elnézők, megértők a késlekedőkkel, elveszettekkel, lemaradókkal vagy a folyamatba be sem szállókkal szemben? Viszont ha elnézők vagyunk, akkor mit tegyünk a rendesen, pontosan dolgozókkal, a néhány óra csúszásért is elnézést kérőkkel?

Nekem is napok kellettek ahhoz, hogy megtaláljam azt a felületet, amely kiszolgálja az én terveimet, és hetek, hogy végleges formát öltsenek a földrajzi feladatsoraim. Röviden összegezve: a Word programban szerkesztett feladatsorokat találtam a legcélszerűbbnek, amik megoldását vissza is kértem a tanulóktól. Egy-két hét után azonban ráeszméltem arra, hogy ezzel a gyakorlattal elmaradt a tananyag megtanítása. Be kellett látnom, hogy nem tudom megúszni a videochat használatát vagy a saját készítésű videó megosztását a tanulókkal. Eljött az a pont – amiről két héttel azelőtt álmodni sem mertem –, hogy a YouTube csatornára töltöm fel tanításomat tartalmazó filmjeimet. Egy szürreálisan vicces, hibrid eredmény kerekedett ki. A feltételek mókásak, a tartalom komoly. A szél sokszor megtréfálta a filmforgatást, a kutyák érhetetlen módon a felvétel gomb megnyomásakor ugatni kezdtek, a környék összes építkezésének fúrógépe és kalapácsa ellenem szegült, és a riasztók vagy a fagyis autó sem kímélte az operatőröm türelmét. Öltözékem az AC/DC –re emlékeztetett, kellően szimbolizálva a karantén otthoni lazaságát és a jó pedagógus tisztes eleganciáját. Az iskolából hazaszállított falitérképeket akasztottam ki a garázs ajtajára, innen kapta videósorozatom a „Garázsföldrajz” címet (a garázsvásár mintájára).

Sokat foglalkozom interaktív földrajzi feladatok írásával, ahol a tanulók leginkább okostáblán kattintanak, mozgatnak, vonszolnak, rajzolnak, színeznek. Ehhez a SMART interaktív tábla szoftverét alkalmazom. Ebben a programban megalkotott feladataim most épp kapóra jöttek, mivel ezeket csak át kellett alakítanom úgy, hogy Wordben is használhatóvá váljanak. Mindezeket kiegészítettem még néhány feladattal annyira, hogy 35-45 perc alatt megoldhatók legyenek. Az irányításom alatt dolgozó tanárszakos egyetemi hallgató iskolai gyakorlata a digitális oktatás során is folytatódott. Kértem a segítségét, hogy a feladatlapok végére szerkesszen egy-egy Learning Apps-ben megoldható, témát lezáró játékot. A feladat megoldása végén a felugró gratulációs ablak szövegét (Gratulálok! Nagyszerű! Ügyes voltál.) átírtuk egy újabb utasítássá (Illessz be egy képet…!, Írd be ezt a mondatot…!), amit a gyerekeknek meg kellett oldaniuk már újra a Word feladatlapban. Így tudtuk ellenőrizni, hogy a diákok valóban helyesen oldották-e meg az online feladatokat.

Minden hibátlanul vagy megközelítően hibátlanul megoldott és visszaküldött feladatlapért egy kis ötöst adtam (az én értékelési rendszeremben 5 darab kis ötös ér egy órai nagy ötöst). A megoldás visszaküldésének határidejét a következő földrajzóráig határoztam meg. A tanulók és a szülők visszajelzése alapján a feladatlapok elnyerték a tetszésüket. Mindenki nagyra értékelte és nagy segítségnek tartotta a videófilmeket. A feladatlapokat 35-60 perc alatt sikerült kitölteniük a tanulóknak. A tanulóktól visszaérkező minden megoldást ellenőriztem, és személyre szabottan válaszoltam is azokra. A hibátlan vagy egy-két hibával rendelkező megoldás ért kis ötöst. Akkor is jutalmaztam a diákokat, ha sokadik javításom után küldték vissza a helyes válaszokat.

Ha még egyszer szükség lesz a digitális tanításra, akkor oktatásom módszereit videóbeszélgetéssel egészíteném ki. Ugyanis sokszor hiányát éreztem a gyerekekkel folytatott párbeszédnek, eszmecserének. Szerettem volna előzetesen felhívni a figyelmet a várhatóan előforduló hibákra, vagy éppen kijavítani a típushibákat, vagy csak egyszerűen hallani a tanulók véleményét.

A gyerekek, a szüleik és néhány kolléga pozitív visszajelzése alapján felbátorodtam, hogy néhány – a távoktatás során készített – feladatsort közzé tegyek. Évfolyamonként négy-négy leckét osztok meg a következő hetekben. Ezeket időközönként tesszük elérhetővé a honlapon. Igyekeztem úgy válogatni a leckék között, hogy a kínálat módszertanilag sokoldalú és színes legyen.