Gondolatébresztő világnapokról 3.
Újra becsengettek! A nyári csend után ismét hangosak az iskolák. Mindannyian tudjuk, hogy nem egyszerű a visszatérés, de talán segíti a közös munkát, ha a szürke hétköznapokba becsempészünk egy-egy ünneplésre alkalmas napot, érdekes programot.
Afrika nyugati peremén – Szenegál
Az írás bepillantást enged a nyugat-afrikai Szenegál változatos természeti adottságaiba a tengerpartoktól a szavannán át a sivatagig.
A digitális kompetenciák fejlesztésének lehetőségei a földrajztanításban a 9–10. évfolyamon
A generációk között kialakult szakadék az idő előrehaladtával egyre tágul, így nem elég az oktatási módszereket változtatni, szemléletváltásra is szükség van, hogy olyan tanulókat neveljünk, akik helyt tudnak majd állni a roppant gyorsan változó, digitalizációra épülő világunkban.
Nagytájneveink változásai (1920–2018)
A földrajzi tananyagban és az iskolai atlaszokban előkerülő magyar természeti tájnevek évtizedekre hatással vannak a névhasználatra. A földtudományok művelői arra törekednek, hogy az elnevezés tükrözze az adott terület földrajzi jellegét, és a tájegységek (pl. kistáj, középtáj, nagytáj) világos hierarchia szerint épüljenek fel. A tanulmány ennek a fejlődését tekinti át.
Fókuszban a társadalom – a földrajz és a kémia tantárgyak kapcsolata
A természettudományos tantárgyak csekély időkeretének időszakában fontos a földrajz tantárgy interdiszciplináris megközelítése. A holisztikus szemléletmóddal a megszerzett tudás mélyebbé és sokrétűbbé válik, és a komplex szemléletmód hangsúlyozása segíti a tanulókat a világ mélyebb megismerésében.
A hazai földrajztankönyvek fejlődése és használata
Szerkesztői megjegyzés: a tanulmány a magyarországi földrajztankönyvek időbeli változásának történeti áttekintésével tiszteleg a Magyar Földrajzi Társaság fennállásának 150. évfordulója előtt, hiszen a tankönyvszerzők között számos olyan személyiséggel találkozhatunk, akinek jelentős szerepük volt és van a Társaság életében is.
A térképek szerepéről a 150 éves Magyar Földrajzi Társaság megalakulásában és mai tevékenységében
Az iskolában tanultak erősen befolyásolják a térbeli ismereteket. A globalizáció erősödése egyre több gyakorlati munkafeladat ellátásában is igényelni fogja a földrajzi és azon belül a térképészeti ismereteket.
A geográfia időszerűsége
Az írás a 150 éves Magyar Földrajzi Társaság törekvéseit mutatja be, közülük kiemelten szakosztályok fejlődését és a földrajzi közoktatással összefüggő célokat és tevékenységeket.
Gondolatok a Magyar Földrajzi Társaság feladatairól a másfél évszázados évforduló kapcsán
A jövő szempontjából mindennél fontosabb, hogy a közös célok szem előtt tartásával túltegyük magunkat a gondokon és még sok-sok évtizedre biztosítsuk a földrajztudomány érdekében a patinás, ugyan eléggé válságos helyzetbe jutott, de megújulásra képes Magyar Földrajzi Társaság fennmaradását.