Augsburg Bajorország harmadik legnagyobb városa, körülbelül 300 ezren lakják. A várost átszeli a Lech folyó, ami nem sokkal északabbra a Dunába ömlik. Bár jelenét és gazdaságát több bajor városhoz hasonlóan a járműipar és a robotika határozza meg, változatos történelme, impozáns építészeti emlékei, céhházai és jó közlekedési lehetőségei okán turisztikai vonzerővel is bír.
A város ókori gyökerekkel rendelkezik, de politikai, gazdasági és vallási központi szerepére elsősorban a középkorban tett szert. Fontos történelmi események kapcsolódnak hozzá, mint például a magyar kalandozások utolsó nagy csatája 955-ben és az 1555-ös augsburgi vallásbéke. A vallás mindig is fontos szerepet játszott a város életében, ami a reformáció egyik fontos helyszínévé vált. Ma pedig egyházmegyei központ, székesegyháza a Sarlós Boldogasszony Székesegyház, amely a világ legrégebbi üvegfestmény sorozatával büszkélkedhet.
A város életében több patríciuscsalád játszott fontos szerepet, de a legmeghatározóbb a Fuggereké volt. A család története Augsburgban a 14. századra vezethető vissza, ekkor tagjai a takácscéhben és a textilkereskedelemben tevékenykedtek. A Fugger-dinasztia legjelentősebb tagja Jakob Fugger volt, aki a közép-európai bányakincsek kiaknázása, az érckereskedelem, majd banki ügyletei révén mesés vagyonra és hatalomra tett szert.
A dinasztia befolyása hercegekre, fejedelmekre, a pápára és a német-római császárra is kiterjedt, így nem egyszer avatkoztak bele az európai nagyhatalmi és a magyar politikába. Így például II. Lajos magyar király a felvidéki ércbányák miatt került velük konfliktusba és tőlük függő helyzetbe. Kereskedelmi és pénzügyi (uzsorás) tevékenység révén a család mérhetetlen vagyont szerzett, ami a firenzei Mediciekéhez volt hasonlítható. Bankházuk a mai napig is jól működő és megbízható pénzintézet.
A Fuggerek nem örvendtek nagy népszerűségnek, a különböző társadalmi mozgalmak, sőt az 1517-ben a reformációt elindító Luther Márton is támadták Jakob Fuggert kapzsisága és a pápai hatalommal való összefonódása miatt. Sokat árul el a megítélésükről az, hogy a ’fukar’ szavunk a család nevéből ered.
Fontos megemlíteni ennek az ízig-vérig üzletembernek egyetlen szociális cselekedetét, amivel szintén történelmet írt. 1521-ben arra érdemes szegény sorsú augsburgi családok megsegítésére megalapította – talán bűntudata csillapításaként – a világ legrégebbi szociális települését, a Fuggerei-t (németül: Die Fuggerei), amely Augsburg Jakobviertel nevű részében található.
Ez a kis település olyan, mint egy város a városban, saját városfallal, kapukkal, főutcával, főtérrel, templommal rendelkező apró, békés sziget a nagyvárosban. Ma is működő településről van szó, 67 házzal. Két kivétellel valamennyi épület lakott, kb. 150 arra érdemes augsburgi lakos által. Mindegyik háznak két bejárata van, az egyik a földszinti, a másik pedig az emeleti komfortos kis lakásba vezet.
Két házat múzeummá alakítottak át, a Museum der Geschichtea múltról mesél, hogyan, milyen körülmények között éltek itt a századok folyamán a szegény családok. A Museum des Alltagsa Fuggerei jelenlegi lakóinak helyzetét mutatja be és azokat a feltételeket, amelyeknek meg kell felelniük. Rászoruló katolikus polgárok élhetnek itt, akik bérleti díjat kötelesek fizetni, ami majd 500 éve ugyanannyi, vagyis évi 1 rajnai gulden, azaz ma kb. 88 euró cent. Ezen felül kötelesek betartani az előírt működési és egyéb szabályokat, mint például napi háromszor imát kell mondaniuk, egy Miatyánkot, egy Üdvözlégyet és egy Hiszekegyet.
A negyedet bejárva nagy meglepetés éri az embert, mivel a várt, hagyományos értelemben vett szociális lakótelepi környezet helyett egy igényes, rendezett, gondozott terület képe tárul elénk. Itt minden a rendről, gondozottságról szól, az itt lakók békés és szép környezetben élhetnek, lakóhelyüket sajátos építészeti elemek, mint például védőszentek kis homlokzati szobrai, különleges házszámok és csengők, a falakat befutó vadszőlő teszik harmonikusabbá, nyugalmukat egyedül talán a turisták zavarják meg, de csak diszkréten.
Augsburg római, közép- és újkori emlékeivel az élő történelem látszatát kelti. Turisztikai szempontból megtekintésre érdemes a város szívében, a főtéren álló Perlach-torony és a Városháza hatalmas, reneszánsz stílusú épülete, aminek egyik fő látványossága az impozáns, arannyal díszített Goldener Saal nevű terem. Jelentős épület még az átmenetileg Luther Márton számára is szállást adó Szent Anna templom a Fuggerek kápolnájával, illetve érdekes az óvárosban álló ún. Barfüßerkirche, amit a szigorú, aszketikus életet élő mezítlábas ferences szerzetesek alapítottak, innen az elnevezés. Sőt, a város szülöttének, a híres német drámaíró és költő Bertolt Brechtnek a szülőháza is múzeumként látogatható.
Kérdések, feladatok tanórai felhasználáshoz
- 1. A cikkben említésre kerül, hogy Augsburg története az ókorig nyúlik vissza. Nézzetek utána, miről vagy kiről kapta a nevét a város!
- 2. Hogyan és miért maradhatott fenn a Fuggerei az eredeti céloknak megfelelően?
- 3. Gyűjtsétek össze történelmi atlaszotok segítségével, melyek voltak Európa legjelentősebb települései a kontinentális bankbirodalmat kiépítő Fugger-dinasztia „hatalmának” csúcspontján!
- 4. Melyek Bajorország legjelentősebb városai? Mely kultúrtörténeti, gazdasági vagy turisztikai vonatkozásait érdemes ismerni ezeknek a városoknak?
- 5. Budapest és Bajorország között mind köz- és vasúton, mind légi úton igen sűrű az összeköttetés. Gyűjtsétek össze, hogyan lehet a fenti módokon eljutni Augsburgba! Mérlegeljétek a lehetőségeket az utazásra fordítandó idő és költségek függvényében!
A tanulmányútra a budakeszi központú Methodikzentrum által szervezett egyhetes módszertani továbbképzés keretében került sor.
