A Magyar Földrajzi Múzeum új időszaki kiállításai

Szerző: Makádi Mariann
főszerkesztő
szerkesztoseg.geometodika@gmail.com
Ismerje meg a Magyar Földrajzi Múzeum időszaki kiállításait! Ligeti Lajos belső-mongóliai kutatóútjához tárlatvezetés is kapcsolódik.

A kincses hajó nyomában

A Régészeti történetek Érdről – a 280 éve elsüllyedt „kincses” hajó nyomában c. időszaki kiállítás a 2018 őszén feltárt érdi kincsleletet mutatja be. Feltárását a szentendrei Ferenczy Múzeum Centrum régész munkatársai végeztek azt követően, hogy Tauser Péter, a múzeum önkéntese a Duna medrében pénzeket talált. Földrajzi vonatkozása, hogy a lelet megtalálása a Duna rekord alacsony vízállásának köszönhető, a folyók akkori széle és a százhalombattai Sánc-hegy meredek fala között helyezkedett el. A feltárás után a leletanyag a Ferenczy Múzeum Centrum régészeti és numizmatikai gyűjteményébe került.

A leletanyag két részre osztható, az egyik a 15–16. századból származik, a másik pedig a 17–18. századból. Előbbi leletanyagát fegyverek, ezüstpénzérmek, és egy éremlelet alkotja, míg utóbbié vasból készült hajóalkatrészek, hajózási kellékek, ácsszerszámok, mezőgazdasági eszközökből áll. Az érdi kincslelet anyaga összesen 2721 érmét tartalmaz, köztük tizenegy aranypénzt. A leletegyüttes értékét jól jellemzi, hogy ebből az időszakból hasonló nagyságú leletegyüttes hazánk területéről eddig nem került elő.

A feltárt régészeti anyagot Érd településének történelmi keretébe ágyazva mutatja be a tárlat, így megismerhető az 1526-os eseményekhez kapcsolódóan Ákosházy Sárkány Ambrus életútja, II. Lajos király lovának tragédiája, az érdi népi ellenállás, a település újranépesedésének körülményei, valamint az 1744. évi kis-dunai hajószerencsétlenség története.

Utazás a kamera körül

Az Utazás a kamera körül: Ligeti Lajos belső-mongóliai kutatóútjának mindennapjai, 1929-1930 c. időszaki kiállítás a lámakolostorok életébe enged bepillantást.

Marseille, 1928. november 16. – többéves párizsi tanulmányok után az akkor 26 éves magyar keletkutató Ligeti Lajos hajóra száll, és megkezdi majd három évig tartó kutatóútját. Északkelet-Kína mongol buddhista kolostoraiban ismerkedik a lámaista vallás szent szövegeivel, kevésbé szent szerzeteseivel, a kolostori élet mindennapjaival. Az útra egy valószínűleg Párizsban vásárolt Gallus márkájú fényképezőgépet is visz magával, amely lehetővé tette, hogy képileg is megmentsen valamit a belső-mongóliai lámaista kultúra eltűnő világából. Ez a Ligeti családjának köszönhetően rendkívül jó állapotban fennmaradt mintegy százéves kamera a kiállítás központi darabja, amely körül a látogatók számos eddig a nagyközönség számára ismeretlen fotót láthatnak a Magyar Földrajzi Múzeum gyűjteményéből, amely a kutatóút képi anyagának nagy részét őrzi.

A kiállítás arra vállalkozik, hogy a kínai útról írt 1934-ben megjelent és azóta több kiadást megért népszerű könyv, a Sárga istenek, sárga emberek szövegét a fényképekkel összeolvasva előtérbe állítsa ezeket az embereket és felvillantson valamit az ő rejtett történeteikből, illetve bemutassa azokat az alakokat, akik Ligeti Lajos ottjártakor 1929-1930-ban Belső-Mongólia világát benépesítették. Az utazás bizonyítékai: a cikkek és a könyv – valamint a könyvben szereplő fotók – megalapozták Ligeti nevét, mint a térség nyelveinek és kultúrájának szakértő ismerőjét. Az út, illetve az azt bemutató szövegek és képek tehát egy szaktekintély megalkotásának építőelemeiként is értelmezhetők, de nem szabad elfelejteni, hogy azokat a képeket, amelyeken ő is látható, nem ő exponálta. „Ha egész nap tüzeltem is, meleget csak közvetlenül a kályha körül éreztem, s bizony sokszor föléje kellett tartanom a kezemet, hogy írni tudjak” – írja egy helyen. A hasonló helyzetet ábrázoló képet 1930 márciusában minden bizonnyal akkori szolgája Szung Tyincai, vagy ahogy ő nevezte a „kis Szung” készítette – a fényképezővel, amelyet a húszas években Párizsban vásárolhatott és amely köré az érdi kiállítás épül.

A kiállítás nem az út tudományos eredményeire, vagy az úti kalandokra fókuszál, hanem egyrészt azokra az emberekre – Ligeti kínai és mongol szolgáira, katonai kíséretére – akiknek munkája nélkül nem valósulhatott volna meg a kutatóút, másrészt a nőkre és a gyermekekre, akik a lámák mellett a kolostorok népét alkották. A nyugati kutató, így Ligeti is, nagyban rá volt szorulva a helyi segítőkre, akik lehetővé tették a számára idegen világban való közlekedést.

2024. július 19. (péntek) 17:00 órai kezdettel

Tárlatvezetés – Utazás a kamera körül: Ligeti Lajos belső-mongóliai kutatóútjának mindennapjai, 1929-1930 időszaki kiállításban

Tárlatvezetést tart: Pallag Zoltán muzeológus, a kiállítás kurátora

Belépődíj: 1000 Ft/fő

Források:

Kiemelt írások

Hírek, események

A világ legfiatalabb szigete

2015 februárjában új sziget emelkedett ki a Tonga-szigetek közelében a Csendes-óceán habjaiból egy vulkánkitörés nyomán.

Hírek, események

Félelmetes óriás fogak 

A Magyarhoni Földtani Társulat minden évben megszavaztatja az Év Ősmaradványát, amely címet 2020-ban egy őscápa faj, az Otodus megalodon nyerte el. Egy olyan faj, amelyet nem is ismerünk, csak fogmaradványai és mai hasonló fajok alapján következtetünk jellemzőire.

Hírek, események

Földrajz, én ezért szeretlek!

A Magyar Földrajzi Társaság által meghirdetett pályázat eredményei A Magyar Földrajzi Társaság Oktatásmódszertani Szakosztálya (korábban Didaktikai Osztály) idén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. Ehhez kapcsolódóan Földrajz, én ezért szeretlek!

Kedves Olvasóink!

Újra elérhető a honlap! 

Jó olvasgatást kívánunk!